Lukács György (miniszter)
Erzsébetvárosi Lukács György (Nagyvárad, 1865. szeptember 10. – Budapest, 1950. szeptember 28.) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, eszperantista.
Lukács György | |
Portréja a Vasárnapi Ujság 1899. évi 18. számából. | |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1905. június 19. – 1906. március 6. | |
Előd | Berzeviczy Albert |
Utód | Tost Gyula |
Született | 1865. szeptember 10.[1][2] Nagyvárad |
Elhunyt | 1950. szeptember 28. (85 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | |
Szülei | Lukács György |
Gyermekei | Lukács Miklós |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács György témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésA nemesi származású erdélyi örmény erzsébetvárosi Lukács család sarja. A Lukács család 1760-ban kapott nemesi címet.[4][5] Lukács György államtitkár (1820–1892) és Tar Krisztina fia. Jogi tanulmányainak befejeztével 1887-ben a Budapesti Egyetemen jogi doktorrá avatták.
Már 1885-ben tiszti rangot nyert. 1887-ben került a Magyar Királyi Belügyminisztériumba, ahol tíz éven át szolgált. Előbb mint fogalmazó-gyakornok, majd 1895-ben már miniszteri titkár volt, miután a belügyi közigazgatás minden ágában jártasságot szerzendő, ezen minisztérium minden osztályát végigszolgálta. A belügyminisztériumtól előterjesztett törvényhozási munkálatok majdnem mindegyikében tevékeny részt vett; jelesül ő dolgozta ki az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az erre vonatkozó belügyminisztériumi utasításokat. Ugyancsak ő tanulmányozta a minisztérium megbízásából külföldön a különböző anyakönyvi rendszereket. Ezért a belügyminisztériumban felállított anyakönyvi ügyosztály élére állíttatott. 1896-ban a pótválasztások alkalmával Lukács László pénzügyminiszter az egri mandátumot tartva meg, Lukács Györgyöt az abrudbányai kerület választotta meg szabadelvű programmal képviselőjévé, amit egy cikluson át, 1901-ig töltött be.
1897-ben elkerült a belügyminisztériumtól, s 1897. március 23-ától Békés vármegye, majd 1901-től emellett Hódmezővásárhely főispánja is volt. Szerepe volt az agrármozgalmak letörésében, s a darabontkormányban 1905. június 18-tól a következő év márciusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1910-től 1818-ig a Nemzeti Munkapárt, majd 1922-től 1931-ig az Egységes Párt színeiben volt országgyűlési képviselő.[6] A Horthy-korszakban az Interparlamentáris Unió mellett a Népszövetségi Ligák Uniójában is működött.
Elnöke volt az Országos Képzőművészeti Társulatnak, továbbá harmadik, egyben utolsó ügyvezető elnöke a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak,[7] s 1927-től a Magyar Revíziós Liga ügyvezető elnöki posztját is betöltötte.
1950-ben halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Fő művei
szerkesztés- A francia közigazgatás szervezete (Bp., 1894; Ism. Nemzetgazdasági Szemle)
- Anyakönyvezetés külföldön és nálunk (Bp., 1894; Különnyomat a Magyar Közigazgatásból.)
- Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi törvényczikk magyarázata (Bp., 1895)
- Az egyházi politikai törvények és vonatkozó összes jogszabályok kézikönyve (Bp., 1896)
- Beszéde az abrudbánya-verespataki választókerület választóihoz 1897. jan. 26. Bpest.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ Lukács
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ 1927-1931. évi országgyűlés. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932, 192-193. o.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Lukács György. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 22.)
- Enciklopedio de Esperanto
További információk
szerkesztés- Békésmegyei fejek 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, [1929.] Corvin ny.
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2002.
- Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
- Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 333. o. ISBN 963-547-414-8
Elődje: br. Tallián Béla |
Utódja: dr. Krcsmarik János |