Főmenü megnyitása

Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14.Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor.

Lux Kálmán
Született 1880. február 14.
Breznóbánya
Elhunyt 1961. december 21. (81 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető, Budapest
Munkái
Jelentős épületei Lillafüredi Palotaszálló
A Wikimédia Commons tartalmaz Lux Kálmán témájú médiaállományokat.
A lillafüredi palotaszálló
Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57.

MunkásságaSzerkesztés

Apja, Lux János (18431908), a Prihradny-féle vasgyári társulat volt könyvelője,[1] anyja, Wallentinyi Kornélia (18481909) volt.[2] 1901-ben szerzett oklevelet a Királyi József Műegyetemen (ma: BME). Később Möller István egyetemi tanár mellett működött adjunktusként. Részt vett a vajdahunyadi vár restaurálási munkáiban. 1901-től 1914-ig önállóan végezte a kecskeméti római katolikus nagytemplom, a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és a selmecbányai óvár munkálatait. 1914-ben doktori címet nyert, 1917-ben magántanár lett. 1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze lett. 1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház ill. középület tervezésén kívül a gellérthegyi Sziklatemplom munkálatait vezette.

Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (19251928). 1935-től ismét a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta a margitszigeti domonkos apácakolostor ásatásait, 1935-ben az esztergomi vár ásatásait irányította, 1938-ban helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, közben folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Dolgozott a feldebrői templom feltárásán is. 1950-ben a BME tanárává nevezték ki.

Jelentősebb műveiSzerkesztés

  • A selmecbányai óvár (Bp., 1914)
  • Árpádkori építészeti maradványok Óbudán (Bp., 1916)
  • A kecskeméti római katholikus nagytemplom (Bp., 1916)
  • A budai várpalota Mátyás király korában (Bp., 1920)
  • Visegrád vára (Bp., 1932)
  • A budapesti belvárosi plébániatemplom (Bp., 1934)

ForrásSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés