Lux Kálmán
Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14. – Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor, a Ferenc József-rend lovagja.
| Lux Kálmán | |
| Született |
1880. február 14. Breznóbánya |
| Elhunyt |
1961. december 21. (81 évesen) Budapest |
| Sírhely | Új köztemető, Budapest |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Lillafüredi Palotaszálló |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lux Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
MunkásságaSzerkesztés
Ősrégi dobsinai kispolgári ágostai hitvallású család sarja. Apja, Lux János (1843–1908), a Prihradny-féle vasgyári társulat volt könyvelője,[1] anyja, Wallentinyi Kornélia (1848–1909) volt.[2] 1901-ben szerzett oklevelet a Királyi József Műegyetemen (ma: BME). Később Möller István egyetemi tanár mellett működött adjunktusként. Részt vett a vajdahunyadi vár restaurálási munkáiban. 1901-től 1914-ig önállóan végezte a kecskeméti római katolikus nagytemplom, a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és a selmecbányai óvár munkálatait. 1913-ban az uralkodó Lux Kálmán műépítészt érdemeinek elismeréséül a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki.[3] 1914-ben doktori címet nyert, 1917-ben magántanár lett. 1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze lett. 1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház ill. középület tervezésén kívül a gellérthegyi Sziklatemplom munkálatait vezette.
Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (1925–1928). 1927-ben a "600 éves Dobsina Jubileumi Emlékkönyve" nevezetű munkát adta Lux Gyula német nyelvész ki a szintén dobsinai származású dr. Szlávik Mátyás segítségével, valamint Gömöry Árpád szerkezői munkásságával.[4] Gömöry Árpád, nem csak szellemi munkatársa volt Lux Gyula német nyelvésznek, de bensőséges barátságot is ápolt vele; a katonatiszt pedig távoli rokona volt Lux Gyula feleségének, a dobsinai származású Gömöry Irénnek. A kötetben Lux Kálmán neves építész "Dobsina legrégibb épitőművészeti emléke" című tanulmánya is jelent meg; Lux Kálmán pedig távoli rokona volt Luy Gyula nyelvésznek.
1935-től ismét a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta a margitszigeti domonkos apácakolostor ásatásait, 1935-ben az esztergomi vár ásatásait irányította, 1938-ban helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, közben folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Dolgozott a feldebrői templom feltárásán is. 1950-ben a BME tanárává nevezték ki.
Ismert ugyanis, hogy Lux Kálmán szenvedélyes ásványgyűjtő és ásványfotós volt. Az egyik legnagyobb ásványgyűjteménnyel rendelkezett, ásványfotóit pedig a kor legnagyobb mineralógusai is fölhasználták tanulmányaik illusztrálására.[5]
Jelentősebb műveiSzerkesztés
- A selmecbányai óvár (Bp., 1914)
- Árpádkori építészeti maradványok Óbudán (Bp., 1916)
- A kecskeméti római katholikus nagytemplom (Bp., 1916)
- A budai várpalota Mátyás király korában (Bp., 1920)
- Visegrád vára (Bp., 1932)
- A budapesti belvárosi plébániatemplom (Bp., 1934)
ForrásSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Lux János
- ↑ familysearch.org Lux Kálmán keresztelője
- ↑ Eger - hetente kétszer, 19131913-07-12 / 56. szám
- ↑ Harangszó, 19271927-02-13 / 7. szám
- ↑ A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)TERMÉSZETTUDOMÁNYOKSZAKÁLL Sándor: A rudabányai evangélikus templom oltára