Főmenü megnyitása

Mándy György

magyar agrobotanikus, ökológus, egyetemi tanár

Mándi Mándy György (Budapest, 1913. augusztus 19.Debrecen, 1976. május 30.[1]) agrobotanikus, ökológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1969).

Mándy György
Született 1913. augusztus 19.
Budapest
Elhunyt 1976. május 30. (62 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Faragó Zsuzsanna
(h. 1956–1976)
Foglalkozása agrobotanikus,
ökológus,
egyetemi tanár
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy György témájú médiaállományokat.

TanulmányaiSzerkesztés

Műszaki értelmiségi családból származott. Szülei mándi Mándy Jenő (1880–1932)[2] gépészmérnök és csolnokosi Cholnoky Ilona (1889–1925) voltak. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a budapesti tudományegyetemen 1935-ben bölcsészettudományi doktorátust, 1939-ben pedig természetrajz-földrajz szakon tanári oklevelet szerzett.

PályájaSzerkesztés

1935-től 1944-ig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Növénytani Intézetében volt díjtalan gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. 1938 és 1940 között oktatott a közgazdaságtudományi karon is. 1944-ben nyilvános, rendkívüli tanárnak nevezték ki a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára. 1945-ben a főiskola beolvadt az újonnan létesített Agrártudományi Egyetembe, így egyetemi tanár lett a Kertészeti és Szőlészet Kar növénytani tanszékén, majd magántanári képesítésének elnyerése után, 1947-től ennek vezetője lett. A sztalinizálódó egyetemi tanrendszer személycseréi miatt el kellett hagynia az oktatói pályát. 1950-52-ben az érdi Dohánybeváltó Vállalatnál (később Dohánykutató Intézet) kutató biológusi állásban dolgozott, 1952–1957-ben pedig az MTA vácrátóti Botanikai Kutató Intézetében vezető lett az élettani kísérleti és ökológiai osztályon. Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1954-es létrehozása után bekapcsolódott ennek munkájába is, mint szaktanácsadó. 1958-1961-ben a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnél Iregszemcsén tudományos munkatárs volt, 1961–1970-ben pedig az Országos Agrobotanikai Intézet (Tápiószele) munkatársa, később osztályvezetője. Ilyen minőségében részt vett a Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrobotanikai gyűjteménytárának kialakításában is.

1970-ben került vissza a katedrára, s haláláig a debreceni Agrártudományi Egyetem növénytani és növényélettani tanszékén tanszékvezető egyetemi tanárként működött.

Szerkesztette az Agrobotanika című folyóiratot és a Magyarország kultúrflórája sorozat 6. mintafüzetét.

Súlyos betegség után, 63 éves korában hunyt el.

 
Mándy György sírja Budapesten. Új köztemető: 103/11-1-14.

MunkásságaSzerkesztés

Az agrobotanika és a kísérleti ökológia területén ért el kiemelkedő eredményeket. Hazánkban a kultúrnövények fajtaalaktant és fajtarendszertant vizsgáló kutatásainak megalapítója és irányító művelője volt. Fiatal oktatóként írt jegyzetei és tankönyvei máig értékes segédanyagai a szakoktatásnak. Közreműködött Soó Rezső - Jávorka Sándor: Magyar Növényvilág kézikönyve I-II. kötetében a haszonnövények leírásában.

Munkájának egyik érdekes felfedezése az ún. „kis maximum jelenség”, melyet a növények csírázásélettana, vízforgalma, a levelek vízmegtartó képességének vizsgálata közben észlelt.

Kidolgozta a termesztett növények fenoökológiai kísérletének módszerét, mely lehetővé teszi a táji gazdálkodás számára a legmegfelelőbb fajták kiválasztását. 1969-ben akadémiai doktori értekezését e témában védte meg.

Részt vett (először szerkesztői megbízással) a „Magyarország kultúrflórája” című, az MTA Agrártudományi osztálya által megindított sorozat munkáiban. 1959. évi megvalósulása idején már nem került be a szerkesztő bizottságba.

1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki a növénytan területén végzett kimagasló tankönyvírói tevékenységéért, és a növényi rendszertan területén bevezetett új szemléletéért, amellyel nagyban hozzájárult a sikeres hazai növénynemesítés megalapozásához.

MűveiSzerkesztés

Mintegy 550 publikációja, 24 egyetemi tankönyve, ill. jegyzete jelent meg.

Önálló könyvekSzerkesztés

  • Növénynemesítéstan (Bp., 1939)
  • Növényrendszertani jegyzet (Bp., 1939)
  • A magyar mezőgazdaság szakoktatásának és közigazgatási rendjének tervszerű tervezete (Bp., 1940)
  • Gazdasági növénytani gyakorlatok vezérfonala. 1. rész – Mikroszkópiai vizsgálatok (Bp., 1941)
  • Gazdasági növénytani gyakorlatok vezérfonala. 2. rész – Gazdasági növények alaktana, termésének és magjának vizsgálata (Bp., 1941)
  • Gazdasági növénytan. Sejttan, szövettan és alaktan ismeretei mezőgazdasági hallgatók részére (Bp., 1943)
  • Rendszeres gazdasági növényalaktan (Bp., 1944)
  • Az alkalmazott növénytan alapjai (I–II., Bp., 1947)
  • Örökléstan (társszerzővel, Bp., 1948)
  • Dohánybiológia (Bp., 1953)
  • (Surányi Jánossal): A kukorica. (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1955)
  • (Karkovszky Gézával): Csemegekukorica-fajták összehasonlító alaktani és fejlődésélettani vizsgálata. (Bp.,1959
  • (Bócsa Ivánnal): A kender (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1962)
  • (Lelley Jánossal): A búza (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1963)
  • Kertészeti növények nemesítése táblázatokban (Bp., 1964)
  • Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban (Bp., 1963)
  • (Horváth Lajossal): A répa (Magyarország kultúrflórája, 1964)
  • (Simon Tiborral): A komló. (Magyarország kultúrflórája, 1967)
  • Pflanzenzüchtung, kurz und bündig (Berlin, 1969)
  • Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Bp., 1971)
  • (Kiss Bélával): A lencse (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1971)
  • A bő termés biológiai alapjai (Bp., 1974).
  • (Szabó Lászlóval és Ács Antallal): A borsó (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1980)

CikkeiSzerkesztés

  • A Botanikai szakosztály mint a mezőgazdasági-botanikai alapkutatások ismertetésének fóruma. In: Botanikai Közlemények, 1975. 1. sz., 67-69. oldal
  • (Kiss A. Sándorral): A dohány vízellátottsága és nikotintartalma közötti összefüggés és biokémiai magyarázata. In: Botanikai Közlemények, 1975. 2. sz., 113-116. oldal
  • A new approach to the formation of gene centres. In: Acta Botanica Hungarica, 1974. 1-2. sz., 103-106. oldal
  • (Joyce, C. R. B. és Curry, S. H. munkájával együtt): The Botany and Chemistry of Cannabis. Proceedings of a Conference organized by the Institute for the Study of Drug Dependence at The Ciba Foundation 9-10 April, 1969. J. & A. Churchill, London, 73 figures, 217 pages. In: Acta botanica Hungarica, 1971., 1-2. sz., 285. oldal
  • (Galambos Kálmánnal): Gombagyűjtők kiskátéja. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970. 183 old. (16 színes tábla, 23 ábra). In: Botanikai Közlemények, 1971., 4. sz., 228. oldal
  • A gyomirtószerek hatása a búzafajták fejlődésére és klimatikus ökológiai viselkedésére. In: Botanikai Közlemények, 1971., 4. sz., 221-227. oldal
  • Kiss Á.: Triticale, a homok új gabonája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968. 180 oldal In: Botanikai Közlemények, 1970., 1. sz., 30. oldal
  • (Szabó Lászlóval): A Phaseoleae-tribusba tartozó kultúrnövényfajták magvai csírázóképességének változása a sok éves tárolás alatt. In: Botanikai közlemények, 1970., 4. sz., 287-290. oldal
  • A napraforgó-peronoszpóra kártételének ökológiai vonatkozásai. In: Botanikai Közlemények, 1970., 2. sz., 139-146. oldal
  • Adatok hazai lenek ökológiájához. I. In: Botanikai közlemények, 1968., 2. sz., 135-142. oldal
  • Őszi árpák csírázásélettani vizsgálata. In: Botanikai Közlemények, 1966., 2. sz., 101-107. oldal
  • Termések és osztályozásuk. In: Élővilág, 1965., 1. sz., 3-6. oldal
  • A lucerna jelentősége, meghonosodása Európában és nálunk. Hazai rokonfajai. In: Élővilág, 1965., 5. sz., 303-307. oldal
  • A sikeres lucernatermesztés alapja: biológiai alkatának ismerete. In: Élővilág, 1965., 6. sz., 355-358. oldal
  • A búza és a magyar éghajlat. In: Élővilág, 1964., 4. sz., 42-44. oldal
  • Bócsa I. - Investigations into the morphology, flowering and fertilization biology of wild Medicago species. In: Acta botanica Hungarica, 1964., 1-2. sz., 13-26, +1 táblázat. oldal
  • (Wellmann Imre és Mesch József munkájával együtt): Száznegyven esztendős búzakalász-lelet. In: Agrártörténeti szemle = Historia rerum rusticarum, 1963., 4. sz., 442-483. oldal
  • Ecological and practical relations of the fluctuation in the values of phenological phenomena. In: Acta botanica Hungarica, 1963., 1-2. sz., 95-103. oldal
  • (Pál Gyulával): Vizsgálatok tojásgyümölcs (Solanum melongena L.) fajták szerveinek alakulásáról és növekedéséről. In: Botanikai Közlemények, 1963., 4. sz, 147-155. oldal
  • (Kovács Sándorral): Fotoperiódusos kezelés utóhatása a komlónál. In: Botanikai Közlemények, 1961., 1-2. sz., 59-63. oldal
  • Sortenkundliche Bedeutung des Rispenkragens im Hafer. In: Acta Botanica Hungarica, 1961., 3-4. sz., 377-391. oldal
  • (Csatáry-Szűts Kálmánnal): Alaktani és növekedésélettani vizsgálatok borsófajtákkal. In: Botanikai Közlemények, 1960., 3-4. sz., 202-216. oldal
  • (Pál Gyulával): Studies on the germination of polyploid sugar beets. In: Acta botanica Hungarica, 1958., 1-2. sz., 145-154. oldal
  • (Zsolt Jánossal és Pál Gyulával): Studies of the germination of Hungarian wheat varieties. In: Acta botanica Hungarica, 1957., 3-4. sz., 261-273. oldal
  • Dohányrendellenességek. In: Botanikai közlemények, 1956., 3-4. sz., 189-199. oldal
  • Adatok a napraforgófajták növekedésélettanához. In: Botanikai közlemények, 1955., 1-2. sz., 45-54. oldal
  • Studies in the morphology and physiology of lilac leaves. In: Acta botanica Hungarica, 1954., 1-2. sz., 159-177. oldal
  • Adatok elhaló levelek élettanához, különös tekintettel a dohánylevelek törés utáni vízgazdálkodására. In: Botanikai közlemények, 1954., 3-4. sz., 199-213. oldal
  • (Tóth Lászlóval): Néhány juharfaj hajtásainak vízfogyasztásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei. In: Botanikai közlemények, 1954., 1-2. sz., 21-27. oldal
  • (Böjthe Gáborral és Székelyhidy Árpádnéval): A fény és hőmérséklet hatása a kapadohányfajták csírázására. In: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának közleményei, 1952., 3. sz., 291-315. oldal
  • A kajszilevél alakulásának fajtameghatározó jelentősége. In: Borbásia, 1949., 6-10. sz., 131-139. oldal
  • Napraforgó-rendellenességek. In: Borbásia, 1944., 7-10. sz., 106-115, +1 tábla. oldal
  • Paprika-rendellenességek. In: Botanikai közlemények, 1944., 1-2. sz., 39-43. oldal
  • A freiburgi egyetemi növénykert. In: A Természet, 1938., 12. sz., 291-295. oldal

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Bócsa Iván: Mándy György 1913-1976. In: Növénytermesztés, 1976.
  • Paál Huba: Emlékezés Mándy Györgyre. In: Botanikai Közlemények, 1978.
  • Szabó László: Gondolatok Mándy György agrobotanikai munkásságáról. In: Botanikai Közlemények, 1978. 3-5. szám