Mándy Károly

magyar honvédhadnagy, az amerikai polgárháború címzetes (Brevet) dandártábornok

Mándy Károly (Mandl; Mándl; angolul: Charles Mundee-Mándy) (Nagybecskerek, Torontál vármegye, 1817[1]New York, N. Y., USA, 1871. június 4.) magyar honvédhadnagy, az amerikai polgárháború címzetes (Brevet) dandártábornoka.

Mándy Károly
Mándy Károly.jpg
Született 1817
Nagybecskerek
Elhunyt 1871. június 4. (53-54 évesen)
New York
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katona
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy Károly témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

1817-ben született zsidó családban, kereskedő volt, majd a magyar szabadságharc alatt tüzérhadnagy, ezután hadbíró hadnagy lett. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, kivándorolt Amerikába, ahol Mundee néven élt. 1850-ben Kansas államban, Leavenworth városkában telepedett le, bekapcsolódott a város közéletébe, s ő lett ott a jegyző.

Amerikai katonai karrierjét Pivány Jenő állította össze, idézi Kende Géza. E szerint Kansasban állt be az unionisták zászlaja alá. 1861. augusztus 24-én kapitány; 1862. augusztus 16-kán őrnagy. A Winchester (Virginia), Fischer's Hill és Cedar Creek melletti ütközetekben hősiességével tüntette ki magát és ezért 1864. október 19-én ezredessé léptették elő. Petersburg (Virginia) mellett ismét bátran harcolt, ezért 1865 tavaszán címzetes dandártábornoki rendfokozatot kapott. 1866. szeptember 15-én szerelt le.

Charles Mándy harcmodoráról a Petersburg-i csata kapcsán a következőket írta M. Barber, a Vermont brigád adjutánsa, idézzük Vasváry Ödön nyomán:

„A parancsnokságot Charles Mándy ezredes vette át, aki azt a következő hadmozdulatok alatt a legnagyobb vitézséggel töltötte be. Mint aki teljesen bizonyos abban, hogy csapatai követni fogják, bárhova megy, a csatsor legelejére vonult, teljesen figyelmen kívül hagyva minden környező veszedelmet. Hősies példája, valamint ügyessége, amellyel a harcot irányította igen nagy mértékben gyarapította azokat a dicsőséges haditetteket, amelyet azon a napon a Vermont brigád végrehajtott.”

Mándy két sebesüléséről is beszámol Vasváry Ödön, egyik sebesülése a Cedar Creek-i csatában történt, ahol George W. Getty tábornok vezérkarának volt a tagja, a hatodik hadtest második divíziójánál, 1864. október 19-én, ugyancsak súlyosan sebesült a csípőjén 1864. május 8-kán, Virginiában, Spotsylvania mellett is.

Mándy a polgárháború befejezése után visszatért a polgári életbe, családjával együtt a Florida állambeli Tallahassee-be költözött. A polgárháborús veterán szervezetek összejövetelein rendszeresen részt vett. Különös körülmények közt érte a halál, otthonából éppen Bostonba (Massachusetts) utazott a Potomac hadsereg veterán találkozójára, de közben megszakította útját, s betért New Yorkba, 250 dollárért részesedést vásárolt egy jobb időket megért kocsmában. Letartóztatták azzal a váddal, hogy becsapott egy ügyfelet, New York központi börtönébe, a Tomsba szállították, ahol az éjszaka folyamán, 1871. június 4-én ismeretlen okból meghalt.

MagánéleteSzerkesztés

1851. május 5-én Missouri államban elvette feleségül Alice Ryant, akit aztán elvitt magával Leavenworth városkába, hat gyermekük született.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az amerikai forrásokban 1826, 1830 is szerepel születési dátumként, lásd Vida István Kornék forrásokban i.m.

ForrásokSzerkesztés

  • Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary. Washington D.C.; The Hungarian Reformed Federation of America, 1939. Mándy Károly lásd 68-69. és 145-146. p. (angolul) és (magyarul).
  • Kende Géza: Magyarok Amerikában . az amerikai magyarság története. I. köt. Cleveland, Ohio; Szabadság kiadása, 1927. Mundee Károly lásd 339. p.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. Mándy (Mundee) Károly lásd 273-275. p.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés