Főmenü megnyitása

Márkaszék település Romániában, Szilágy megyében.

Márkaszék (Marca)
Márkaszék télen
Márkaszék télen
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457230
SIRUTA-kód 141955
Népesség
Népesség1274 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság11
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Márkaszék (Románia)
Márkaszék
Márkaszék
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′

FekvéseSzerkesztés

Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó mellett, Porc déli szomszédjában, Berettyószéplak és Ipp között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Márkaszék 2 faluból: Márka és Szék településekből alakult ki.

Márka nevét 1672-ig említették az oklevelek Amarca, Marchia néven, melynek jelentése jel, határjel, határ, megye.

Márkaszék pedig éppen a határon feküdt. E határ ügyében Márkaszék és Széplak Bihar megyei település közt 1758-ban nagy határper folyt.

1479-ig Borzási Tamás fiainak Benedeknek és Györgynek, valamint Ilona nevű leányának birtoka volt, azonban Ippi László gyermekei János és Apollónia elfoglalták. Ez ügyben vizsgálat is folyt.

1587-ben Márka és Szék falut Báthory Zsigmond fejedelemtől Ippi László kapta meg új adományként.

1598-ban Ippi László örökös nélkül maradt márkai és széki birtokát a rokon Bideskuti családnak adományozták, s a Bideskutiaké volt még 1666-ban is.

1673-ban kelt oklevél szerint Szénás család tagjai osztoztak meg rajta egyenlő arányban.

1795-ben kincstári birtok, melyet Cserei Farkas udvari tanácsos kapott meg.

Az 1806-ban végzett összeíráskor több családnak volt itt birtoka, így többekközött a Katona, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bihari, Lakatos, Veres, Árvai, Láposi, Péterfi, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Detreheni, Pap és még más családoknak is.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 15-én a budapesti gyalogezred Bedő Zsolt főhadnagy vezetésével Ippről távozó 32. karhatalmi százada 55 „vasgárdagyanús szökevényt” lőtt agyon.[2]

NépességSzerkesztés

Az 1910-es összeíráskor 1042 lakosa volt, ebből 35 magyar, 14 szlovák, 961 román, melyből 19 római katolikus, 983 görögkatolikus, 39 izraelita volt.

NevezetességekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Ablonczy (2011), i. m. 63. old.

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 44–49. o. Online elérés
  • Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó (2011). ISBN 978 963 9971 60 8. Hozzáférés ideje: 2011. december 26.