Mátrai Tájvédelmi Körzet

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 13.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár,[1] ebből szigorúan védett 2 191 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Mátrai Tájvédelmi Körzet
Ország Magyarország
ElhelyezkedéseHeves vármegye
Terület123,94 km²
Alapítás ideje1985
Mátrai Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Mátrai Tájvédelmi Körzet
Mátrai Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 39″, k. h. 20° 01′ 27″47.877600°N 20.024200°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 39″, k. h. 20° 01′ 27″47.877600°N 20.024200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat.
A Mátra látképe

A tájvédelmi körzet két különálló területe a Mátra középső és nyugati részén található. A tájvédelmi körzet közigazgatási határai Heves vármegyében Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parád, Parádsasvár, Recsk és Mátraszentimre, Nógrád vármegyében Hasznos és Nagybátony. A tájvédelmi körzethez tartozik két országos jelentőségű természetvédelmi terület, a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó.

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet az 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezés létesítette 11862,7 hektár kiterjedésű területen. A védetté nyilvánításának célja: a TK területén a földtani értékek, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a felszíni vizek, a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások, a természetszerű erdők megóvása és fenntartása, valamint az ember felüdülését szolgáló kedvező természeti környezet fenntartása.

Jellemzői

szerkesztés
 
Csörgő-patak

A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 965 m magas Galyatető. A Mátrában az elsődleges vulkáni formákból az erős lepusztulás miatt csak kevés maradt fenn. A legismertebb ilyen képződmény a verpeléti Vár-hegy, mely egy 35 méter magas vulkáni kúpot képez. A Mátrában 69 barlangról van tudomásunk, melyeknek a zöme kicsi, hosszuk 6–10 m közötti.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet két nagy részre szakadt, az észak-északkeleti és a nyugati tömbre.

Növény- és állatvilág

szerkesztés
 
Szibériainőszirom
 
Foltos szalamandra

A hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Kiemelkedik a növény- és állatvilágával a Magas-Mátra tömbje, amely több kárpáti magashegyvidéki növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A melegebb oldalak tölgyeseit magasságtól és kitettségtől függően felváltják a bükkösök, de megtalálhatók az extrém, speciális termőhelyek egyedi fás társulásai is. Az összefüggő erdők hangulatát időnként sziklakibúvások, rajtuk kialakult gyepek, gyöngyvesszős cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok díszítik. Ezek a változatos élőhelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, amelyből a patakok ízeltlábúi éppúgy figyelmet érdemelnek, mint a színes lepkék, vagy a különleges madarak.

A Tájvédelmi Körzet területén előforduló legfontosabb növénytársulások:

  • Montán bükkös
  • Szubmontán bükkös
  • Mészkerülő bükkös
  • Sziklaerdő
  • Szurdokerdő
  • Görgeteg-sziklaerdő
  • Hársas-kőrises sziklaerdő
  • Törmeléklejtő-erdők
  • Hegyvidéki gyertyános-tölgyes
  • Cseres-tölgyes
  • Mészkerülő tölgyes
  • Középhegységi rekettyés tölgyes
  • Melegkedvelő tölgyes
  • Sajmeggyes bokorerdő
  • Északi gyöngyvesszős cserjés
  • Csepleszmeggyes cserjés
  • Északi fodorkás
  • Gyöngyperjés szilikátsziklagyep
  • Mészkerülő lejtősztyeprét
  • Magyar perjés sziklagyep
  • Északi lejtősztyeprét
  • Hegyi rétek
  • Podagrafüves égerliget
  • Puhafás ligeterdő
  • Fűzlápok
  • Égeres láperdő
  • Mészkerülő kékperjés láprét
  • Töviskés cserjés

Jellemző magashegységi fajok: havasalji rózsa, havasi iszalag, havasi ribiszke, pávafarkú salamonpecsét és piros mécsvirág. A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. Szintén ezekhez az élőhelyekhez kötődik a hússzínű ujjaskosbor, az erdei ujjaskosbor és a sugárkankalin. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, kékperjés láprétek alakultak ki. Ezeken a réteken él például a szibériai nőszirom, az osztrák tárnicska, a kornistárnics, a fekete kökörcsin és a gömböskosbor.

A hegység ritka, védett kétéltű fajai az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei és gyepi béka, a levelibéka és a foltos szalamandra. A mátrai melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők igen ritka, fokozottan védett hüllőfaja a pannon gyík. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága: vándorsólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv, a fehérhátú fakopáncs és a fekete harkály figyelhető meg a területen. A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál, pl: vadmacska, hiúz.

Kulturális értékek

szerkesztés
 
Hasznosi vár

A Mátra és környéke már az időszámításunk előtti korokban is lakott volt. Ennek bizonyítékai a főleg a Mátra déli lábánál fekvő települések közelében feltárt kő, réz és bronz eszközök. Fontos lelet a Gyöngyösön 1907-ben feltárt i.e. IV. századi szkíta urnatemető és a nagyrédei nagy kiterjedésű avar temető

A hegység kultúrtörténeti emlékei közül kiemelkednek a középkori várak, a domoszlói Oroszlánvár, a gyöngyössolymosi Nyesettvár, a markazi vár és a mátraszentimrei Ágasvár.

Tanösvények

szerkesztés

Ilona-völgyi tanösvény (Parád)

szerkesztés
 
Gyöngyös - Mátra Múzeum

A 6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. Állomások: Parádfürdő — Etelka-feltárás — Etelka-táró — Vaskapu-ereszke — Mélyszinti kutatás, az Rm-104 sz. fúrás — Timsós-táró — Szent István-csevice — Ördöggátak — Ilona-völgyi homokkőfeltárás — Ilona-völgyi-vízesés.

Sár-hegyi tanösvény (Gyöngyös)

szerkesztés

A tanösvény hossza: 9 km, 12 állomással. A táblák színes növény- és állatábrákkal mutatják be a Sár-hegy Természetvédelmi Terület gyep, erdő, mocsár társulásait, geológiáját. Állomások: Gyomtársulás — Fenyőelegyes tölgyes — Cseres-Tölgyes — Kaszált taposott gyep — Melegkedvelő tölgyes — Mocsár — Bokorerdő — Sárhegy geológiája — Sziklagyep-társulás — Árvalányhajas gyeptársulás — Felhagyott szőlők — Törpe mandulás

Szénégetők útja (Mátraszentimre)

szerkesztés

A tanösvény hossza 600 méter 13 táblával. A fotók mellett rövid ismertető szöveg olvasható többek között az alábbi témákról: fák, ehető és mérgező gombák, emlősök, madarak, erdőművelés, vadgazdálkodás, aktív pihenés. Kiindulópontja Cserkő-bánya pihenő, végállomása Bőgős-rét.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700137.kvv
  • Csák L. (1984): Adatok a Mátra madáréletéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9: 141-147.
  • Endes M. (1987): A Mátra és a Mátraalja halfaunája.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 12: 81-85.
  • Keve András (1976–77). Újabb jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 4: 125-130.
  • Molnár Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. - Kitaibelia 6(2): 347-361.
  • Soó R. (1937): A Mátrahegység és környékének flórája. Magyar flóraművek I. - Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.
  • Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk.) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. ISBN 9633525381
  • Láng Sándor (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák I., Akadémiai Kiadó, Bp., 512 p.
  • 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról