Mészáros Ferenc (miniszteri tanácsos)
Mészáros Ferenc (Zimony, Szerém vármegye, 1825. április 16. – Budapest, 1878. február 18.) bölcseleti doktor, bencés szerzetes, miniszteri tanácsos.
| Mészáros Ferenc | |
| Született | 1825. április 16.[1] Zimony[1] |
| Elhunyt | 1878. február 18. (52 évesen)[1] Budapest[1] |
| Foglalkozása | politikus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (9/2-1-41/42) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésZimonyban született, ahol apja orvos és a vesztegzár igazgatója volt. Gimnáziumi tanulmányait Budán kezdte és 1841-ben Veszprémben végezte. A pannonhalmi bencéseknél mint papnövendék négy évet töltött, eközben 1845 júliusában a pesti egyetemen bölcseleti doktor lett. A szerzetből azonban kilépett és jogi tanulmányait Egerben folytatta.
1847-ben a pozsonyi országgyűlésen joggyakornok volt, 1848. március 30-án pedig Pozsonyban ügyvédi oklevelet nyert. Október 9-én a magyar honvédséghez hadbíró-hadnaggyá neveztetett ki és ezen minőségében 1849 augusztusáig szolgált. 1850-től 1854-ig Egerben a megyefőnökségnél fogalmazó volt, 1854-ben a kiskunfélegyházi kapitányságnál mint tollnok szolgált. 1855-től 1860-ig Móron segédszolgabiró, 1860-ban pedig Nagykátán szolgabiró volt.
Az abszolút kormánynak megingásakor 1861-ben a magyar királyi helytartóság a központba rendelte és ugyanazon évben Pilis-járási főszolgabírónak helyettesíttetett 1862-ben a helytartóságnál titkár lett, ahol a tanügyi osztályba osztatott be. 1867-ben a vallás- és közoktatási miniszteriumhoz titkárrá, 1868-ban osztálytanácsossá nevezték ki, ahol a közép- és felsőbb iskolai ügyek előadója volt. 1867-ben az országos középtanodai tanáregylet rendes tagja lett, melynek választmányi üléseiben tevékenyen részt vett. 1873. július 9-én miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel ruházták fel.
A tanári fizetések szabályozása, a műegyetemnek, a jogakadémiának, a reáliskoláknak újjászervezése, a kolozsvári egyetemnek, a középiskolai tanárképzőnek, az egyetemi könyvtárnak, a vegytani és élettani intézeteknek, a sebészi klinikának fölállítása az ő érdemei közé sorolható. 1877-ben a buzgó tanácsosáért aggódó miniszter a középiskolai tanügy vezetésének terhét vállairól levette és ezután csak a felső iskolai ügyeket vezette.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésFeleségül vette nemes Brosenbach Anna (1835.–Budapest, 1893. december 25.) kisasszonyt,[2] akinek a szülei Brozenbach Károly egri lakos hadbiztos és Salvadori Virginia Rozália asszony voltak. 1841. május 21-én V. Ferdinánd magyar király indigenátust (magyar nemességet) adományozott Brosenbach Károlynak és családjának.[3] A menyasszony fivérei: nemes Brosenbach Ágoston (1824–1857), 1848-as honvéd főhadnagy, nemes Brosenbach Ferdinánd (1827–†?), jogász, számvevő főhadnagy, a Pest városi Honvédegylet tagja, valamint nemes Brosenbach Vilmos (1837–1898), pénzügyi ügyész.[4] Mészáros Ferenc és Brosenbach Anna frigyéből született:
- Mészáros Emília Virginia Erzsébet (Mór, 1855. augusztus 4.). Férje: Téry Ödön (Óbéba, Temes vármegye, 1856. július 4. – Budapest, 1917. szeptember 11.) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója.
Munkája
szerkesztés- A magyarországi kath. gymnasiumok története. A gymnasiumi tanügy általános történetének vázlatával, különös tekintettel az iskolai és összes ösztöndíji alapítványokra, hiteles kutfők után. Buda, 1865
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Mészáros Ferencné Brosenbach Anna
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 67. kötet - 35 - 36. oldal
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Brosenbach Vilmos
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
