Főmenü megnyitása

A Művek lexikona a Magyar Nagylexikon Kiadó által 2008-ban megjelentetett háromkötetes ismerettár, amely mintegy 4000 címszóban adja közre jelentős képzőművészeti (festészeti, szobrászati, iparművészeti stb.), építészeti, irodalmi, zenei, filmművészeti alkotások leírását és elemzését. Emellett néhány művelődéstörténetileg is fontos történelmi emlékirat és krónika (pl. A gall háború, Képes krónika), illetve teológiai értekezés és tudományos munka (pl. Értekezés a módszerről, A fajok eredete) ismertetése is megtalálható a lexikonban. Műfaját és célkitűzését tekintve ez az első magyar nyelven megjelent műalkotás-lexikon, noha korábban jelentek meg kisebb terjedelmű és kisebb körből merítő enciklopédiák (pl. regények és drámák lexikona).

Művek lexikona

Első kiadásának időpontja 2008
Nyelv magyar
Témakör jelentős képzőművészeti, építészeti, irodalmi, zenei, filmművészeti alkotások leírása és elemzése
Műfaj lexikon
Részei 3 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Művek Lexikona I–III. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2008.

A Szlávik Tamás főszerkesztői irányításával készült kötetek összkiadásának ISBN száma ISBN 978-963-05-6611-7. A kiadó szándékai szerint a három kötet a korábban megjelent, tizenkilenc kötetes Magyar nagylexikon és a kétkötetes Kronológia szerves folytatása, kiegészítő segédlete, amit a lexikon tipográfiája és megjelenése is tükröz.

A lexikon szerkezeteSzerkesztés

A kiadó szakszerkesztői szükségképpen válogattak a lexikon összeállításakor. Az anyagban némileg reprezentáltabb a magyar vonatkozású szócikkek aránya, ugyanakkor hangsúlyt fektettek arra, hogy a klasszikus értékeken túl közelmúltunk és jelenkorunk jeles művészeti alkotásait is felvegyék a szócikkek közé (pl. Amélie csodálatos élete, Galaxis útikalauz stopposoknak).

Az egyes szócikkek rendje a címszó betűrendjét követi, művészeti ágtól vagy műfajtól függetlenül. A címszó minden esetben a mű vagy alkotás címe, amely építészeti emlékek esetében kiegészül a hely megjelölésével (pl. berlini Brandenburgi Kapu, fóti római katolikus templom). Idegen nyelvű műveknél a legelfogadottabb magyar fordítás szolgált a címszó-kialakítás alapjául, illetve indokolt esetekben – a szaktudomány hagyományaihoz igazodva – meghagyták az eredeti címet (pl. Chronica Hungarorum, Christianismi Restitutio). A harmadik kötetben található szerzőmutató segít az egyes alkotókhoz kötődő művek megtalálásában.

A szócikkeket az egyes szaktudományok jeles képviselői írták, nevüket minden szócikk végén feltüntették, emellett a köteteket olyan szaklektorok nézték át, mint Adamik Tamás klasszikafilológus, Sz. Farkas Márta zenetörténész, Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, Palotai János esztéta, Pléh Csaba pszichológus, Szávai János irodalomtörténész, Vadas József művészettörténész és mások.

Mutatvány a lexikon anyagábólSzerkesztés

A korpuszt és a szócikkstruktúrát érzékeltetendő az alábbiakban a lexikon anyagának F betűs címszavainak egy része látható.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés