Főmenü megnyitása

MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred

A Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred a Magyar Honvédség egyetlen felderítő alakulata, amely a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság közvetlen irányítása alá tartozik.

MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred
Az alakulat címere
Az alakulat címere

Dátum 1949.
Ország Magyarország
Személyzet hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány
Típus Felderítő alakulat
Feladat Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret Ezred
Diszlokáció Debrecen
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Hajnal István ezredes
Jelenlegi parancsnokhelyettes Hadi Attila alezredes
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Afganisztáni háború, Iraki háború

TörténeteSzerkesztés

KezdetekSzerkesztés

Az ezred jogelődje 1949. április 1-én alakult meg a 2. önálló lövészzászlóalj átszervezésével felállított 1. páncélos felderítő zászlóalj néven. Ugyanazon év őszén újabb szervezeti változtatásokat hajtottak végre és a zászlóalj a 83. felderítő zászlóalj elnevezést kapta. Az 1. páncélos hadosztály alárendeltségéből a 7. gépkocsizó lövészhadosztály alárendeltségébe került.

Békehelyőrségei az említett időszakban: megalakulásakor Esztergomtábor, illetve Piliscsaba, majd Pétervásár, 1950-51-ben a miskolci Bocskai István Laktanya, 1951-55-ben az esztergomi laktanya (ezen belül a kanonoki épület, az esztergomtábori öreg laktanya, majd a Damjanich János Laktanya), 1956-60 között a gyöngyösi Táncsics Mihály Laktanya, majd 1961. szeptembertől a Hatvan-Nagygombosi laktanya.

A 83. felderítő zászlóalj 1950-ben és 1952-ben tiszti és tiszthelyettesi állományának részleges átadásával vett részt a 12. valamint a 2. felderítő zászlóaljak felállításában.

1956. októberében a felderítő zászlóalj Gyöngyös helyőrségben tartózkodott.

Az első felderítő képzés 1950. november 1–én kezdődött. A kiképzési év nyári (május 1.- október 15.) és téli kiképzési időszakokból állt. 1955-ig a nyári kiképzés tábori körülmények között történt, majd ezt követően felállították a 2-4 hetes kihelyezéseket.

Az 1960-as évek elején megkezdődött a zászlóalj technikai eszközeinek felváltása korszerűbb eszközökkel, melynek eredményeként a felderítő századok fő technikai eszköze a BRDM lett. Megjelentek az R-20 és R-30-as vezetékes híradó eszközök, megkezdődött a szovjet gyártmányú kézifegyverek lecserélésének előkészítése. 1962-ben került felállításra a mélységi felderítő szakasz, melyet a következő évben századdá fejlesztettek; ekkor kezdődött meg a mélységi képességek kialakítása.

Eger (1963-2007)Szerkesztés

A nagy változást 1962. ősze jelentette amikor a felderítő századot felderítő zászlóaljjá szervezték át 1962. november 1-től. A többi hadosztály felderítő zászlajai is ekkor álltak fel. S ez után kapta a Magyar Néphadsereg 24. Felderítő Zászlóalj elnevezést. Szintén abban az évben helyőrségváltást hajtott végre. A békeállomáshelye az egri Dobó István Laktanya lett.

Az új helyőrségben megkezdődött a MN 24. Felderítő Zászlóalj újjászervezése, amely nem csak állománytáblája alapján, hanem anyagi–technikai téren is minőségi fejlődést jelentett az alakulat számára.

Rendszeresítésre kerültek az AK-63 és AMD-65 gépkarabélyok, RPG-7-es kézi páncéltörő fegyverek, PA–63 pisztolyok valamint különböző éjszakai irányzékok (NSZP-2, PPN-2). Az egyik felderítő század PT-76-os úszó harckocsikra lett átfegyverezve (korábban BRDM-ek voltak rendszerben); a logisztikai támogatás hatékonyabbá tétele érdekében pedig rendszeresítésre kerültek a Csepel-344, Csepel-346 és GAZ-69-es teherautók.

Az 1960-as években a sorállomány kiképzésének folytatása mellett megkezdődött a 2 éves tartalékos felderítő tisztképzés, majd annak 1971-es megszűnése után létrehozták a felderítő rajparancsnoki képzést, amely az MN szintjén biztosította a hivatásos felderítő tiszthelyettesek képzését. Ezen kívül Egerben folyt a felderítő katonák át- és továbbképzése is. 1968-ban, a csehszlovákiai bevonulás idején a felderítő zászlóalj és a 4. gépkocsizó lövészhadosztály közvetlen géppisztolyos zászlóalj állományából felállításra került a „ZÚGÓMADÁR” nevű harccsoport, melynek feladata a bevonulásban részt vevő magyar erők Budapestről induló logisztikai oszlopainak harcbiztosítása volt.

1974. tavaszán a zászlóalj katonái részt vettek a Sajó és a Tarna menti, majd 1979-ben a Szolnok környéki árvízvédelmi munkákban.

1983-ban rendszeresítésre került 3 darab BMP-1-es valamint 1 darab BRM-1K harcjármű. A technikai eszközök jelentős része azonban egyre rosszabb állapotban került, mivel a fedett tároló helyek és a technikai kiszolgáló állomások egyre rosszabb állapota kerültek.

1987-ben a RUBIN-feladat keretében megszüntetésre került a hadsereg/hadosztály/ezred szervezet. Helyébe a hadsereg/hadtest/zászlóalj szervezet lépett. Ennek megfelelően a gyöngyösi MN 4. Gépesített Lövészhadosztály felszámolásra került és a 24. Felderítő Zászlóalj a 3. Gépesített Hadtest közvetlen alárendeltségébe került. A MN 15. Gépesített Lövészhadosztály alá tartozó MN 67. Felderítő Zászlóalj beolvasztásra került a 24. Felderítő Zászlóaljba. Problémaként jelentkezett, hogy a nyíregyházáról átvezényelt hivatásos állomány lakáshelyzete nem oldódott meg. Az átszervezések során a 24. Felderítő Zászlóalj anyagi technikai eszközök terén is fejlődésen ment keresztül. Más alakulatoktól átvett 40 db PSZH-t, 17 db Rádiófelderítő (RÁF) különleges gépkocsit, valamint nagy mennyiségű különböző típusú kézifegyvereket. A fejlesztések során a korábbi 6 ÖFJ számát 12-re, a 6 FCS számát 9-re növelték, valamint felállításra került a Rádiófelderítő (RÁF) század.

Az 1990-es évek elejétől kezdve jelentős változások következtek be. A Varsói Szerződés megszűnt, és ezáltal a Magyar Néphadsereg Magyar Honvédséggé alakult. Ez nem csak a korábbi szövetségi rendszer megszűnését jelentette, hanem a felkészülést is az önálló ország védelemre, majd később a csatlakozási folyamatok megkezdését; belépést a NATO-ba.

1991. augusztusában a tartalékos tiszti hallgatók felavatásával, a másodéves tiszthelyettes hallgatók kibocsátásával megszűnt a MH érdekű felderítő képzés. Ezzel párhuzamosan ünnepélyes keretek között új csapatzászlót kapott az alakulat. A csapatzászló átvételét követően a zászlóalj megnevezése a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj-ra változott.

Szintén az 1991-es évben megkezdődött az 1. és 2. csapatfelderítő századok feltöltése. 1991. szeptemberben a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár Kalocsa helyőrségbe települt át, ezért a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnoka átvette a laktanya parancsnoki és helyőrség parancsnoki beosztást is. Az elöljáró erre vonatkozó parancsa alapján megalakításra került a MH 210. Területvédelmi Ezred valamint a MH 133. Mélységi Felderítő Tartalékképző Zászlóalj „M” előkészítő részlegei.

A következő évben a délszláv válság idején 119 fővel, 18 gép- illetve harcjárművel a zászlóalj részt vett a déli határszakasz megerősítésében. A kijelölt állomány a feladatát sikeresen végrehajtotta, majd visszatért az egri Dobó István Laktanyába.

Az 1990-es évek főleg a folyamatos tanulás és gyakorlatozás időszaka volt. A Magyar Honvédség csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás egyre fontosabb lett. Az alakulat állományából meglehetősen magas volt azoknak az aránya, akik különböző külföldi tanfolyamokon vettek részt. Számunkra különösen hasznos, hogy ezeken a felkészítéseken nemcsak a tiszti és tiszthelyettesi, hanem a tisztesi állomány is részt vett.

1999. márciustól júliusig, a kosovoi háború kapcsán a zászlóalj jelentős erőkkel részt vett az ország déli határszakaszainak megerősítésében.

2003-tól évente Romániában, hegyi- és szakharcászati kiképzést hajtott végre a zászlóalj állományából 25 fő. Szintén ekkortól, éves rendszerességgel szeptember-október hónapban 14 kiképzési napban felderítő és ejtőernyős közös szakharcászati kiképzést hajtottak végre a Romániából érkezett erőkkel.

2004-től minden januárban és februárban, 10 napos felderítő kiképzést hajtottak végre Franciaországban; a viszontlátogatásokra az említett évek novemberében került sor Egerben.

NATO tagságból adódóan elsősorban a németországi és az Egyesült Államokban végrehajtott különböző felderítő, Ranger stb. tanfolyamok minden szempontból nagyon hasznosak voltak a teljes személyi állomány részére.

1997-től katonáink megkezdték a részvételt a különböző nemzetközi missziókban, amely a Sínai-félszigeten és ciprusi ENSZ csapatok kötelékében került végrehajtásra, majd ezt követték a balkáni, iraki, afganisztáni stb. szerepvállalások.

A’70-es és ’80-as évek árvízvédelmi tevékenységéhez hasonlóan a zászlóalj részt vett a ’90-es évek valamint a legutóbbi nagy 2006-os árvíz elleni védekezésben is.

Az ezredfordulót követően, a szerződéses haderőre történő áttérésre történő felkészülés során felújításra került a gyengélkedő, az étkezde, három legénységi épület, valamint a harcjármű tárolók. Négy gyakorló téren, több mint 600 hektáros területen kialakításra került az ejtőernyős földi gyakorlópálya, valamint a felderítő akadálypálya.

A különböző szervezeti változások következtében a térségben található különböző helyőrségek folyamatosan felszámolásra vagy a 24. BGFZ-ba beolvasztásra kerültek. Elsőként a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár, majd a MH 80. Török Ignác Gépesített Lövészdandár, valamint más kisebb szervezeti elemek és bázisok felszámolásával valamint átcsoportosításával a gyöngyösi, abasári, verpeléti, mezőkövesdi helyőrségek gyakorlóterei és üdülői. A zászlóalj nagyságát, fontosságát és speciális feladatrendszerét jelzi, hogy a 3. Gépesített Hadosztály alárendeltségében, majd a hadosztály szervezet megszűnése után a Szárazföldi Vezérkar, majd annak jogutód szerveinek a közvetlen alárendeltségébe tartozó saját állománytáblával rendelkező önálló ezred szintű szervezetként szerepelt a hadrendben.

 
MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj (Eger)

2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalja felszámolásra került, jogutódja a MH 5. Bocskai István Lövészdandár MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj lett Debrecenben. Feladatköre jelentősen megváltozott. Tervbe van vége az ún. "ISTAR" vagy "ISR" képesség létrehozása a 24. BGFZ bázisán. Több szerepet kap a hírszerző és elektronikai harcszázati tevékenység, a jelenlegi hagyományos felderítő képességek mellett.

Sajnálatos módon viszont a Magyar Honvédség az alakulat önállóságának megszüntetésével egy újabb képességét veszítette el. A magasabb egységek harcászati-hadászati felderítő képességét teljes mértékben felszámolták. A tragikus átdiszlokálás során pedig nagytudású és nagy tapasztalattal bíró személyek váltak ki a Magyar Honvédség kötelékéből, mert nem vállalták az új helyőrségbe való áttelepülést.

 
MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj új címere
 
MH 5-24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj jelenlegi felépítése

2018. január 1-vel a Magyar Honvédség Katonai Egységes Felderítő Rendszer kialakításának részeként a zászlóalj kivált a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományából és vissza nyerte önállóságát. Új megnevezése MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred[1]

ParancsnokokSzerkesztés

Név Rendfokozat Parancsnoki beosztás
Varsányi Sándor
százados
1948-49
Tímár János
százados
1949-1951
Gál János
százados
1951-1952
Juhász József
alezredes
1952-1953
Dr. Bognár Károly
ezredes
1954-1957
Lapsányi Ferenc
őrnagy
1957-1958
Zavati Lajos
alezredes
1959-1961
Terhes Lajos
főhadnagy
1962
Lipniczky László
alezredes
1963-1972
Czeglédy Lajos
alezredes
1972-1989
Nagy István
alezredes
1989-1992
Szabó Béla
alezredes
1992-1996
Sillei Géza
alezredes
1996-2000
Vízi Sándor
alezredes
2000-2007
Tamás László
alezredes
2007-2009
Rédei Róbert
alezredes
2009-2014
Enyedi Attila[2][3]
alezredes
2014-2016
Hajnal István[4][5]
alezredes
2016-2018
Hadi Attila (megbízott parancsnok)
alezredes
2018-

Szervezeti felépítése EgerbenSzerkesztés

Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század
  • 1. Mélységi Felderítő Század
  • 2. Mélységi Felderítő Század
  • Technikai Felderítő Század
  • Rádióelektronikai Felderítő Század
  • Törzstámogató Század
  • Informatikai Központ
  • Logisztikai Század
  • Logisztikai Műveleti Központ
  • Egészségügyi központ

Szervezeti felépítése DebrecenbenSzerkesztés

Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század (Debrecen)
  • Felderítő Század (Debrecen)
  • Harcászati Hírszerző Század (Debrecen)
  • EHV Század (Debrecen)
  • Rádióelektronikai Felderítő Század (Debrecen)
  • Törzstámogató Század (Debrecen)
  • Felderítő Értékelő Csoport (Debrecen)
  • Informatikai Központ (Debrecen)
  • Támogató Szakasz (Debrecen)
  • Egészségügyi központ (Debrecen)

Szervezeti felépítése Debrecenben ezredkéntSzerkesztés

Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század
  • Mélységi Felderítő Század
  • Harcászati Hírszerző Század (HUMINT)
  • Elektronikai Hadviselés Század
  • Pilótanélküli Felderítő Repülő Század (UAV)
  • Törzstámogató-és Híradó Század
  • Logiszikai Század
  • Egészségügyi központ

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés