Magaslak
Magaslak (1891-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká, németül: Hochdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
| Magaslak (Vysoká) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Selmecbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1388 |
| Polgármester | Valéria Kuková |
| Irányítószám | 969 24 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | BS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 129 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 669 m |
| Terület | 14,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 25″ | |
| Magaslak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magaslak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Selmecbányától 10 km-re délnyugatra fekszik, 2,5 km hosszú bekötőút köti össze az 524-es (Léva-Selmecbánya) úttal.
Délnyugatról Bakaszenes, délről Gyökös, keletről Hegybánya, északról Hodrushámor, északnyugatról pedig Garamrév községekkel határos.
1921-ben 14,46 km²-es területe 2007-re tíz hektárral 14,5590 km²-re nőtt.[2]
Története szerkesztés
1388-ban "Magasfalw" néven említik először. Neve a középkorban még Magasfalu, majd 1891-ig Viszoka volt. Eredetileg a lévai váruradalom része volt, majd a selmeci bányakamara igazgatása alá tartozott. 1554-ben a dézsmajegyzék szerint 15 adózója lakta. 1715-ben 15, 1720-ban 12 háza állt. 1828-ban 34 házában 207 lakos élt. Lakói szénégetéssel, favágással foglalkoztak. 1940-ig téglagyár is működött a községben.
Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez egy mértföldnyire; határjában legelője, ’s fája van, szőleje nints, piatza Selmetzen."[3]
Fényes Elek szerint "Viszoka, tót f. Hont vgyében, ut. p. Selmecz, 174 kath., 30 evang. lak., kath. paroch. templommal. Birja a selmeczi bányász kamara."[4]
A trianoni diktátumig Hont vármegye Báti járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 569, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 147 lakosából 146 szlovák volt.
2011-ben 134 lakosából 123 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, 1867-ben késő klasszicista stílusban alakították át.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
