Magasmajtény (szlovákul Hrušov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Magasmajtény (Hrušov)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Pavel Bendík
Irányítószám 991 42
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség842 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság349 m
Terület23,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magasmajtény (Szlovákia)
Magasmajtény
Magasmajtény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″
Magasmajtény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magasmajtény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nagykürtöstől 30 km-re, délnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1285-ben említik először „Huruso” néven. 1312-ben „Hurson”, 1342-ben „Hrusno” alakban említik. A bozóki apátság uradalmához tartozott. A 17. század végén nagy kolerajárvány pusztította, elmúltával lakói fogadalmi kápolnát emeltek. 1715-ben malma és 21 háztartása volt. 1828-ban 101 házában 603 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században részben a Huszár család, részben az esztergomi káptalan birtokolta. 1891-ig Hrussó volt a hivatalos neve.

Vályi András szerint „HRUSO. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, és a’ Szeleptsényianum Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik délre Nyékhez 1 1/4 órányira, és a’ Bozóki Uradalomhoz kaptsoltatott, hegyek, és erdők között lévén, határja tágas, legelője nagy, fája elég van.[2]

Fényes Elek szerint „Hrussó, tót falu, Honth vármegyében: 620 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy, hegyes, erdős. Bora jó. F. u. Baloghyak, és a pesti kir. egyetem. Ut. post. Balassa-Gyarmat.[3]

Hont vármegye monográfiája szerint: „Magasmajthény, azelőtt Hrusó, tót kisközség, 132 házzal és 725 róm. kath. vallású lakossal: vasúti állomása Drégelypalánkon, postája Ipolynyéken van. A bozóki prépostság régi birtoka volt, mely a prépostság többi jószágainak sorsában osztozott. Már 1279-ben akadunk okleveles említésére, a mikor Hrussó néven szerepel. A mult század első felében, az esztergomi káptalanon kivül, a Huszár családnak is volt itt birtokrésze és jelenleg is ezek a nagyobb birtokosok. 1838-ban az egész falut tűz hamvasztotta el. A községbeli templom 1762-ből való. Magasmajthény határában vannak a Brack és Huszár-majorok.[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 630 lakosából 119 magyar és szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 677 lakosából 45 magyar és szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 725 lakosából 38 magyar és szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 851 lakosából 287 magyar és szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 847 lakosából 39 magyar és csehszlovák volt.

1930-ban 910 lakosából 6 magyar és csehszlovák volt.

1970-ben 1197 lakosából 1193 szlovák volt.

1980-ban 1056 lakosából 1 magyar és 1049 szlovák volt.

1991-ben 965 lakosából 7 magyar és 936 szlovák volt.

2001-ben 920 lakosából 823 szlovák, 82 cigány és 7 magyar volt.[5]

2011-ben 869 lakosából 827 szlovák, 15 cigány és 6 magyar volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1762-ben épült, későbarokk stílusban.
  • A falu feletti, 520 m magas Strána-dombon áll az a kegykápolna, melyet a hívek a 17. és 18. század fordulóján tomboló kolerajárvány után emeltek fogadalomból. Azóta évente tartanak ide zarándoklatot.
  • A falu jellegzetes, löszfalba vágott pincéiről is nevezetes.
  • A falu nagy eseménye a Honti parádé nevű folklórfesztivál.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 28.)