Magyar Mannheimer Gusztáv

festő és illusztrátor

Magyar-Mannheimer Gusztáv, Magyar-Manheimer Ágost (Pest, 1859. február 27.[1]Budapest, Józsefváros, 1937. január 16.)[2] magyar festő és illusztrátor. A MIÉNK és a Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapító tagja.

Magyar Mannheimer Gusztáv
Magyar Mannheimer Gusztáv (1859-1937).jpg
Született Mannheimer Ágoston
1859. február 27.
Pest
Elhunyt 1937. január 16. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festő, illusztrátor
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mannheimer Gusztáv témájú médiaállományokat.
Mannheimer Gusztáv

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Favágók c. naturalista képe
 
Budapesti külvárosi gyártelep

Mannheimer Frigyes (1809–1888)[3][4] rabbi, hitoktató és Spitzer Zsófia (1823–1886)[5] fia. A budapesti Mintarajziskolában tanult rajzolni és festeni, majd Bécsben Hans Makart, Münchenben Wagner Sándor volt a mestere, Pestre visszaérkezve ösztöndíjjal tagja lett a Benczúr Gyula-iskolának. Műveinek stílusát a romantikus realizmus, a naturalizmus és a Makart féle dekoratív akadémizmus jellemezte és páratlan mesterségbeli tudás. Legfelszabadultabban Itáliában alkotott, legderűsebb színei ott születtek, kitűnt jó kompozícióteremtő képességével is.

Tavasz c. képével szerepelt az 1910-es velencei biennálén, a képet megvásárolta a velencei Modern Képtár. Itthon Esti hangulat c. képével társulati díjat nyert, 1902-ben állami kis arany, 1912-ben nagy aranyéremmel jutalmazták. Több ízben szerepelt kollektív kiállításokon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei magángyűjteményekben és a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Jeles magyar írók (Mikszáth Kálmán,[6] Bródy Sándor) műveit illusztrálta. Önarcképe a budapesti Magyar Történelmi Képcsarnokban található.

A 19-20. század fordulóján a nagybányai művésztelepen is megfordult, később a MIÉNK és a Szinyei Merse Pál Társaság alapító tagjai közé tartozott.

Felesége Schoossberger Szidónia volt, Schoossberger Adolf orvos lánya, akivel 1895. április 2-án kötött házasságot.[7]

MűveibőlSzerkesztés

  • Budapesti külvárosi gyártelep (1893; olaj, vászon, 86 x 131 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Favágók (c. 1911)[8]
  • Ismeretlen cím (olaj; 27 x 17 cm; Nemzeti Szalonban kiállított, ritka, magántulajdonban) (c. 1911)[9]
 
Magyar Mannheimer Gusztáv Ismeretlen című festménye. Nemzeti Szalonban kiállított
 
Magyar Mannheimer Gusztáv hátlap Nemzeti Szalon
  • Ismeretlen cím – hátlap (olaj; 27 x 17 cm; Nemzeti Szalonban kiállított, ritka, magántulajdonban) (c. 1911)[10]
  • Dél-itáliai táj (olaj, vászon; 87 x 73 cm; magántulajdonban)
  • Tópart (olaj, fa, 40 x 50 cm; magántulajdonban)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Magyar Mannheimer Gusztáv lásd 141. p.

További információkSzerkesztés

  • MÉL
  • Élete, néhány képe a Képzőművészet Magyarországon honlapon
  • Magyar Mannheimer Gusztáv gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon 1906; bev. Ernszt Lajos; Nemzeti Szalon, Bp., 1906
  • Malonyai Dezső: A fiatalok. Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Katona Nándor, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Rippl-Rónai József; Lampel, Bp., 1906 (Művészeti könyvtár)