Magyarbaksa
Magyarbaksa település Romániában, Szilágy megyében.
| Magyarbaksa (Bocșița) | |
 | |
| Magyarbaksa görögkatolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Haraklány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Haraklány |
| Irányítószám | 457167 |
| SIRUTA-kód | 141401 |
| Népesség | |
| Népesség | 92 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 221 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zilahtól északra, Szilágysomlyótól északkeletre, Diósad és Nagymonújfalu közt fekvő település.
Története szerkesztés
Baksavölgyet 1349-ben említette először oklevél Diósad (Ód) birtok keleti felében, a Szilágy-pataka közelében.
Alsó-Baksa eredetileg horogszegi Szilágyi Mihály birtoka volt, aki a birtokot hűséges szolgálataiért Szilágyi Mártonnak adományozta. Az adományozást a király 1456-ban meg is erősítette.
1472-ben Mátyás király a kolozsmonostori konvent által Menyői Ramocsa Albet Alsó-Baksai jobbágytelkeibe Baksai Barlát, nejét és gyermekeit iktattata be, akiket az zálogjogon megilletett.
1510-ben Báthori Gergelynek, Istvánnak és Andrásnak adták el.
1515-ben a Kaplyon család tagjait iktatták be birtokába.
1601-ben Basta pusztította el. Ettől kezdve sokáig puszta maradt, Puszta-Baksa néven.
1635-ben Pusztabaksán Haraklányi Miklósnénak volt birtoka.
1705-ben itteni nemesek a Dull család tagjai, a Szabó, Jankó, Birtalan, Hajdú, Nagy, Szász, Székely családok, valamint Vérvölgyi Könnyű János.
1795-ben főbb birtokosai voltak: Farkas József, valamint a Dul, Szabó, Gyárfás, Sebes, Orgován, Kincses, Vajda, Jákobfi családok és báró Wesselényi Farkas.
1805-ben a Dúll, Farkas családok birtoka volt.
1890-ben 284 lakosából 40 magyar, 244 román, ebből 1 római katolikus, 241 görögkatolikus, 38 református, 4 izraelita. A házak száma ekkor 57.
1910-ben 345 lakosából 33 magyar, 312 román, melyből 308 görögkatolikus, 18 református, 16 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Magyarbaksa Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus fatemploma
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 67–70. o. Online elérés