Magyarpalatka
Magyarpalatka (románul Pălatca, németül Pallotken) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Lakossága vegyesen románokból, magyarokból és cigányokból áll.
| Magyarpalatka (Pălatca) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarpalatka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407450 |
| SIRUTA-kód | 58801 |
| Népesség | |
| Népesség | 712 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 259 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 14,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Terület | 48,36 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 23° 59′ 18″46.840833°N 23.988333°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 23° 59′ 18″46.840833°N 23.988333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarpalatka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMagyarpalatka Erdélyben, a Mezőségnek nevezett tájegység középső részén található, Kolozsvártól körülbelül 30 kilométerre. A Kolozsvárt Szászrégennel összekötő útról Vajdakamarás településen keresztül közelíthető meg.
Története
szerkesztésA Tag-dűlőben egy lepusztult római villa helyén kialakított gót temető maradványait tárták fel. A sírokban ezüstfibulát, gót és 4. századi római edényeket, púpos hátú fésűket találtak.
Magyarpalatka nevét az oklevelek 1296-ban említették először Palathka néven, majd 1323-ban Felseupalathka, 1326-ban Fulswpalathka, 1332-ben Palatka néven írták nevét.
A település a Palatkai, más néven Ősi nemesek birtoka volt, akiket a XIII. században élt Joanka más néven Iwanka után később Jakabfiaknak neveztek.
1296-ban Joanka fiai, János és Gergely eladták Palatkának és a hozzá tartozó telkeknek: Mikótelke, Tehenestelke, Pétertelke (Petetelke) és Légen felét a Hintos erdő (silva Hyntus! ma Vajdakamarás határába esik) felével együtt 70 M-ért Gyógyi Miklós ispánnak. Azonban még ugyanez évben János fia János és Iwanka özvegye Margit tiltakoztak az eladás ellen.
1319-ben Gyógyi Miklós fia Konrád bírság fejében elvesztette Palatkát, ekkor Dózsa nádor Konrád testvérei, András vajda és Boryu (dictus) Miklós beleegyezésével kártérítés fejében átadta a telegdi székely Tuzsoni Semyen fia Mihály fiainak.
Kultúrája
szerkesztésMagyarpalatka régóta a Belső-Mezőség egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település (például Báré, Kötelend, Mezőgyéres, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) zenei igényeit is kielégítették. Ebben a faluban élnek a táncházmozgalom egyik legismertebb, a mai napig is aktív vonószenekarának, a Magyarpalatkai bandának a tagjai.
Nevezetes esemény
szerkesztésA község vidékét érintette a Mezőség területén lezajlott mócsi meteorithullás, amely a 8 falu térségében mintegy 300 kilogrammnyi meteorit anyagot hozott le. Magyarpalatkán és Mócson kivül érintette még Vajdakamarás, Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Marokháza községet is a szóródási ellipszis.
Források
szerkesztés- Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 115. o. ISBN 963 05 4884 4
- Györffy György: Kolozs vármegye.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}