Maimonidész

arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון, saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett. Héber nyelvű művekben Maimoni (מימוני) néven említik, de találkozunk a Mose ben Maimon rabbi névváltozattal és ennek héber rövidítésével, a RáMBáM formával is. Az ő nevéhez fűződik a zsidó vallásjog (háláchá) törvényeinek a rendszerbe foglalása (Misné Tórá) a Talmud alapján.

Maimonidész
Született 1137 vagy 1138
Córdoba, Córdobai Kalifátus
Elhunyt 1204. december 13.
Kairó, Ajjúbida Birodalom
Állampolgársága Andalusz[1]
Gyermekei Abraham ben Moses ben Maimon
SzüleiMaimon ben Yossef HaDayan
Foglalkozása
Tisztsége nagid of Egypt (1171–1204)
Iskolái University of al-Qarawiyyin
Sírhelye Tiberias
Filozófusi pályafutása
Hispánia, Egyiptom
Középkori filozófia
Iskola/Irányzat Zsidó filozófia, Zsidó törvény, Zsidó etika, arab filozófia
Akikre hatott Spinoza, Aquinói Szent Tamás, Bodin, Leibniz,[2] Newton,[3] Strauss
Akik hatottak rá Averroës, al-Gazáli, Arisztotelész, Avicenna
Fontosabb művei
  • Mishneh Torah
  • The Guide for the Perplexed
  • Pirush Hamishnayot
  • Epistle to Yemen
  • Sefer Hamitzvot
  • Hakdamot HaRambam
  • Treatise in Eight Chapters
  • Treatise on logic

Maimonidész aláírása
Maimonidész aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Maimonidész témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és munkássága szerkesztés

1137-ben született Córdobában, ami az ő korában az arab kultúra egyik központja volt.[4] (A korábbi szakirodalomban szereplő 1135-ös születési dátum téves.) Tanulmányait kezdetben apja útmutatása mellett végezte, aki rabbinikus bíró (dajján) volt. De ugyanekkor ismerkedett meg az antik görög és arab filozófiával is, arab tudósok közvetítésével.

Mikor 1148-ban, Spanyolországban a fanatikus muszlim Almohád-mozgalom hatására a zsidó lakosságot kényszerítették vallásuk elhagyására, Maimonidész családja inkább a száműzetést választotta és Észak-Afrikába menekült. 1160-ban a család a marokkói, Fez nevű városban telepedett le, majd 1165-ben Jeruzsálembe költözött.[4] Innen Egyiptomba költöztek tovább, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztát nevű városba, ahol Maimonidész életének végéig élt.

A család vándorlása közben Maimonidész nem hagyta abba a tanulmányait: orvoslást tanult és Arisztotelészt és egyéb filozófiai műveket tanulmányozott. Fusztátban Maimonidész a rabbinikus bíróság tagja, és egy nem bizonyított hipotézis szerint a zsidó közösség vezetője (Nagid, vagy raisz al-jahud) lett, majd 1185-től Szaladin, Egyiptom és Szíria ajjúbida szultánjának a személyes orvosa. Mindez idő közben számos művet és tanulmányt írt. Írt egy filozófiai logikával foglalkozó művet (aminek autenticitását újabban kétségbevonják); egy judeo-arab nyelvű kommentárt a Misnához; a Tóra 613 parancsának felsorolását (Széfer ha-micvot); a Misné Torá törvénykönyvet; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezést, továbbá számos levelét, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt. Misna-kommentár eredetileg arab nyelven íródott, majd később fordították héber nyelvre.

Maimonidésznek különösen a Misné Torá című munkája ismert. Ebben összefoglalja a zsidó vallásjog (halakha) teljes anyagát. Eltérve a korábbi hagyománytól Maimonidész nem tárgyalja a törvények talmudi forrásait. Ehelyett arra törekszik, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. Második legfontosabb műve a Tévelygők útmutatója. Ebben a műben azokhoz fordult, akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak, és azt akarja megmutatni, miképp válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.

Maimonidész negatív teológiát képvisel, ami azt jelenti, hogy Isten lényegéről csak tagadó módon lehet beszélni. Az állítások csak Isten hatásaira vonatkoznak és nem a lényegére.

13 hittétel szerkesztés

Maimonidész a zsidó vallás tanait, a Misna kommentárokban (Sanhedrin, 10. fejezet) 13 hittételben foglalta össze. Ezek a következők:

  1. A Teremtő Istenben hiszek.
  2. Isten egyetlen.
  3. Isten szellemi lény (testetlen).
  4. Isten az első és utolsó.
  5. Istenen kívül senki sem méltó az imádásra.
  6. A próféták szavai igazak.
  7. Mózes a próféták atyja.
  8. A mai Tóra a Mózesnek átadottal megegyezik.
  9. Nincs más Tóra.
  10. Isten ismeri az ember gondolatát, tud tetteikről, megérti minden tettünket.
  11. Isten a parancs meg nem tartóját bünteti, a megőrzőit jóval fizeti.
  12. Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása.
  13. Hit a holtak feltámadásában.

Művei szerkesztés

 
Maimonidész egyik kézírata. (Judeo-arab nyelven és héber betűkkel íródott)

Maimonidész egyaránt írt vallási, filozófiai és orvosi műveket is. A legtöbb mű arab nyelven íródott, kivételt képez a Mishné Torá ami héber nyelvű. A Judaizmusról szóló szövegek a következők:

  • Misna kommentárok, (héberül: Pérus Ha-Misnajot) arab nyelven íródott. Ez a szöveg volt az első teljes Misna-kommentár; a bevezető részeket gyakran idézik más művekben is.
  • Széfer Mádá ( A tudás könyve) -- a Misné Torá első könyve, amit időnként önálló egységként kezeltek.
  • Misné Torá, de ismert Széfer Jad ha-Chazaka néven is, a zsidó-törvényekkel foglalkozik.
  • Széfer ha-micvot A Tóra 613 parancsának felsorolását találhatjuk meg benne;
  • A tévelygők útmutatója, hit és tudás szintézisével, Arisztotelész filozófiájával és a zsidó vallással foglalkozó mű;
  • Teshuvot, különböző levelezések gyűjteménye.
  • Értekezés a logikáról (arabul: Makála fí szinát al-mantik) számos kiadása ismert, valamint több nyelvre is lefordították. Újabban több Maimonides-kutató kétségbe vonja autenticitását.

Maimonidész több orvosi munkát is hátrahagyott maga után; számos ezek közül máig fennmaradt. A legismertebb orvosi témájú műve a Fuszúl Múszá (Múszá fejezetei) ami ugyancsak arab nyelven íródott.

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Mózis ben Maimun: A tévelygők útmutatója, 1-7.; ford., jegyz. Klein Mór; Református Főtanoda Ny., Pápa, 1878–1890
  • Majmuni szemelvények; összeáll., ford. Deutsch Gábor, Hahn István, előszó Lőwinger Sámuel; Zsidó Gimnázium Barátainak Egyesülete, Bp., 1935
  • Mózes Maimuni: A megtérés útja; ford., bev. Klein Károly; Steiner Ny. , Miskolc, 1943
  • A tévelygők útmutatója; ford., jegyz. Klein Mór, szerk. Babits Antal, előszó Josua Blau, utószó Heller Ágnes; 2. jav., bőv. összkiad.; Logos, Bp., 1997 (Historia Judaica) (bővített összkiadás új anyagrészekkel az 1878–1890-es kiadás kiegészítésekkel)
  • Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig – Kétezer év zsidó irodalma (Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok), Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 85697 4 3, 181–192. o.
  • Maimonidész. Válogatott fejezetek. Első magyar fordítás. I. kötet; Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, Bp., 2007
  • Értekezések az isteni igazságosságról, üldöztetésről, megtérésről és feltámadásról; szerk. Babits Antal, ford., jegyz. Dobos Károly Dániel; Logos, Bp., 2011 (Historia diaspora)
  • Maimonidész: A tévelygők útmutatója. (Szerk: Babits Antal, fordította: Klein Mór, bővített összkiadás) Budapest, 19972 Logos Kiadó Maimonidész: Értekezések az isteni igazságosságról, üldöztetésről, megtérésről és feltámadásról. [Nyolc fejezet, Jemeni levél, A megtérés útja, Értekezés a holtak feltámadásáról.] (Szerk: Babits Antal, fordította: Dobos Károly Dániel) Budapest, 2011. Logos Kiadó
  • Guttmann, Jacob: Maimonidész vallásfilozófiájának kapcsolata zsidó elődeinek tanításával. In: Guttmann – Husik – Scheiber: Maimonidész, zsidó filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban. (Szerk: Babits Antal, fordította: Tatár György), Budapest, 1995. Logos Kiadó, 79–109.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám
  • A zsidó eschatológia és Maimonidész
  • Mindent a Kabbaláról
  • Mishneh Torah (angol fordítás)
  • Sefer HaMitzvot (angol fordítás) Archiválva 2020. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Rosenstein Mór: Maimuni és az iszlám; Franklin Ny., Bp., 1885
  • Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1902 (Magyar történeti életrajzok)
  • Grünwald Illés: Maimûni philosophiájának viszonya a mutazilita kalâmhoz. Adalék az arab-zsidó aristotelismus történetéhez; Athenaeum Ny., Bp., 1912
  • Hevesi Simon: Dalalat Alhairin Majmuni útmutatójának rövid ismertetése; Neuwald Ny., Bp., 1928 (Szináj)
  • Az Aggáda kincsesházából / A boldogság. Mese a csillagok világából; Ch. D. Nomberg nyomán héberből ford. Kálmán Sámuel / Barsi Sándor: A gondolatolvasó. Maimuni Mózes életéből; Gewürcz Ny., Bp., 1933 (Menorah ifjúsági könyvtár)
  • Codex Maimuni. Moses Maimonides' code of law. The illuminated pages of the Kaufmann Mishneh Torah; vál., bev. Scheiber Sándor, tan. Sed-Rajna Gabriella; Strassbürger–Corvina–Helikon, Frankfurt–Bp., 1984
  • Bert W. Strassburger: A Rámbám élete és művei; ford. Jólesz László; MIOK, Bp., 1985
  • Guttmann, Husik, Scheiber: Maimonidész – zsidó filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban; Logos, Bp., 1995 (B'nai B'rith könyvek)
  • Babits Antal: Határolt határtalanság. Maimonidész istenkeresései; Logos Bp., 2015
  • Jacob Guttmann: Zsidó és keresztény filozófusok a középkorban. Maimonidész elődei és hatástörténete; ford. Schmelowszky Ágoston, Tatár György; Logos, Bp., 2016 (Historia diaspora)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés