Malánta
Alsó- és Felső Malánta (szlovákul Dolná Malanta) egykor önálló település, ma Nyitragerencsér településrésze. Tulajdonosa a Szlovák Gazdasági Minisztérium.
| Malánta (Malanta) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | községrész (major) |
| Első írásos említés | 1113 (Molunta) |
| Irányítószám | 951 01 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nyitrától 5 km-re északkeletre, Nyitragerencsértől 1 km-re keletre fekszik. A Szelenec-patak folyik köztük.
Története szerkesztés
A község határához tartoznak a Zobor déli lejtői, ahol már a 10. században szőlőt telepítettek. Hallstatt kori és szláv földvármaradványok is előkerültek. A Zobor hegyen, a 9. században Szent Hippolit-féle Benedek-rendi kolostort alapítottak, mely jelentős középkori kultúrközpont volt.
Malántát 1113-ban említik először Molunta néven,[1] amely a Nyitrai káptalan és a Zoborhegyi apátság tulajdonában volt. 1156-ban a Molenta nevű faluban plébániát említenek.[2] 1246-ban a Ludányiak birtoka, 1284-ben is,[3] 1344-ben a Gímesi uradalom része. A 14. században a falu szétvált Alsó és Felső Molentára, mindkét település a Nyitrai káptalan tulajdonát képezte. A török háborúk alatt mindkettő elpusztult, az adóösszeírásokban sem szerepelnek. A birtokot a Nyitrai káptalan elcserélte Nagyemőkére a Nyitrai püspökséggel.
Alsómalánta a 18. században a Majthényiak és az Addák birtoka lett. A 19. században a Zerdahelyieké, azután az Ocskayaké, majd később Zamoyszkyéké és rokonságuké egészen 1947-ig. 1710-ben 34 lakos élt itt, 1843-ban 49. 1923-ban a mezőgazdasági dolgozók fellázadtak. 1971-ben sertésfarmot létesített itt az Agrokomplex, ma struccokat tenyésztenek.
Felsőmalánta 1553-tól az esztergomi érsek birtokai közé tartozott, a 18. század közepén egy ideig mindkét település Tormoshoz tartozott. 1710-ben 12 lakos élt itt, 1843-ig számuk 44-re gyarapodott. Egészen 1948-ig a nyitrai püspökség birtoka volt, állítólag kovácsok lakták.
Vályi András szerint "MALANTA. Belső, és Felső Malanta. Két elegyes faluk Nyitra Várm. földes Urai az Esztergomi Érsekség, lakosaik katolikusok, fekszik Alsó Malanta, Pogányhoz nem meszsze, amaz pedig Gerencsérhez közel, mellynek filiáji, határbéli földgyeik középszerűek."[4]
Híres emberek szerkesztés
Lásd: Nyitragerencsér
Irodalom szerkesztés
- Stupka F.: Stručné dejiny osady Dolná Malanta za posledných 200 rokov, Nitra 1990.
- Stanislav, J. 1948: Slovenský juh v stredoveku 2, 330.
- Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 28.
- Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 75-76.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Fejérpataky, L. 1892: Kálmán király oklevelei. Budapest, 60.
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Lukačka 2015, 76-77.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források szerkesztés
- Nyitragerencsér honlapja
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
|
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |