Markó Árpád

Markó Árpád (Rozsnyó, 1885. október 12. – Budapest, 1966. szeptember 17.) magyar katonatiszt, levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, mindmáig az utolsó katona a tagok közül.

Markó Árpád
Született	1885. október 12. Rozsnyó
Elhunyt	1966. szeptember 17. (80 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	hadtörténész levéltáros katona
Iskolái	Rozsnyói evangélikus főgimnázium (–1903) Theresianum Katonai Akadémia (1903–1906)
Sírhelye	Rábapatona
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Középiskolai tanulmányait a rozsnyói evangélikus főgimnáziumban végezte. Ezt követően a bécsújhelyi katonai akadémiára került, majd a három éves tanfolyamot követően hadnaggyá avatták. 1906-tól a 34. kassai közös gyalogezrednél szolgált. Az első világháború harcaiban csapattisztként vett részt. A világháború során magaviseletéért, bátorságáért több kitüntetést is kapott. 1920–1921-ben a „nemzeti hadsereg” tisztjeként szolgált, majd 1921-ben a fővárosi Hadtörténeti Levéltárban kapott munkát. 1930 és 1940 között a régi levéltári osztály vezetőjeként működött. 1940-ben ezredesi fokozatban ment nyugdíjba. 1950-ben honvédségi nyugdíját is elvették. 1946-tól Rábapatonán, 1948-tól Budapesten, 1951-től az evangélikus szeretetotthonban élt.

A Magyar Történelmi Társulat 1932-ben igazgatóválasztmányi tagjává választotta. 1934-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szocializmus idején tudományos címeit elkobozták, de Markó szívós munkával ismét tudományos fokozatokat szerzett. A Magyar Tudományos Akadémián 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá. (Levelező tagságát csak halála után, 1989. május 9-én állították vissza.) 1953-ban a történelemtudományok kandidátusa, egy évvel halála előtt, 1965-ben a történelemtudományok doktora címet kapta. Egy évvel később, 1966-ban hunyt el Budapesten 81 éves korában. Ugyan a fővárosi Farkasréti temetőben tervezte temetését, de hamvait nem itt, hanem Rábapatonán helyezték végső nyugalomra. A síremléke nem maradt fenn.

Művei

A Hadtörténeti Intézet akadémikusainak emléktáblája

Cikkek

• Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből. Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából, 1796. Századok, 1929.
• A romhányi csata. 1710. január 22. Hadtörténelmi Közlemények, 1930. → Hasonmás kiad. Romhányi turul kiadványok. Romhány, 1992.
• A szomolányi kuruc győzelem. Századok, 1931.
• A trencséni csata. 1708. augusztus 3. Hadtörténelmi Közlemények, 1931.
• Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. 1703. november-december. Hadtörténelmi Közlemények, 1932.
• A nagyszombati csata. 1704. dec. 26. 1–2. Századok, 1933.
• Az 1704. évi erdélyi kuruc hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 1933.
• II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel. Századok, 1936.
• Hadilevéltárak. Levéltári Közlemények, 1937.
• A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. Hadtörténelmi Közlemények, 1939.
• A magyar véderő eszméje gr. Zrínyi Miklós munkáiban. Hadtörténelmi Közlemények, 1940.
• A Rákóczi szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Tóth Gyulával. Hadtörténelmi Közlemények, 1954.
• Le Maire francia-kuruc hadmérnök brigadéros szemlejelentése Szatmár és Ecsed várainak állapotáról, 1705 februárjában. Hadtörténelmi Közlemények, 1955.
• Helyzetjelentések II. Rákóczi Ferenc szabadságharcából. Hadtörténelmi Közlemények, 1956.
• A Bercsényi család legutolsó tagja, gr. Bercsényi László huszár alezredes. 1781–1835. – Károlyi Sándor tábornok beszámoló jelentése az erdélyi hadihelyzetről, 1706 tavaszán. Hadtörténelmi Közlemények, 1957.
• Adalékok a Rákóczi szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben, 1705 novemberétől 1706 nyár elejéig. Századok, 1957.
• Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 1–7. Hadtörténelmi Közlemények, 1958–1961.
• A csornai ütközet. 1849. jún. 13. Balázs Józseffel. Hadtörténelmi Közlemények, 1960.
• Le Maire francia-kuruc hadmérnök, brigadéros emlékirata XIV. Lajoshoz, Rákóczi szabadságharcának utolsó idejéről. Hadtörténelmi Közlemények, 1962.
• Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez. Századok, 1964.

Könyvfejezetek

• A magyar katona vitézségének ezer éve. I–II. kötet. Írta Berkó Istvánnal, Gyalókay Jenővel. Szerk. Pilch Jenő. A bevezetőket Horthy Miklós, József főherceg és Gömbös Gyula írták. Budapest, 1933.
• A magyar huszár. A magyar lovas katona ezer évének története. Írta Szakonyi Lajossal. Szerk. Ajtay Endre, Péczely László, Reé László. Kiadói aranyozott egészvászonkötésben. Budapest, 1936.
• A cs. és kir. 34. Magyar Gyalogezred története. 1734–1918. Összeáll. és szerk. Lányi-Lindner Sándorral, Bialoskórski Ödönnel. Ill. Schubert Frigyes és Szmolik Ede. Budapest, 1937.
• Insurrectio és állandó hadsereg. In: Magyar művelődéstörténet. III. Budapest, 1942. → reprint kiad.: Szekszárd, 1993.
• Sorsdöntő csaták Marathontól a második világháborúig. I–II. kötet. Szerk. Lukinich Imrével. Budapest, 1942.

Szövegkiadások

• Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta. Budapest, 1939. (A Magyar Szemle klasszikusai) → új kiadás: Budapest, 2007.
• Zrínyi Miklós levelei. Bevezette, jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1950.

Könyvek

• Kossuth fogsága: Kossuth eddig ismeretlen levelei a Magyar Királyi Hadtörténelmi Levéltárban őrzött eredeti okmányok alapján. Budapest, 1928.
• A tavarnoki kuruc zsákmányolás és az egerszegi harc: 1710. februárius 11-13. Pécs, 1929.
• Balassagyarmat, 1932. → reprint kiadás: Romhány, 1992.
• II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. Budapest, 1934. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
• A liptói kuruc hadjárat 1709 augusztusában. (Akadémiai székfoglaló is.) Budapest, 1935. (Értekezések a történeti tudományok köréből) → kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1935.
• II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1935. (A Magyar Szemle Kincsestára)
• A felszabadulás eszméjének magyar apostola: gr. Zrínyi Miklós. Budapest, 1936. (Tanulmányok Budapest múltjából)
• Gróf Zrínyi Miklós. Budapest, 1936, 2. kiadás: 1942. (A Magyar Szemle Kincsestára)
• Magyar csapatok Mária Terézia királynő háborúiban (1740–1780). Budapest, 1939.
• Magyar hadművészet. Budapest, 1940. (Nemzeti Könyvtár)
• II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. Budapest, 1942. (A Magyar–Svéd Társaság Könyvei)
• Magyarország hadtörténete. 3 táblával. Budapest, 1943. (Nemzetnevelők Könyvtára) → hasonmás kiadás: Az utószót írta Tóth Gyula és Vargyai Gyula. Budapest, 1994.
• Elfelejtett magyar hadvezérek. Regényes életrajzok. Illusztrációk és borító Jeges Ernő. Budapest, 1944. (Nemzeti Könyvtár)
• Futaki gróf Hadik András tábornagy. Monográfia. 8 táblával, 1 térképpel. Budapest, 1944.
• Egy elfelejtett magyar írókatona. Jakkó László huszárkapitány. 1781–1833. Budapest, 1960. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat)
• Kossuth Lajos hadtudományi munkái. Doktori értekezés. Budapest, 1965.
• XII. Károly svéd király és Magyarország. Szerkesztette, az utószót írta Mezey István. Budapest, 1970. (Acta Sueco–Hungarica)

Halála után megjelent könyvek

• II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte Mészáros Kálmán. Felsőoktatási segédkönyv. Budapest, 2003.
• Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. 1757. okt. 10–23. Szerk. Bognár József. Budapest, 2010. (Magyar Ház Könyvek)
• Tudós és katona. Markó Árpád visszaemlékezései. I–II. kötet. Sajtó alá rendezte Kincses Katalin Mária és Mészáros Kálmán. Budapest, 2014. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadványa)

Idegen nyelvű könyvek

• Les soldats francais dans la guerre d'independance du Prince Francois Rákóczi (1703–1711). Párizs, 1934.
• Ungarisches Soldatentum 895–1914. Budapest–Leipzig–Milano, 1942.

Rábapatonai naplója

„Markó Árpád rábapatonai kötődését feleségének Markó Árpádné Sárkány Ilonának köszönheti. Felesége öröksége által a család tulajdonában volt a község határában található Dénesháza-pusztai kastély a hozzá tartozó 113 kh birtokkal együtt. Ennek köszönhetően aktív éveiben is többször időzött Rábapatonán, 1940-ben történő nyugdíjba vonulását követően pedig 1945 januárjáig a téli három hónap kivételével minden idejét a dénesházi családi kastélyban töltötte. A háborús események miatt 1944 tavaszán budapesti lakásukat véglegesen hátrahagyták és vidéki birtokukra költöztek feleségével. Végül a front közeledése miatt 1945 január 5-én hagyják el a patonai kastélyt és Beledre menekülnek. A háború Patonán töltött utolsó hónapjairól és az azt követő viszontagságaikról 1948-ban egy családi használatra készített visszaemlékezést írt, amely felbecsülhetetlen értékű, eddig ismeretlen adatokat tartalmaz falunk háborús történetéről. Markó Árpád kézirata elsőként a Hadtörténelmi Közlemények 2013. decemberi számában jelent meg.”

Kéziratok

Megmaradt kéziratos hagyatékát az MTA Könyvtár Kézirattára és a Hadtörténelmi Levéltár őrzi.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• https://mult-kor.hu/cikk.php?id=25914&print=1
• https://m.militaria.hu/uploads/files/88367900_1586942773.pdf
• https://www.rabapatona.hu/rabapatonarol/hires-emberek/marko-arpad
• https://www.nevpont.hu/palyakep/marko-arpad-b2070

Egyéb irodalom

• R. Várkonyi Ágnes: Markó Árpád. Századok, 1968.
• Tóth Gyula – Vargyai Gyula: Markó Árpád (1885–1966), a magyar hadtörténetírás klasszikusa. Markó Árpád: Magyarország hadtörténete. Budapest, 1994.
• Tóth Gyula: Markó Árpád, a magyar hadtörténetírók nesztora. Magyar Tudomány, 1996.
• Tóth Gyula: Markó Árpád. Századok, 2000.
• Ablonczy Balázs 2019: Menni vagy maradni?