Michael Lazar Biedermann
Biedermann Michael Lazar, Biedermann Mihály Lázár (Pozsony, 1769. augusztus 13. – Baden, 1848. augusztus 21.) ausztriai zsidó nagykereskedő, udvari ékszerész, bankár és gyáriparos, aki az un. "hof-jude", vagyis "udvari zsidó" szerepét töltötte be. Emberbaráti tevékenységéről is ismert, ezen kívül ő volt a bécsi zsidó hitközség és az első bécsi zsinagóga egyik alapítója, a zsidó árvaház fenntartója. Szinte minden korabeli zsidó kezdeményezés nagylelkű támogatója volt. Leszármazottai a turonyi, üszöghi és mozsgói Biedermann család tagjai. A zsidó család turonyi lovagi ága mindmáig virágzik, többek között Biedermann Dénes budapesti vállalkozó személyében.
| Michael Lazar Biedermann | |
 | |
| Született | 1769. augusztus 13.[1][2][3] Pozsony[2] |
| Elhunyt | 1843. augusztus 21. (74 évesen)[1][2] Baden bei Wien |
| Állampolgársága | osztrák |
| Gyermekei | Simon von Biedermann-Turony |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Lazar Biedermann témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Vésnökinas volt és olyan művészi kivitelű pecsétet készített, hogy legfelsőbb helyről elismerést és Bécsben való iparűzési engedélyt kapott. Pecsétüzletet, majd ékszerészetet alapított, de vagyonra szert téve, a gyapjúnemesítés gondolatával is foglalkozott és ezt a gyakorlatban Ausztriában, de főleg Magyarországon az ő vállalkozása honosította meg. Ő alapította az első gyapjú-osztályozó intézetet, azonkívül a morvaországi Teltschben 600 embert foglalkoztató hasonló intézményt létesített. A kormánykörök bizalma oly nagy volt iránta, hogy Zichy gróf pénzügyminiszter a pénzhamisítási ügyben állami biztosnak nevezte ki. Biedermann a hamis bankókat saját pénzén váltotta be. Az éhínség és rossz termés idején is a kormánynak nemcsak gabonakészletet, hanem készpénzt is bocsátott rendelkezésre, a francia háború idején pedig 300 000 forintot kamatmentesen. 1830-ban megkapta az akkor nagyon kitüntető „Hofjuwelier” címet. Hasonló szolgálatokat tett a bécsi zsidó hitközségnek is élete végéig. 1812-ben von Hoffmansthallal együtt megalapította a vallásiskolát és az 1826-ban felavatott templomot; az izraelita kórház létrejöttében is oszlopos része volt, ezenkívül külön alapítványokkal gondoskodott a betegekről, özvegyekről, árvákról, tanítókról és hitközségi alkalmazottakról.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Michael_Lazar_Biedermann, Michael Lazar Biedermann, 2017. október 9.
- ↑ a b c Biedermann, Michael Lazar (BLKÖ)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b https://davidkultur.at/artikel/die-jadischen-grandungsmitglieder-der-asterreichischen-nationalbank-1816-und-ihre-grabmaler-am-jadischen-friedhof-wahring-in-wien-3, 2022. január 30.
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 122. o. Online elérés
