Mikeszásza

falu Romániában, Szeben megyében

Mikeszásza (románul Micăsasa, németül Feigendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Mikeszásza (Micăsasa, Feigendorf)
Csicsóholdvilági erődtemplom
Csicsóholdvilági erődtemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségMikeszásza
Rang községközpont
Irányítószám 557145
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 145006
Népesség
Népesség1106 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság69 (2011)[1]
Népsűrűség15,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,38 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′, k. h. 24° 07′Koordináták: é. sz. 46° 05′, k. h. 24° 07′
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Medgyestől 30 km-re délnyugatra a Nagy-Küküllő jobb partján lévő település. Csicsóholdvilág, Keszlér és Huruba tartozik hozzá.

Története szerkesztés

A község és környéke már a római korban is lakott hely volt. Területén római kori település maradványait – többek között egy fogadalmi oltárt – tártak fel.

1215–1216-ban az ekkor erdélyi vajdaságot viselt Kán nemzetségbeli Nagy Jula birtoka volt Medgyessel, a biztosan nem azonosítható Miklós prédiumával és Tóbiásfalvával együtt, melyekbe 1267-ben István ifjú király Jula fia Miklóst iktatta be.

Nevét 1267-ben Mikazaza néven említették..[2]

1268-ban István ifj. király Kán nb. Gyula fia Miklósnak adta vissza, hű szolgálataiért, nagyatyja e birtokát. Később Kán nembeli László fia László erdélyi vajda kezén találjuk.

1309-ben papját a tizedmegtagadó kiközösített szász papok között említették (Győrffy Gy. 3: 557).

1322-ben a Kán nembeli László vajda hűtlen fiaitól elkobzott Mikeszádát Hosszúaszóval, Pánáddal és Szépmezővel együtt Róbert Károly király Tolmácsi Konrád fia Talmácsi Miklós mesternek adta.

1340-ben pedig Miklós mester magtalan halála után ugyancsak királyi adományul a Kacsics nemzetségbeli (Szécsényi) Tamás erdélyi vajda birtokába jutott.

1390, 1391 körül Zsigmond király Losonczi István macsói bánnak (magnificus baro) adományozta. Később a Mikeszászi, M. Kolozsvári, Guthi Ország, Szebeni ~ MK. Horvát és Haraszti családok birtoka volt.

1480-ban Mikeházán (Mykezazya) levő birtokát: 36 népes és puszta jobbágytelkét és az erdő felét, valamint a Küküllő vármegyében fekvő Tótfalu, Lodormán, Bükkös és Keszlér nevű ősi egészbirtokát 4000 arany forintért zálogba vetette a Szebenben lakó Horváth Pálnál (KmJkv 2305).

Egy 1485-ös keltezésű oklevél Mikeszádán várat említett, mely Szebeni Horvát Pálé volt: "castellum in fine p-is Mykezaz erectum seu constructum".

1487-ben mezőváros, és bizonyos oláh falvak tartoztak hozzá: Bükkös, Keszler, Lodormán, Tótfalu.

1486-tól Kurta, Tyős. Sile, Magyar, Fazakas. Pasllér, Verner családok voltak birtokosai.

1598-ban az itteni kisbirtokos nemesek; szász és magyar jobbágyok bíró alá, a románok Radul Treza kenézbotja alá tartoztak. A 17. században Radák László utódai és mások voltak birtokosai. Református kisnemesek beköltözése; 1665 után a régi templom református és szász evangélikus.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.

Lakossága szerkesztés

1910-ben 1553, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 2559 lakosából 2234 román, 150 magyar, 133 német és 42 cigány volt.[3]

Hivatkozások szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1] Archiválva 2007. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992). [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 6.)

Források szerkesztés