Főmenü megnyitása

Csicsóholdvilág (románul: Țapu, németül: Abtsdorf bei Marktschelken, szászul Apestref vagy Apesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Mikeszásza községhez tartozik.

Csicsóholdvilág (Țapu)
A szász erődtemplom
A szász erődtemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségMikeszásza
Rang falu
Irányítószám 557147
SIRUTA-kód 145024
Népesség
Népesség650 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság20 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság299 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csicsóholdvilág (Románia)
Csicsóholdvilág
Csicsóholdvilág
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′, k. h. 24° 05′Koordináták: é. sz. 46° 04′, k. h. 24° 05′
A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsóholdvilág témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Medgyestől 27 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllőtől délre, a 14-es főút mellett fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Magyar neve Kiss Lajos magyarázata szerint egy holdsarló alakú földdarabra utalt, és először 1309-ben (Hulduualach), előtagját pedig 1808-ban jegyezték föl (vö. Holdvilág nevével). Német neve ('apát falva') arra utal, hogy a 14. század elején az egresi apátság birtoka volt (egy 1315 és 35 között kiállított oklevél 1402-es másolatában: v[illa] Abbatis). Több évszázadon át magyarul is a párhuzamos nevet használták (1417, Apathfalwa). Román neve a țap ('kecskebak') szóból való (1750, Czapu).

TörténeteSzerkesztés

 
Csicsóholdvilág

Szász jobbágyfalu volt, amely közigazgatásilag nem a Királyföldhöz, hanem Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott, bár Zsigmond 1416-ban elrendelte, hogy a hét szász székkel együtt teljesítsen katonai szolgálatot, és Mátyás 1485-ös rendelete értelmében azokhoz hasonlóan is adózott.

1647-ben 23 jobbágy- és négy cigány család, 1766-ban románok is lakták. 1792-től a Teleki család birtoka volt. A Telekieknek való szolgálat elől a 19. század elején 28 szász családja a szász városokba költözött. Román lakói papjukkal együtt 1824-ben tértek át görögkatolikusnak.[3]

1850-ben 806 lakosából 374 volt román, 302 német, 111 cigány és 19 magyar nemzetiségű; 483 görögkatolikus, 302 evangélikus és 17 református vallású.

2002-ben 772 lakosából 710 volt román, 38 magyar és 21 német nemzetiségű; 675 ortodox, 36 református, 24 evangélikus, 24 görögkatolikus és 7 római katolikus vallású.

LátnivalókSzerkesztés

  • Evangélikus erődtemploma. A templom 1300 körül épülhetett. 1625-ben valószínűleg elbontották tornyát és a hajó gótikus ablakait, ekkor épült viszont a csúcsíves déli és északi kapu. 1838-ban nyugati kapuját befalazták, hajóját pedig új mennyezettel és ablakokkal látták el. A szentély északi falában félig befalazott gótikus szentségfülke látható. Egyik harangját a 15. század végén vagy a 16. század elején öntötték.[4] Valószínűleg a 14. században vették körül ovális kőfallal, amelyre belülről kétszintes gyilokjárót építettek. A ma hat méter magasan álló fal nyugati oldalán a zömök kaputornyot 1940-ben földrengés rázta meg, majd 1955–56-ban javították ki. Az északi oldalon őrtorony véd egy kis ajtót.
  • A falu határában sós források törnek föl.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1937-ben Ilie Datcu labdarúgókapus, háromszoros török bajnok.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 200. o.
  4. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [2] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

Külső hivatkozásokSzerkesztés

KépekSzerkesztés