Hosszúaszó (Fehér megye)
Hosszúaszó (románul Valea Lungă, 1926-ig Hususău, németül Langenthal, helyi szász nyelven Longenduel) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Hosszúaszó (Valea Lungă) | |
Evangélikus erődtemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Hosszúaszó |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517815 |
Körzethívószám | 0x58[1] |
SIRUTA-kód | 8363 |
Népesség | |
Népesség | 1806 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 65 (2011)[2] |
Népsűrűség | 24,06 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 350–500 m |
Terület | 75,07 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 02′ 35″46.125000°N 24.043056°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 02′ 35″46.125000°N 24.043056°E | |
Hosszúaszó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúaszó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA község a megye keleti felén helyezkedik el, a Nagy-Küküllő völgyében. A legközelebbi város, Balázsfalva 14 km-re található. A Kiskapus – Hosszúaszó – Balázsfalva útvonalon, a DN14B úton közelíthető meg.
Nevének eredete
szerkesztésNevében az aszó 'időszakos vízmosás'-t jelentett. 1309-ben de Longavalle, 1322-ben Huzyuazou néven említették.
Története
szerkesztés1322-ben Károly Róbert a falut a nagytalmácsi Nicolaus grófnak adományozta. A 18. században szász–román–magyar lakosságú falu volt Küküllő vármegyében. 1720-ban 72 evangélikus szász család, 1722-ben 106 református magyar, 1733-ban 130 román lélek lakta. A románok később görögkatolikus hitre tértek. Római katolikus plébániája 1769-ben alakult újjá. 1853-ban zsidó hitközség is létrejött. A zsidók felépítették zsinagógájukat, amelyet azonban a 20. század második felében leromboltak. 1876 után Kis-Küküllő vármegye egyik járásának székhelye volt. 1888-tól hetivásárokat rendezett, 1891-ben gyógyszertár nyílt benne.[3] 1912-ben főbb birtokosai Binder A. Gusztáv és a neves borász, Szentkereszthy György voltak, aki határában rajnai rizlinget termesztett. 1922-től épült ki a vasút déli oldalán az Újfalu, a második világháború után tovább terjeszkedett, majd 1963–1964-ben Monorától hozzácsatolták a Nagy-Küküllőtől délre fekvő Stupini tanyát. Kis cigánytelepe, La Pătruț 1956 és 1968 között külön falut alkotott.
Népessége
szerkesztés- 1850-ben 1601 lakosából 692 volt német, 304 román, 240 zsidó, 183 cigány és 182 magyar nemzetiségű; 751 evangélikus, 473 görögkatolikus, 240 zsidó és 137 római katolikus vallású.
- 1900-ban 1421 főből 579 volt német, 462 román és 374 magyar nemzetiségű; 580 evangélikus, 462 görögkatolikus, 122 református, 117 római katolikus, 112 zsidó, 19 unitárius és 9 ortodox vallású.
- 2002-ben 1901 lakosából 1661 volt román, 105 cigány, 99 magyar és 36 német nemzetiségű; 1518 ortodox, 176 görögkatolikus, 69 pünkösdista, 52 református, 36 evangélikus és 34 római katolikus vallású.
Látnivalók
szerkesztés- A szász evangélikus erődtemplom késő gótikus stílusban, a 14. század elején épült, a 17., 18. és 19. században módosították. 118 kazettából álló festett kazettás mennyezetét 1622 és 1725 között készítették. Védőfalához korábban hat torony tartozott, ezek közül már csak kettő áll. Harangtornyát 1864-ben lebontották.
- A Szentkereszthy-kúria eredetileg 1700 körül épült, jelenleg ebben székel a községháza. Parkját Szentkereszthy György az 1860-as években különleges növényfajokkal ültette be.
- A református templom 1676-ban, tornya 1830-ban épült.
- Római katolikus temploma 1772-ben, a görögkatolikus 1823-ban épült.
- Református temetőjében a Szentkereszthy család sírboltja.
- Zsidó temető.[4]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Friedrich Müller-Langenthal evangélikus püspök és történész (1884–1969).
- Itt született Szabó Zoltán nyelvész, egyetemi tanár (1927–2007)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ [1]
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
- ↑ International Jewish Cemetery Project Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
szerkesztés- A hosszúaszói származású szászok honlapja (németül)
- Az erődtemplom leírása, képekkel[halott link] (magyarul)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKépek
szerkesztés-
Evangélikus templom
-
Az evangélikus templom oltárképe
-
Az evangélikus templom kazettás mennyezete
-
Református templom
-
A Szentkereszthy bárók obeliszkje a református templom kertjében
-
Református harangláb
-
Református parókia
-
Római katolikus templom
-
Görögkatolikus templom
-
Hosszúaszó környéke 1769-1773 között