Főmenü megnyitása

Szabó Zoltán (nyelvész)

(1927–2007) romániai magyar nyelvész

Szabó Zoltán (Hosszúaszó, 1927. február 18.Kolozsvár, 2007. június 19.) romániai magyar nyelvész.

Szabó Zoltán
Született 1927. február 18.
Hosszúaszó
Elhunyt 2007. június 19. (80 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása nyelvész
Sírhely Házsongárdi temető

ÉletpályájaSzerkesztés

1927. február 18-án a Küküllő megyei Hosszúaszón született. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte 19481952-ben. 19511971 között a kolozsvári egyetemen előbb gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus, docens, 1971-től egyetemi tanár volt. 1958-ban kandidátusi fokozatot szerzett. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora volt, emellett igazi vándortanárként előbb Miskolcon, a Miskolci Egyetemen, később Pécsett, a Pécsi Tudományegyetemen oktatott. Majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének lett állandó vendégmunkatársa. 19611968 között a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét foglalta el. A bukaresti egyetemen is oktatott 19681978 között.

1977-től a Nemzetközi Magyar Filológia Társaság[halott link] tagja volt. 1966-ban a Társaság IV., római kongresszusán munkásságát Lotz-emlékéremmel[1] jutalmazta. 1984-től a Román Akadémia folyóiratának, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (NyIrK) főszerkesztője lett.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékére hagyta könyvtárát, amely 894 kötetből áll. A magyar nyelvű könyvek mellett nagyszámú külföldi szakkönyvet is tartalmaz. Továbbá 25 címből álló magyar és idegen nyelvű folyóirat-gyűjteményét is a Tanszékre hagyta, ill. kéziratahagyatékának egy része is oda került.[2]

2007. június 19-én hunyt el, 2007. június 22-én vettek búcsút tőle Kolozsváron a Kismező utcai temetőben.

MunkásságaSzerkesztés

Pályafutását a magyar nyelvjárástan és nyelvtörténet oktatásával kezdte, később érdeklődése a magyar irodalmi nyelv története felé fordult, de foglalkozott a magyar és a román nyelv kölcsönhatásaival is. Stíluselmélettel, -történettel, szövegnyelvészettel, stilisztikával foglalkozott. A nemzetközi nyelvészeti kutatási irányokban mindig jártas volt és lépést tartott ezekkel az új kutatásokkal. Az alkalmazott stilisztika új tudományának kiművelője volt.

MűveiSzerkesztés

  • A háromszéki o-zás történetéből, Cluj, Akad., 1960
  • Petőfi és Arany népi realizmusának főbb stílusjegyeiről, Cluj, Akad., 1964
  • A kalotaszegi nyelvjárás igeképző-rendszere; Akadémiai, Bp., 1965 (Nyelvtudományi értekezések)
  • A magyar igei aspektus kérdéséhez, Kolozsvár, Akad., 1966
  • Megjegyzések Csokonai stílusáról, Cluj, Akad., 1966
  • Megjegyzések József Attila stílusáról, Cluj, Akad., 1966
  • A képzők leíró vizsgálatának néhány lehetőségérőé, Cluj, Akad., 1967
  • A magyar irodalmi nyelv történetének korszakolásától, Cluj, Akad., 1967
  • Kis magyar stilisztika (Bartha Jánossal, Horváth Tiborral és J. Nagy Máriával) Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1968
  • Kis magyar stílustörténet; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Péntek János–Szabó Zoltán–Teiszler Pál: A nyelv világa. Nyelvről, nyelvtudományról mindenkinek; Dacia, Kolozsvár, 1972
  • Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról; szerk. Szabó Zoltán; Kriterion, Bukarest, 1976
  • A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai, Kolozsvár-Napoca, Dacia Könyvkiadó, 1977
  • A szövegvizsgálat új útjai. Tanulmányok; szerk. Szabó Zoltán; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Kis magyar stílustörténet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1982
  • Szövegnyelvészet és stilisztika; Tankönyvkiadó, Bp., 1988
  • Tanulmányok nyelvről, irodalomról; szerk. Szabó Zoltán; Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1992
  • A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Egyetemi tankönyv; Corvina, Bp., 1998 (Egyetemi könyvtár)
  • "Arany-alapra arannyal". Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról; szerk. Szabó Zoltán; Tinta, Bp., 2002

JegyzetekSzerkesztés

Felhasznált irodalom, weblapok és médiaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés