Miskolczi Csulyak István

Miskolczi Csulyak István (Tolcsva, 1575Olaszliszka, 1645. december) erdélyi református lelkész, zempléni esperes, költő.

ÉleteSzerkesztés

Lelkészcsaládban született, Tolcsván. Tanult Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd 1600-ban visszatér Sárospatakra, ahol Thököly Miklós nevelője lett. A következő évben Németországban, Görlitzben, majd 1603-ban Heidelbergben tanult Szenczi Molnár Alberttel együtt. 1607-ben Tarcalon iskolamester, majd esperes volt különböző településeken, Szerencsen (1608–1612), Miskolcon (1612–1616), majd Olaszliszkán.[1]

Hatszor nősült, tíz gyereke született;[2] fiai közül csak Gáspár nevű fia élte meg a felnőttkort.[3] A politikában a Rákóczi-család híve, 1629-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Zempléni esperesnek nevezte ki. Ő mondta a gyászbeszédet Rákóczi Zsigmond és Bocskai István felett. Egyházi kérdésekben konzervatív volt, elutasította a holland puritanizmust, haláláig prédikált ellene.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Miskolczi Csulyak István teljes könyvtára, közte latin nyelven írt naplója, esperesi naplója, összeállított leveleskönyve, egyházkerületi látogatásának jegyzőkönyvei az utókorra maradtak. Költőként nem a vallásos témák vonzották, különböző alkalmakra (születés, lakodalom, halál) írt verseket. Kedvelte a játékos, szokatlan formákat.[5] Jocoserum című lakodalmi csúfolója refrénjét („Hej fa la la, Hej jo lo lo”) Juhász ferenc felhasználta a Tékozló Ország egyik betétdalához.[6]

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Prédikáció nagyságos Rákóczi Zsigmond temetésén, Hernád, Budapest, 2008 ISBN 9789638713452
  2. Weöres Sándor: Három Veréb hat szemmel, Szépirodalmi, 1977 ISBN 963 15 0887 0
  3. Ágoston István: Miskolczi Csulyak Gáspár az első magyar nyelvű állattankönyv író. Collegium Doctorum, I. évf. 1. sz. (2015. aug.)
  4. Balogh Judit: Miskolczi Csulyak István és a magyar puritanizmus PDF
  5. Miskolci Csulyak István, A magyar irodalom története
  6. Weörös Sándor: Három Veréb hat szemmel

ForrásokSzerkesztés