Mogyoróormányos

rovarfaj

A mogyoróormányos (Curculio nucum) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a Ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó faj.

Mogyoróormányos
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Ormányosbogár-szerűek (Curculionoidea)
Család: Ormányosbogár-félék (Curculionidae)
Nem: Curculio
Faj: C. nucum[1][2]
Tudományos név
''Curculio nucum''
Carl von Linné, 1758[3]
Szinonimák
  • Curculio (Balanius) molitor
  • Curculio (Balanius) nucum
  • Curculio (Balanus) molitor
  • Curculio ( Balanus ) nucum
  • Curculio (Curculio) molitor
  • Curculio (Curculio) molitor
    Roubal, 1928
  • Curculio (Pelecinus) molitor
  • Curculio (Pelecinus) nucum[4]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mogyoróormányos témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróormányos témájú médiaállományokat és Mogyoróormányos témájú kategóriát.

Népies elnevezései: mogyorózsuzsok, dió eszelénye, közönséges makkony, mogyorófúró bogár, mogyoróbogár.[5]

Elterjedése

szerkesztés

Ausztria, Belorusszia, Belgium, Dánia, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Moldova, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország.[6]

Előfordulása

szerkesztés

Mogyoróbokrok közelében, erdőkben, kertekben él.[7]

Megjelenése

szerkesztés

A mogyoróérés kezdetére éri el teljes, 6-8 mm-es hosszúságát. A test enyhén görbült, ráncos, színe csontfehér, a fej sárgásbarna.[8] Lábatlan, fejtokja kemény.[9]

 
Csápvégei

Testhossza 6-9 mm,[10] a teljes testhossz majdnem 2 cm,[8] melyből a rendkívül hosszú, jellegzetes, hajlott, vékony ormány a hímnél hosszabb, mint a fej és az előtor együttvéve, a nősténynél pedig a testtel körülbelül azonos hosszúságú.[11] A fej ormányszerűen megnyúlt, a végén helyezkednek el a rágók. Csápja sűrűn szőrözött, a csápnyélen túl megtörik (úgynevezett térdes csáp), az ormány tövéből ered és az ormány oldalán található barázdába behúzhatóak. Utolsó három-négy íze bunkószerűen megvastagodott.[9][12] Lába erős, karma tövig hasított.[13] Négy lábfejíze van.[12] Színe világosbarna, a nyakpajzsán és szárnyfedőin elmosódott világosabb foltokkal.[5] A szárnyfedőin a varrat mentén felálló szőrtaraj van.[14]

Életmódja

szerkesztés
 

Az imágók májusban kezdenek rajzani, gyümölcsfákon 1-3 hétig táplálkoznak, majd a párzást követően a mogyoróbokrok terméseibe lyukat fúrnak és belehelyezik a petéiket. A lárvák a teljes kifejlődés után kirágva a mogyorót a földre esnek, majd 20-50 cm-es mélységben, a talajba fúrva, maguk építette földgubóban bebábozódva, nyugalmi állapotban vészelik át a telet.[15] A lárva populáció kb. 1/3-a tavasszal nem alakul át, hanem 1-2 évig nyugalomban marad.[5] Egy nemzedékes faj. A felnőttek körülbelül 3 hónapig élnek.[16]

Szaporodása

szerkesztés
 

A júniusi párzás után a nőstény a fejlődésben lévő mogyoróterméseket keresi fel, ormányával 0,5-5 mm-es lyukat fúr a még lágy termésbe, majd a mogyoró tejes bélrészébe általában egy petét helyez el, ritkán kettőt, vagy hármat. A szúrás helye a termés növekedésével szinte teljesen eltűnik. Általában 25-30 petét rak egyetlen nőstény. A lárvává fejlődés 8-10 napig tart, majd 30-50 napi táplálkozás szükséges a teljes kifejlődésig. Ennyi idő alatt a mogyoróban fejlődő mogyoróbelet szinte teljesen el is fogyasztja. Ezután erős rágójával kb. 2 mm nagyságú lyukat rágva jut ki, majd a talajban bebábozódik, ott alakul át bogárrá.[5][17]

Tápnövénye

szerkesztés

A lárváknak a mogyoró, az imágók almán, körtén, cseresznyén, szilván, japánbirsen, mirabolánon, kőrisen, égeren táplálkoznak.[5]

Kártétele

szerkesztés
 

A mogyoró termésének legjelentősebb kártevője.[18] A lárvák mogyorókban okozott kártétele olyan jelentős lehet, hogy a termés akár 70%-át is elpusztíthatják.[8] De nem csak a lárvák, hanem az imágók is jelentős károkat okozhatnak. A gyümölcsfák virágainak, kocsányainak, friss hajtásainak és termésének rágásával utat nyitnak a monília penészgombáknak, melyek csapadékos körülmények között akár teljes terméspusztulást is okozhatnak,[15] bár ez meglehetősen ritka.[19]

Megelőzés

szerkesztés

A rajzás nyomon követéséhez fénycsapda, kopogtatóernyő, sátorizolátor használható.

Lehet gyéríteni a kártevők számát, ha a mogyorót korán, közvetlenül a beérés után, szüretelik. Ilyenkor a kukacok nagy része még a gyümölcsökben van. A következő évi kártevő mennyiség jelentősen lecsökkenthető, ha szüret után a megfúrt szemeket kiválogatva, azokat megsemmisítik, vagy a termést pár napra vízbe teszik, ekkor a megfulladt kukacok az edény alján összegyűlnek.[5]

Különösen nagy gazdaságokban ajánlott korán keményedő héjú fajtákat telepíteni (pl. Hallei óriás, Barcelonai), aminek a héját az imágók már nem tudják megfúrni.[20]

Mogyoró ültetvények telepítésénél figyelembe kell venni a környezetet is. Mivel a mogyoróormányos a tölgy- és bükkmakkban is megél, ha ilyen erdő is van a környéken, nem ajánlott a telepítés.[21]

Védekezés ellene

szerkesztés

A lárvák a mogyorótermések belsejében olyan védett helyen vannak, hogy bennük kárt tenni anélkül, hogy a mogyoró termésében is ne tennénk kárt, nem lehet. Egyedül csak az imágók ellen lehet védekezni. Mivel az imágó rajzás 4-6 hétig is elhúzódhat, ezért hosszabb időn át, többszöri beavatkozással kell a számukat csökkenteni. Már háromszori védekezés is 5-10% alá szoríthatja a fertőzött termések számát.[22]

Kiskertekben a legolcsóbb és talán leghatékonyabb védekezés a hajnalban ponyvára, vagy nylonra lerázott és összegyűjtött bogarak, de ez is csak akkor hatásos, ha többször ismétlik, hiszen a rajzás akár két hónapig (május-június) is eltarthat. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az imágók nem csak a mogyoróbokrokon, hanem a csonthéjas termésű gyümölcsfákon is megtalálhatóak. Az összegyűjtés ezekre a területekre is ki kell, hogy terjedjen.[8]

Egyes megfigyelések szerint, 0,3 kg kenőszappan és 0,3 l denaturált szesz keverék (10 l permetlére vonatkoztatva) eredményesen visszaszoríthatja e kártevőket.[20]

Nagy ipari ültetvényeken erős toxicitású és hosszú hatású készítményeket (metidation, karbaril, piretroid stb.) alkalmaznak.[15][23]

Képgaléria

szerkesztés
 
Az imágó felülről
 
szemből
 
oldalról
 
és alulról
  1. Curculio nucum Linnaeus, 1758. inpn.mnhn.fr. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  2. Taxonomy - Curculio nucum (Nut weevil). uniprot.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  3. Curculio nucum Linnaeus, 1758. invasive.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  4. Curculio (Curculio) nucum Linnaeus, 1758. fauna-eu.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
  5. a b c d e f Kertészeti kártevők. Dr. Balás Géza, Dr. Sáringer Gyula. Budapest: Akadémia Kiadó. 1984. 532. o. ISBN 963 05 3577 7  
  6. Curculio nucum. zipcodezoo.com. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  7. Rovarok és pókok. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2005. 116. o. ISBN 963 9491 446  
  8. a b c d Hasznos és káros rovarok a kertben. Bodor János, Gallyas Csaba. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1995. 124. o. ISBN 963 230 367 9  
  9. a b Rovarok - Pókok és más szárazföldi ízeltlábúak. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2000. 117. o. ISBN 963 9090441  
  10. Curculio nucum Linnaeus, 1758. kaefer-der-welt.de. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
  11. Ízeltlábúak. Csiki Ernő szerkesztette. Budapest: Kassák Kiadó. 1997. 188. o. ISBN 963-9100-06-4  
  12. a b Rovarok és pókok. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2005. 116. o. ISBN 963 9491 446  
  13. 52. család: Ormányos bogarak (Curculionidae). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
  14. Ízeltlábúak. Csiki Ernő szerkesztette. Budapest: Kassák Kiadó. 1997. 621. o. ISBN 963-9100-06-4  
  15. a b c Integrált gyümölcstermesztés. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  16. Curculio nucum. http://findikci.net.+[2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  17. Nut weevil. inra.fr. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  18. Curculio nucum. chovzvirat.cz. (Hozzáférés: 2017. október 13.)
  19. Curculio nucum. findikci.net. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 13.)
  20. a b Csonthéjasok védelme. biokontroll.hu. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  21. Hasznos közlendők kertbarátoknak. gazdazona.hu, 2017. március 19. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  22. Kertészeti kártevők. Dr. Balás Géza, Dr. Sáringer Gyula. Budapest: Akadémia Kiadó. 1984. 533. o. ISBN 963 05 3577 7  
  23. Kertünk korán ébredő növénye a mogyoró. life.ma. (Hozzáférés: 2017. október 16.)