Mohy Sándor

(1902–2001) erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár, Kolozsvár díszpolgára
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

Mohy Sándor, eredeti családneve Muhi, szignója Mo. (Dercen, 1902. március 23.Kolozsvár, 2001. augusztus 11.) erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár, Kolozsvár díszpolgára. Muhi Sándor apai nagybátyja.

Mohy Sándor
Mohy Sándor arcképe Muhi Sándor tusrajza
Mohy Sándor arcképe
Muhi Sándor tusrajza
SzületettMuhi Sándor
1902. március 23.
Dercen
Elhunyt2001. augusztus 11. (99 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész,
egyetemi tanár
IskoláiSzatmárnémeti Református Gimnázium
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohy Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1902-ben született Dercenben (egykori Bereg vármegye, ma Ukrajna), Muhi Sándor és Lánczy Erzsébet fia. 1910-től a család Szatmáron lakott, elemi iskolai tanulmányait a Wesselényi utcai állami iskolában végezte, középiskolai tanulmányait a Szatmári Református Gimnáziumban.

Érettségi után különböző alkalmi munkákat vállalt, ebben az időben elsősorban a szobrászat kötötte le. Tehetségét a szatmári festőművész, Litteczky Endre fedezte fel, tőle sajátította el az olajfestés technikáját. Ezekben az években megismerkedett Papp Auréllal is, aki rövidesen nyilvánossághoz juttatta. 1924 és 1925 nyarán Pirk Jánossal a nagybányai festőiskolát látogatta, ahol nagy hatással volt rá Thorma János, Ziffer Sándor és Ferenczy Károly festészete. 1926–1929 között a Kolozsvári Képzőművészeti Iskola növendéke volt, ahol rajztanári oklevelet szerzett. 1929-ben részt vett a bukaresti Hivatalos Szalon tárlatán. 1931-től néhány évig óraadó tanár volt a Szatmári Református Gimnáziumban. 1933-ban festőiskolát nyitott Szatmáron a saját műtermében. 1936-ban megnősült, ugyanebben az évben Papp Auréllal Felsőbánya környékén festett. 1937-ben Désre költözött, ahol végleges tanári kinevezést kapott az Andrei Mureșianu Líceumba. Itt változtatta meg a nevét Muhi Sándorról Mohy Sándorra.

Désen festészeti szabadiskolát szervezett, egy évre rá egyéni kiállítást rendezett. 1941-től a Barabás Miklós Céh tagja lett. A háború utáni években számos közös kiállításon szerepelt munkáival. 1949–1970 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti tanszékén tanított, 1967-től a főiskola prorektora lett.

1977-ben a bukaresti Dallas Teremben rendezték meg gyűjteményes kiállítását, amelyet még a következő városokban mutattak be: Bákó, Iași, Roman, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely. Ebben az évben jelent meg a Meridiane Könyvkiadónál Neogiță Lăptoiu Mohy-kismonográfiája. 1981-ben jelent meg a Dacia Könyvkiadónál Műhelynaplója, amely válogatott írásait tartalmazza a családról, fiatalkori emlékekről, barátokról, festőtársakról, a művészetről. Majdnem száz évet élt, az utolsó hetekig, hónapokig festett. 1999-ben Kolozsvár díszpolgára lett. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben van.

 
Sírja a Házsongárdi temetőben

Válogatott írásai

szerkesztés
  • Még egyszer a könyvillusztrációkról. (Incze János Dés rajzai) Utunk, 1957/50
  • Görbe tükör, (Karikatúrák a kolozsvári tartományi tárlatról). Új Élet, 1962/8
  • Ars longa, vita brevis. Utunk 1972/19
  • Festészetről. 1972. Korunk 1974/2
  • Tegnapi kövek, mai utak. Előre, 1978. március 8.
  • Petre Abrudan. Utunk, 1979/22.
  • Műhelynapló, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1981.

Emlékezete

szerkesztés

Születésének 110. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak és emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a szatmárnémetiek. (2012. március 23.)[2]

Kitüntetések, díjak

szerkesztés
  • 1959-ben első díjat nyert a Kőfaragók című festményével a Művészet című folyóirat országos pályázatán
  • Munkaérdemrend III. fokozata (1964)
  • A Kulturális Érdemrend IV. fokozata (1968)
  • Kolozsvár díszpolgára (1999)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Negoiță Lăptoiu: Alexandru Mohy, Editura Meridiane, 1978.
  • Murádin Jenő: A Barabás Miklós Céh, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
  • Banner Zoltán: Mohy Sándor, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982. (Ser. Művészeti kismonográfiák)
  • Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1990.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohy Sándor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés