Főmenü megnyitása

Moszkitós-zsomboly

barlang Bódvaszilason

A Moszkitós-zsomboly megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Moszkitós-zsomboly
Hossz87 m
Mélység51 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés51 m
Tengerszint feletti magasság475 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5452-46
Elhelyezkedése
Moszkitós-zsomboly (Magyarország)
Moszkitós-zsomboly
Moszkitós-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 25″, k. h. 20° 43′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 25″, k. h. 20° 43′ 27″

LeírásSzerkesztés

Az Alsó-hegy keleti részén, a Vecsem-bükk csúcsától körülbelül 900 méterre, a Bak Antal nevű töbörben (amelynek a névadója a 18. században élt), erdőben, egy sziklakibúvás aljában nyílik. Tőle délnyugatra, körülbelül 70 méter távolságra, körülbelül 25 méterrel lejjebb található a Tektonik-zsomboly. Bódvaszilas felől a kék kereszt jelzésen két kilométert kell megtenni és a fennsík peremét majdnem elérve, az út melletti első töbör (Bak Antal töbre) északi oldalában van a zsombolyok bejáratához hasonló, függőleges tengelyirányú, bontott bejárata, amelynek az egyik oldala szálkőzet, a másik oldala humuszba és agyagba ágyazódott kőtörmelékes lejtő. A bejárata egy szűk hasadék, amely a barlang legmagasabban lévő pontja. Fokozottan védett természetvédelmi területen nyílik.

Középső triász mészkőben alakult ki. Repedések mentén jött létre. Az inaktív víznyelőbarlang lépcsőzetesen mélyül, aknákkal tagolt. Sokáig zsombolynak hitték, amelyre a neve is utal. A víz alatti oldódásra és a leszivárgó vizek oldó hatására is utalnak jelek a barlangban. A járatai többnyire függőlegesek. Jelenleg már nincs meg a vízgyűjtő területe. A kis méretű omlások üregkialakító szerepe a Gilgames-aknában és a bejáratban látható. Az aknában 30 méter mélyen egy bejövő, 35 méter mélyen egy távozó, inaktív patakmeder van. A barlang falain karrosodott (ujjbegykarros), szépen oldott felületek, különböző cseppkövek, például heliktitek, cseppkőlefolyások, függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőzászlók és állócseppkövek figyelhetők meg. A függőcseppkövek legnagyobb hossza 60 centiméter, az állócseppkövek legnagyobb magassága 40 centiméter. Borsókövek is képződtek benne. A vízszintes kiterjedése 20 méter. Nincs lezárva, de csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásának a megkönnyítésére acél lépőtüskéket helyeztek el benne. 70 méternyi, a felfekvések miatt lehetőleg 10 milliméter átmérőjű kötél kell a bejárásához.

Denevérek is előfordulnak benne. A 24 méter mély Gilgames-akna aljáról egy féltenyérnyi, az egyik oldalán fekete, a másik oldalán rozsdabarna, díszítetlen, enyhén hajlott cseréptöredék került elő. A lelet kora nem lett megállapítva.

A nevét a bejáratának kibontását megnehezítő szúnyogok miatt kapta. A Lánykalcitos Gyémántkapu nevű szűkület az ott található csillogó cseppkőbekérgezés törmeléke miatt kapta a nevét. Előfordul irodalmában Moszkitó-barlang (Dezső, Nyerges 2002), Moszkitós-barlang (Juhász, Nyerges, Takácsné 1997), Moszkítós (Nyerges 1998), Moszkítós-barlang (Nyerges, Gasparik 1999), az előbb felsorolt -barlang elnevezések arra utalnak, hogy nemcsak függőleges jellegű szakaszokból áll, Moszkítós-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997) és T/2, ezt az elnevezést amiatt kapta, mert ugyanabban a töbörben nyílik, mint a Tektonik-zsomboly néven is.

KutatástörténetSzerkesztés

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait 1995-ben nyilvánították világörökségi helyszínné és ezért ez a barlang is a Világörökség része, bár később lett felfedezve. 1996-ban Elekes Balázs kezdte el mélyíteni a bejárat felett lévő kis berogyást és találta meg a barlang bejáratát, amelyet 1997-ben a MAFC Barlangkutató Csoport és a BEAC Barlangkutató Csoport bontott ki. 1998 áprilisában a két csoport elkészítette az akkor 14,5 méter mély zsombolynak a hosszmetszeti barlangtérképét keresztmetszetekkel.

1999 szeptemberében érték el a barlang mélypontját és ekkor Köblös Csaba, Nyerges Attila és Nyerges Miklós (KöM TvH Barlangtani Osztály) készítette el a vázlatos, hosszmetszeti barlangtérképét. 1999 szeptemberében ez a barlangtérkép színes változatban is meg lett rajzolva. A két barlangtérkép szerint 51 méter mély. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001-ben két radondetektort helyeztek el benne a BEAC Barlangkutató Csoport tagjai, egyet a Lánykalcitos Gyémántkapuban és egyet a Gilgames-akna bebújójában. 2002 óta megkülönböztetetten védett barlang. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 15 méter mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés