Mozilla Firefox
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: 2019. március |
A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. Magyarország piacvezető böngészője volt 2009-től,[7] míg a Chrome 2013 októberében át nem vette a piacvezető szerepét.[8] Globális szinten pedig a negyedik legtöbbet használt böngésző a Safari és a Microsoft Edge után, 3,3%-os részesedéssel.[9] A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben.[10]
Mozilla Firefox | |
![]() | |
![]() | |
Windows 11 alatt futó Firefox 95.0 | |
Fejlesztő |
|
Első kiadás | 2002. szeptember 23. |
Legfrissebb stabil kiadás | 137.0.2 (stabil verzió, 2025. április 15., legfrissebb érték)[1] |
Legfrissebb fejlesztői kiadás | |
Programozási nyelv | |
Operációs rendszer | |
Platform | |
Méret | 39 MB: Windows[4][5] 64 MB: OS X[4] 41 MB: Linux[4] 30 MB: Android[6] 459 MB: forráskód[4] |
Elérhető | 89 nyelvváltozat (79 nyelv) |
Állapot | Aktív |
Kategória | Webböngésző Hírolvasó |
Licenc | Mozilla Public License, version 2.0 |
A Mozilla Firefox weboldala |
A Firefox funkciói között szerepel a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az RSS-kliens (élő könyvjelzők), a privát böngészés és a helymeghatározás (Geolocation). Tartalmaz letöltéskezelőt, továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja.[11] Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével.[12] A kiegészítők széles választéka és mennyisége számos Firefox-felhasználó legfontosabb érve a program használata mellett.
A Firefox többplatformos, a Microsoft Windows több változatán, macOS-en, Linux-on és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut.[13] A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kell fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA). A Firefox 3.0.6 és az újabb verziók telepítőkészletei az MPL alatt jelennek meg.[14][15] A Firefox név és logó, egyéb nevek és logók mellett, védjegyoltalmat élvez; ezek felhasználása korlátozott, nem esnek a fenti licencek hatálya alá.[16]
Fejlesztése
szerkesztésA Firefoxon Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross kezdett el dolgozni a Mozilla projekt egyik kísérleti ágaként. Úgy érezték, hogy a Netscape szponzorálásának kereskedelmi feltételei és a fejlesztők által erőltetett funkciógazdagság csökkentette a Mozilla böngésző használhatóságát.[17] Látván a Mozilla Suite méretének növekedését, készítettek egy egyedülálló böngészőt, amivel le akarták azt váltani. 2003. április 3-án a Mozilla Alapítvány bejelentette, hogy a Mozilla Suite helyett a Firefox és a Thunderbird fejlesztésére koncentrálnak.[18]
A Firefox számos verziót megélt az 1.0-s változat 2004. november 9-ei kiadásáig. Sok stabilitási és biztonsági javítás után jelent meg az első nagyobb frissítése, az 1.5-ös verzió 2005. november 29-én. 2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2, ami a füles böngészésben, a kiegészítő-kezelőben, a grafikus felhasználói felületben, a keresésben és a szoftverfrissítőben hozott változásokat; új munkamenet-helyreállítót, helyesírás-ellenőrzőt és a Google által egy beépített anti-phishing kiegészítőt is tartalmazott,[19][20] amit később magába a programba integráltak.[21] 2007 decemberében megindult a Firefox Live Chat Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, ahol a felhasználók kérdezhetnek önkéntesektől egy, a Jive Software által irányított rendszeren keresztül.[22]
A Firefox-projekt több névváltozáson is keresztülment. Eredetileg a Phoenix nevet viselte, amely azonban már a Phoenix Technologies védjegye volt. Ezt Firebirdre cserélték, de ez komoly visszhangot keltett a Firebird ingyenes adatbázisszoftver közösségétől.[23][24][25] Válaszul a Mozilla Alapítvány megígérte, hogy a böngésző mindig a Mozilla Firebird nevet viselné, hogy ne tévesszék össze a kettőt. Az adatbázisszoftver fejlesztőinek nyomására újabb névváltoztatásra kényszerültek: 2004. február 9-én a Mozilla Firebird felvette a Mozilla Firefox nevet,[26] ezután gyakran csak Firefoxként hivatkoztak rá. A Mozilla inkább az Fx vagy az fx rövidítést használja, azonban igen elterjedt az FF is.[27]
Forráskód
szerkesztésA Mozilla Firefox forráskódja a következő programnyelveken íródott: C++, XUL, XBL, JavaScript, CSS, Rust.[28][29] A forráskód fejlesztése a Mozilla Developer Center oldalon történik, ahonnan letölthetőek a Mozilla projektek forráskódjai, köztük természetesen a Firefox forráskódja, valamint számos dokumentum segíti a fejlesztőket és a kezdőket.
A nyílt forrású fejlesztési modellnek megfelelően önkéntesek százai vesznek részt a kód fejlesztésében a világ minden tájáról. A Mozilla Alapítványnál körülbelül 200 főállású ember dolgozik a projekten.[30]
2.0-s verzió
szerkesztés2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2.0 verziója. Ebben a verzióban a következő fejlesztések, újítások kaptak helyet: fejlődött a füles böngészés, a kiegészítő-kezelő, a GUI, valamint a keresés a keresőmezők és a szoftverfrissítő motorja. Megjelent a munkamenet-helyreállító, a gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzés, valamint egy adathalászat elleni védelem, amely egy Google által készített kiegészítő volt,[19][31] és amit később integráltak a programba.[21]
3.0-s verzió
szerkesztésA Mozilla Alapítvány 2008. június 17-én adta ki a Firefox 3-as verzióját.[32] Az új verzió a weblapok megjelenítéséhez a Mozilla Gecko motor 1.9-es változatát használta. Az új ban számos hibát kijavítottak, jobban megfelel a szabványoknak, valamint új web API-t kapott.[33] További újítások még az újratervezett letöltéskezelő, a könyvjelzők és az előzmények kezelésének új módja, és a témák operációs rendszerek szerinti szétválasztása.
A 3-as verzió fejlesztése az első béta változat kiadásáig nyúlik vissza (2007. november 19-én jelent meg[34] 'Gran Paradiso' kódnéven[35]), amit több béta-verzió is követett egészen a 2008 júniusi végleges kiadásig.[36] Az utolsó verzió a 3.0-s sorozatból a 2010. március 30-ára tervezett 3.0.19.[37][38]
A Firefox 3.0 letöltési rekordja
szerkesztésA Firefox 3.0 hitelesített Guinness-rekordot állított fel az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programot[39] (megjegyzés: a program saját honlapján a 8 002 530 érték szerepel).[40]
3.5-ös verzió
szerkesztésA 3.1-es verzió harmadik béta verziójának kiadása után a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a kiadás számát 3.5-re emelik, ezzel is jelezve, hogy fontos változások történtek.[41]
A 3.5 verzió (kódneve „Shiretoko”)[42] támogatja a HTML5-specifikáció <video>
és <audio>
tag-jeit. A Firefox célja egy nyílt forrású, böngészőablakon belüli videolejátszó. A fő cél a videotechnológiák nagy részét mérgező szabadalmi problémák nélküli videolejátszás biztosítása volt.[43]
Támogatja a webhelyközi (cross-site) XMLHttpRequest-et (XHR), ami nagyobb tudású webes alkalmazások és mashupok készítését teszi lehetővé. Támogatja a webfejlesztők számára új távlatokat nyitó natív JSON DOM-kötést, a CSS3 összes szelektorának támogatásával.[44][45]
A Firefox 3.5 a Gecko 1.9.1-es változatára épül, ami néhány új funkciót tartalmaz a 3.0-s változatban használt 1.9-es motorhoz képest. Támogatja a multi-touch technológiát, mellyel lehet például közelíteni, előre-hátra lépegetni és váltani a fülek között.[46]
Az első alfaváltozata (akkor még 3.1-nek nevezték) 2008 júliusának végén jelent meg,[47] a második szeptember 6-án, ez már új videotámogatást is tartalmazott. A TraceMonkey hozzáadásával egyes JavaScript-számítások sebességét megnövelték, hasonlóan a Google Chrome V8 JavaScript-motorjához. A Mozilla szerint a 3.5 több mint kétszer olyan gyors, mint a 3.0.[48][49] Az első bétaváltozat 2008. október 14-én jelent meg,[50] a második pedig 2008. december 8-án.[51] Ez már tartalmazott egy privát böngészés nevű funkciót, melynek bekapcsolása esetén a böngésző nem tárol semmilyen információt a merevlemezen. A harmadik béta változat 2009. március 12-én,[52][53] a negyedik béta változat (amely már a 3.5 számot viselte) 2009. április 27-én jelent meg.[54] A 3.5 verzió orosz változata a népszerű orosz keresőt, a Yandexet használja alapértelmezetten az eddigi Google helyett, tekintve, hogy a felmérések alapján az előbbi kereső népszerűbb az oroszok körében.[55]
A végső kiadás 2009. június 30-án jelent meg.[56] Ez a kiadás már egy módosított Firefox logóval érkezett.[57]
Az első frissítés, a 3.5.1 kiadás, 2009. július 16-án jelent meg, mivel néhány súlyos sebezhetőséget, valamint stabilitási problémát orvosolni kellett. Emellett a program indulási sebességét is gyorsították, mivel a 3.5 lassabban indult el elődjénél, főleg Windows XP operációs rendszereken.[58][59] A legutóbbi frissítés, a 3.5.8, 2010. február 17-én jelent meg.[60]
3.6-os verzió
szerkesztésA Firefox 3.5-ös verzió utáni kiadása a 3.6-os.[61] (Eredetileg 3.2-ként hivatkoztak rá, amikor még a 2009 nyarán megjelent 3.5 száma 3.1 volt.) Kódneve Namoroka, de a Firefox.next névvel is hivatkoztak rá.[62] Fejlesztését 2008. december 1-jén kezdték,[63] a végleges változat pedig 2010. január 21-én jelent meg.[64] Ez a kiadás a Gecko 1.9.2 változatát használja. Számos kisebb újítás található meg ebben a kiadásban, így például helyet kapott benne az új tab-navigáció, amit a 3.1 béta 2 megjelenésekor kivettek, megjelent a Drag and Drop támogatás, amelynek segítségével fájlokat lehet a munkaasztalról böngészőbe dobni, támogatja az új CSS, DOM és HTML5 technológiákat és a WOFF font formátumot,[65] a Personas pedig most már alapértelmezetten benne van programban (amellyel az eszköztár háttere változtatható), és az elavult bővítmények frissítésére automatikusan figyelmezteti a felhasználót.[66][67][68][69] Az első alfa-verzió 2009. augusztus 7-én jelent meg,[64] az első béta-verzió október 30-án,[64][70] a második béta-verzió november 10-én, a harmadik béta november 17-én,[71] a negyedik november 27-én, az ötödik béta-verzió pedig december 17-én jelent meg.[72] Az első kiadásra jelölt változat (RC) 2010. január 6-án jelent meg.[73][74]
2009. október 15-én a fejlesztői levelezőlistán beszéltek arról, hogy a 3.6 csak egy „minor” frissítés legyen, azaz automatikusan települjön a felhasználó gépére; végül „minor” frissítés lett.[75] Általában fontos verziónak hagyományosan azt tartják, amelynek fejlesztése legalább egy éve folyik, és/vagy látható változásokat vezet be a felhasználói felületen, vagy lényeges technológiai újításokat hoz platformszinten. A „minor” frissítések azonban ezzel szemben általában csak biztonsági és stabilitási hibákat javítanak, és mivel alapvető újdonságokat nem tartalmaznak, automatikus frissítésként települnek. Ilyen volt például a Firefox 3.5.1-et leváltó 3.5.2.[76]
A 2010. június 22-én megjelent 3.6.4 Lorentz kódnéven készült, eredetileg a 3.6.5 verzió lett volna, de időközben megváltoztatták a számozást. A 3.6.4 minor frissítés. Legfontosabb újítása a bővítmények külön szálon való kezelése, amelynek lényege, hogy az Adobe Flash vagy Apple Quicktime-hoz hasonló bővítmények a böngészőtől függetlenül, külön folyamatként futnak, így egy esetleges Flash-lefagyás nem rántja magával a böngészőt (ez egy gyakori eset Firefox felhasználóknál). A böngészés folyamatokká való szétválasztása egyike az Electrolysis projekt eredményeinek, de további hasonló funkciókat is kilátásba helyeztek, például a lapok kezelését illetően.[77]
4.0-s verzió
szerkesztésAz eredetileg 2010 októberére–novemberére tervezett,[78] végül 2011. március 22-én megjelent szoftver[79][80] a Firefox 4 nevet kapta. Kódneve „Tumucumaque” volt. Megújult a felhasználói felület és gyorsabb lett a böngészés.[81] Az új felhasználói felület első tesztváltozatát Windows,[82] Mac OS X[83] és Linux[84] alatt 2009 júliusában mutatták be. A további funkciók közé tartoznak a továbbfejlesztett értesítések, a Firefox Panorama,[85] az alkalmazás-böngészőfülek, az újratervezett kiegészítőkezelő,[86] a Firefox Sync-integráció[87] és a multitouch kijelzők támogatása.[88]
Brendan Eich, a Mozilla CTO-ja 2006. október 13-án írt először a „Mozilla 2”-re vonatkozó terveiről, a Firefox és más Mozilla-termékek platformjának tervezett addigi legnagyobb átdolgozásáról.[89] A célok többségét lassanként beépítették a Firefox 3.0, 3.5 és 3.6-os verziójába. A legnagyobb változtatásokat azonban a Firefox 4-re (korábban 3.7) tervezték.
A Firefox 4 a Gecko 2.0 böngészőmotort használja, amelyhez hozzáadták/javították a HTML5-,[90] a CSS3-, a WebM- és a WebGL-támogatást.[91] Új JavaScript-motort is tartalmaz (JägerMonkey),[92] és jobb XPCOM API-kat.
- 3.7-es verzió
Ez a verzió végül nem jelent meg, a tervezett újítások egy részét beletették a 3.6.x verziókba (pl. a Flash bővítmény külön szálon történő futtatása). 2009. július 17-én a Mozilla Wikin közzétettek néhány windowsos pillanatképet a fejlesztés alatt lévő Firefox 3.7-ről, október 26-án pedig megjelentek a linuxos képek.[93] Az újdonságok között szerepel a böngészőfelület átszabása, az Aero glass átlátszósági effektek implementálása Windows Vista és Windows 7 rendszerek alatt, valamint a Mac OS X és Linux rendszereken futó Firefox felületének újítása.[94][95] Az első alfa-verzió 2010. február 10-én jelent meg, a második február 28-án, a harmadik pedig március 17-én. A harmadik alfa-verzió már tartalmazta a bővítmények külön folyamatként való kezelését, továbbfejlesztett JavaScript-motort, számos teljesítményt, stabilitást és biztonságot érintő javítást; további HTML5-, CSS-, DOM- és SVG-támogatást, valamint tartalmazta a WebGL és a Direct2D támogatást is. A navigációs eszköztár tartalmazott új ikonokat is. A Gecko motor 1.9.3-as változatát használó Firefox 3.7 kiadását 2010 május–júniusára tervezték.[96] A Mozilla elérhetővé tette a fejlesztési változatot az FTP szerverén. A 3.7 kódneve „Minefield” volt (minden fejlesztési változatnak ez a neve).[97]
- Mozilla 2
Brendan Eich, a Mozilla műszaki főigazgatója (CTO) 2006. október 13-án említette először a Mozilla 2-re vonatkozó terveit – ez az a platform, amin a Firefox 4.0 alapul. A változások között szerepel egyes XPCOM API-k eltávolítása, mások továbbfejlesztése; a standard C++ használata, röpfordítás a JavaScript 2 futtatásánál (ez a Tamarin projekt), futásidejű és egyes eszközök futtatásakor végzett biztonsági ellenőrzések.[98][99] Bejelentették a Gopher protokoll eltávolítását is a támadási lehetőségek csökkentése céljából, bár az a lehetőség is felmerült, hogy a protokollt meghagyhatnák arra az esetre, ha valaki implementálná egy, a memóriát biztonságosan kezelő programozási nyelven.[100]
Rapid kiadású változatok
szerkesztés2011 áprilisában megváltoztatták a fejlesztés ritmusát, a fejlesztést (a Google Chrome fejlesztésénél is használt) „csatornákra” osztották. A legfrissebb elérhető változat a „Nightly Builds” (éjszakai fordítás), ami legutóbbi, még teszteletlen funkciókat és frissítéseket tartalmazza. Az „Aurora” változat legfeljebb hat héttel lemaradva követi a „Nightly”-t, a benne lévő funkciók az alapvető tesztelésen átestek. Ezt a „Beta” csatorna további hat héttel követi. Nagyobb a stabilitása az Aurora változatnál, és az első fejlesztési mérföldkő, ami a „Firefox” logót megkapja. A „Release” a Firefox hivatalos kiadása. Az új kiadások a terv szerint hat hetes intervallumokkal követik egymást.[101] A rapid kiadásra való áttérés célja, hogy a felgyorsított folyamatban hamarabb kerüljenek a felhasználók elé az új funkciók.[102] A felgyorsított fejlesztést a felhasználók kritizálták, mivel a bővítmények fejlesztői gyakran nem tudták idejében kihozni az új verziókkal kompatibilis add-onjaikat,[103] és sokan úgy gondolták, hogy a Firefox öncélúan növeli a verziószámot, hogy az összemérhető legyen a Google Chrome-éval.[104]
Verziótörténet
szerkesztés- Bővebben lásd:
{{Mozilla Firefox verziótörténet}}
A Mozilla Firefox aktuális verziója a 136.0.1, melyet 2025. március 11-én adtak ki.
- Jelmagyarázat
Böngésző főverziója | Alverzió | Támogatási állapot | Megjelenés dátuma | Jelentős változtatások |
---|---|---|---|---|
Mozilla Firefox 136 | 136.0 | 2025. február 4. |
| |
136.0.1 | 2025. március 11. |
| ||
Mozilla Firefox 137 | 137.0 | β |
|
Szolgáltatások
szerkesztésA Firefoxba épített szolgáltatások közé tartozik a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az élő könyvjelzők kezelése, a beépített letöltéskezelő és egy keresőrendszer, ami a felhasználó által kiválasztott keresőmotort használja.[108][109]
A fejlesztők célja egy olyan böngésző készítése volt, ami „szörfözik a weben”[110] és a „lehető legjobb böngészési élményt nyújtja a lehető legnagyobb embertömeg számára”.[111]
A felhasználók kiegészítőkkel és témákkal alakíthatják át a Firefoxukat saját ízlésük szerint. A Mozilla egy külön tárhelyet üzemeltet ezek tárolására az addons.mozilla.org címen, ahol 2009 júliusában már több mint 5000 kiegészítő volt található. A kiegészítők ingyenesek.[12]
A legnépszerűbb kiegészítők között van az Adblock Plus (a reklámokat tiltja le), a Video DownloadHelper (internetes videók letöltését és konvertálását segítő eszköz), a NoScript (JavaScript-letiltó eszköz), a FlashGot (letöltéskezelő, amely külső programokkal működik együtt), a DownThemAll! (letöltéskezelő), a Tab Mix Plus (amellyel további beállítások végezhetők a füleken), a Cooliris (a támogatott oldalak képeiből 3D-s falat készít), a FoxyTunes (médialejátszó eszköz), a StumbleUpon (a felhasználó érdeklődésének megfelelő oldalakat javasol), a Foxmarks Bookmark Synchronizer (könyvjelző-szinkronizáló) és a Web Developer (webfejlesztői eszköztár).[112]
Szabványok támogatása
szerkesztésA Mozilla Firefox számos internetes szabványt támogat, például a HTML-t, az XML-t, az XHTML-t, az SVG 1.1-et (részben),[113] a CSS-t (kiegészítők segítségével[114]), az ECMAScriptet (JavaScript), a DOM-ot, a MathML-t, a Dokumentumtípus-definíciót, az XSLT-t, az XPath-ot és az alfa-csatornával rendelkező (áttetsző) PNG-képeket is.[115] Olyan szabványtervezeteket is támogat, amiket a WHATWG készített, például a klinesoldali adattárolást,[116][117] és a vásznat.[118]
A Firefox a 3.0-s verzió óta átmegy az Acid2 szabványkompatibilitási teszten.[119] A 3.5 verzió nem ment át az Acid3-teszten: 93 pontot ért el a 100-ból, mert nem jeleníti meg a képet helyesen. A 3.6 ötödik béta-verziója 94 pontot ért el, az svg.smil engedélyezésével 96 pontot ért el, csupán az SVG fontok támogatása hiányziott, aminek megoldásán dolgoztak. A képet helyesen jeleníti meg, csupán a favicont (a weboldalhoz tartozó ikon) nem jelenítette meg, így viszont nem felel meg az Acid3 teszt összes követelésének. A Firefox a 4.0-s verzió óta már átmegy az Acid3 teszten.[120][121]
A HTML5 teszt weboldalán a Firefox 22 410/500 pontot ért el, 14 bónuszponttal.[122]
A Firefox implementálta[123] a Google „safebrowsing” nevezetű kereskedelmi protokollját,[124] ami nem nyílt szabvány. Ez viszont ellentmondhat a Mozilla Kiáltványban (Mozilla Manifesto) leírtaknak.[125]
Biztonság
szerkesztésA Firefox homokozóelvű biztonsági modellt használ,[126] és korlátozza a szkriptek hozzáférését más weboldalak adataihoz az azonos forrás elve alapján.[127] Https protokoll használata esetén SSL/TLS-t használ a kiszolgálóval való kommunikáció védelme érdekében.[128] Lehetővé teszi az alkalmazások számára azonosítás céljából az intelligens kártya használatát is.[129]
A Mozilla Alapítvány pénzjutalomban (500 $, valamint egy Mozilla póló) részesíti azokat a kutatókat, akik komoly biztonsági réseket fedeznek fel a Firefoxban.[130] A hivatalos irányelvek ellenzik a sebezhetőségek korai közzétételét annak érdekében, hogy a potenciális támadók ne használhassák ki azokat.[131]
Tanulmányok
szerkesztésMivel kevesebb (a nyilvánosság által ismert) hibával rendelkezik, mint a Microsoft Internet Explorer, ezért a fejlettebb biztonságot gyakran említik Firefoxra való váltás indokaként.[132][133][134] A The Washington Post beszámolója szerint egy súlyos sebezhetőség 284 napig volt támadható a Microsoft Internet Explorerben, míg ezzel szemben csupán kilenc napig maradt javítatlanul a Firefoxban.[135]
Egy 2006-os Symantec-tanulmány kimutatta, hogy bár a Firefox számos más böngészőnél több, a terjesztő által megerősített hibát tartalmazott azon év szeptemberében, de ezeket sokkal gyorsabban kijavították, mint a többi böngészőben.[136] A Symantec később megerősítette állítását: a Firefox még mindig sokkal kevesebb biztonsági sebezhetőséggel rendelkezik, mint a Microsoft Internet Explorer.[137] 2008. június 7-éig a Firefox 2 csupán három javítatlan sebezhetőséggel rendelkezett, amiket „kevésbé súlyos”-nak jelölt a Secunia.[138] Ugyanezen cég szerint a Microsoft Internet Explorer 7 tíz biztonsági hibát tartalmazott, amelyek „közepesen súlyos” besorolást kaptak.[139]
Egy másik internetbiztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus egyetlen foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Microsoft Internet Explorer 6-ban.
A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki tömegesen, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.
A kiadás után pár órával súlyos hibát találtak a 3-as verzióban, amely már a 2-es verzióban is jelen volt. Ezt a 3.0.1-es verzióban javították.
2007 decemberében a Secunia biztonsági részlegének jelentése szerint 18-ból négy biztonsági rés még nem volt kijavítva, szemben a Microsoft Microsoft Internet Explorerrel, melyben 20 biztonsági résből még hét nem volt kijavítva. Ráadásul a Secunia szerint a Firefox biztonsági rései kevésbé súlyosak, mint a Microsoft Internet Exploreré.[140] Azoknak az IE felhasználóknak, akik a Windows XP 2-es szervizcsomagot már telepítették, csupán három sebezhetőséggel kell számolniuk, míg a régebbi Windows IE 6 verziót használóknak 21 sebezhetőséggel kell számolniuk, mivel a 2-es szervizcsomag csupán XP-re érhető el.
Elterjedt vélemény, hogy minél népszerűbb lesz a Firefox, annál több sebezhetőség lesz benne.[141] Mitchell Baker, a Mozilla Alapítvány elnöke szerint viszont „a kettőnek semmi köze egymáshoz”.[142]
A Secunia biztonságtechnikai cég felmérése szerint 2008-ban a Firefoxban több biztonsági rést találtak (115-öt), mint a Safariban (32), az Internet Explorerben (31) és az Operában (30) együttvéve. A Firefox mentségére szól ugyanakkor, hogy a hibákat jóval hamarabb kijavítják, mint például az Explorer programozói.[143] Lucas Adamski, a Mozilla biztonságért felelős igazgatója blogjában, Óvakodj a biztonság mérésétől címmel válaszolt a Secunia biztonsági jelentésére. Ebben kifejtette, hogy a Mozilla minden hibát közzétesz (hiszen nyílt forrású), a többi böngészőnek viszont megvan a lehetősége, hogy ha egy hibát találnak, azt titokban kijavítsák. „Eltérően más gyártóktól, akik csak akkor hoznak nyilvánosságra egy biztonsági problémát, ha azokat független külső fél fedezi fel, de nem számolnak be olyan problémákról, amelyeket a belső fejlesztők, a minőségbiztosítás vagy szerződéses biztonsági szakértők fednek fel.”[144]
A Secunia 2009. október 29-én megjelent tanulmánya szerint a Firefox 3.5.x verziója nem tartalmazott sebezhetőséget.[145]
2009 októberében a Microsoft biztonsági szakértői elismerték, hogy a Firefox 2009 februárja óta sebezhető volt a .NET keretrendszer 3.5 SP1 bővítménynek köszönhetően, amely szép csendben a Windows-update során telepítette magát a Firefoxhoz.[146][147]
Sebesség
szerkesztésA Firefox 3.1 sebessége a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 tesztprogramok szerint a középmezőnybe tartozik: a Google Chrome és a Safari megelőzi, az Operánál és különösen az Internet Explorernél viszont jobban teljesít – a böngészők 2009. március 20-án elérhető legfrissebb verzióját figyelembe véve.[148]
A Firefox 3.5 verziója sokat javult sebesség tekintetében. Bár még mindig a középmezőnybe tartozik, de erősen felzárkózott a két leggyorsabb böngészőhöz, a Safarihoz és a Google Chrome-hoz.[149]
Felhasználói felület
szerkesztésA Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlagos felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő.
A Firefox támogatja a füles böngészést, amelynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni az előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is.
Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég elkezdeni gépelni a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható.
A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorokat használhatunk. Alapértelmezésként a Google-, a Yahoo!-, az Amazon.com-, a Creative Commons-, a Dictionary.com- és az eBay-motorokat használhatja a felhasználó, de továbbiakat is hozzáadhat a listához[halott link], köztük a Wikipédiát Archiválva 2005. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben is, a fölöslegeseket pedig akár el is lehet távolítani.
A Firefox rendelkezik egy „keresési kulcsszavak” szolgáltatással, amit a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a címsorba a „google alma” kifejezést írva a Google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefoxszal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipédia eléréséhez. Amikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.
A 3.7-es verzióban a böngészőfelület átalakításon esik át. A Mozilla Wiki oldalán már láthatók képek az új felületről. Az átalakítás célja részben a Windows Vista és a Windows 7 operációs rendszerek felületébe való jobb integrálódás, valamint a böngésző jobb helykihasználása.
Testreszabhatóság
szerkesztésA kiterjesztések (XPInstall-modulok) segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása és a reklámok szűrése, de létezik több olyan kiterjesztés is, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipédia-szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető[halott link], testre szabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is).
Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők).
A Firefox témák segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete (ikonok, gombok stb. kinézete). Egy téma CSS-csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltüntetésévél is.
2007 decemberében a Mozilla Labs megjelentette a Personas for Firefox névre hallgató projektet, amellyel könnyedén készíthetőek egyszerű háttértémák (a böngésző hátterét cseréli le, tehát nem azonos a témával, ami gombokat és egyéni ikonokat is tartalmaz).[150] Egészen a Firefox 3.5 verzióig a Personas használatához le kellett tölteni a Personas kiegészítőt[halott link], azonban a 3.6-os verzió már alapértelmezetten tartalmazza ezt az alkalmazást.[151]
A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk.
A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüzeneteket, vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP-adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.
Egyéb verziók
szerkesztésFirefox for mobile
szerkesztésA Fennec kódnévvel ellátott Firefox for mobile egy kisebb eszközökre, mint például mobiltelefonok, okostelefonok és PDA-kra tervezett webböngésző. Első verziója 2010. január 28-án jelent meg a Nokia Maemo operációs rendszerére (azon belül is kifejezetten a Nokia N900 és N810 telefonokra).[152] Kidolgozták a Windows Mobile és Android rendszeren futó verziókra alkalmas változatokat is.[153]
A Firefox for mobile 1.0 ugyanazt a Gecko motort használja, mint a Firefox 3.6. A felhasználói felületet teljesen újratervezték, hogy a kis kijelzőkön is megfelelő felhasználói élményt nyújtson. A navigációs gombok rejtve vannak, hogy minél több hely maradjon a tartalomnak; navigálni érintőképernyős módszerekkel lehet. Tartalmazza az intelligens címsort, füles böngészést, támogatja a kiegészítőket, van jelszókezelője, helymeghatározó funkciója, és a Firefox Syncen keresztül szinkronizálható bármilyen asztali Firefoxszal (szinkronizálja a könyvjelzőket, elmentett jelszavakat, a böngészés előzményeit, valamint a nyitott oldalakat és lapokat).[154][155][156] A Firefox for mobile 4.0 2011. március 29-én jelent meg az Android és Maemo platformra.[157] A verzióugrást 2.0-ról 4.0-ra azért lépték meg, mivel ugyanazt a böngészőmotort használja, mint az asztali böngésző, így a verziószámok egységesebbek lehetnek.[158] A Version 7 volt az N900-on futó Maemo utolsó kiadott változata.
Rendszerkövetelmények
szerkesztésEz a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Több platform támogatása
szerkesztésA Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók:
- Microsoft Windows: Windows XP, Windows Server 2003, Windows Vista és Windows 7. Bár a Firefox hivatalosan nem támogatja a Windows 95-öt és a Windows 98 első kiadását, egy kis alakítás után működik ezeken a rendszereken is a 2-es sorozatig bezáróan, a 3-as verzió már nem fut Windows 9x/Me-n.
- Unix-alapú, X.Org Server-t vagy XFree86-ot használó operációs rendszerek, például Linux disztribúciók illetve BSD rendszerek. Ezen rendszerek általában alapértelmezésben szállítják a Mozilla Firefox-ot.
- Mac OS X. A 2005-ös Worldwide Developers Konferencián az Apple programozói bemutattak egy olyan Firefox verziót is, ami az Intel processzorokat használó Mac OS X-en is működött.
Mivel a Mozilla Alapítvány oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, más operációs rendszerek felhasználói is lefordíthatják a Firefoxot saját rendszerükre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük:
32/64-bit támogatás
szerkesztésOperációs rendszer | 32 bit | 64 bit |
---|---|---|
Windows | ||
OS X | ||
Linux |
A Windows XP Professional, valamint a Vista 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox-kiadások, de ezek nem hivatalos verziók.[159] Amellett, hogy le lehet tölteni a 64 bites verziót, útmutató alapján lehet készíteni 64 bites verziót, így Linuxra is elkészítheti bárki.[160] Érdekesség, hogy a 2007. április 12-én megjelent openSUSE Linux 10.3 Alfa 3 verziója az x86-64 gépeken 64 bites Firefoxot használt, és a 32 bites i386-os bővítmények kezeléséhez az nspluginwrappert használta.[161] Egyébként bizonyos 64 bites Linux disztribúciók elkészítették a 64 bites változatot a saját rendszerükhöz. (Linux disztribúcióknál általános dolog, hogy a Mozilla alkalmazásokat újraépítik, és beteszik a saját csomagkezelőjükbe.)[162] 2009 folyamán egy Makoto nevű programozó elkészítette a Firefox 64 bites változatait, és a Softpedia egyik cikke szerint elképzelhető, hogy a Mozilla majd támogatni fogja a munkáját.[163]
Egyébként a 32 bites verzió is működik 64 bites operációs rendszeren. Az eredeti tervek szerint a Firefox 4 már 64 bites változatban is megjelent volna.[164]
Régebbi operációs rendszerek
szerkesztésA Firefox 1.5.0.12 az utolsó verzió, amely még fut Windows 95, a Firefox 2.0.0.20 pedig az utolsó verzió, amely még fut Windows 98, Windows Me és Windows NT 4.0 operációs rendszereken. Bár hivatalosan már nem támogatottak ezek a rendszerek, de egy KernelEx nevezetű segédeszköz segítségével a Firefox 3.x verziók futtathatók Windows 98 és Windows Me rendszereken (de e verziókat már nem támogatja a Mozilla). A Firefox 2.0.0.14 az az utolsó verzió, amely még fut OS/2 Warp 3 operációs rendszeren. A későbbi Firefox-verziókhoz már libc 0.6.3-on alapuló GCC runtime library szükséges (a libc 0.6.2-höz és későbbi verziókhoz már Warp 4 kell).
Nyelvek
szerkesztésA Firefox számos nyelven elérhető, többek között magyarul is. Széles körű nyelvi támogatása önkéntes fordítócsoportoknak köszönhető: a fordításához programozói tudás nélkül, a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is neki lehet kezdeni. A 2011-es 4.0-s kiadás 55 nyelv 61 változatát támogatta; a béta-verziójú nyelvekkel együtt összesen 72 nyelv 82 változatán volt használható. 2013 szeptemberében a Firefox böngészőhöz több mint 70 teljesen lokalizált nyelvi csomag elérhető, ami pontosan 84 nyelvet takar.[165]
A Firefox magyar nyelvre történő átültetéséért az FSF.hu Alapítvány felelős, a Magyar Mozilla Projekt vezetője Tímár András.[166] Nekik és segítőiknek köszönhető a Firefox magyar verziójának támogatása is, például a magyar nyelvű Firefox Súgó, a Mozilla Europe (azóta átalakult) magyar nyelvű oldala és a kezdetben mozilla.fsf.hu, majd mozilla.hu címen elérhető Mozilla Magyarország közösségi oldal létrehozása is.[167][168]
Webfejlesztés
szerkesztésA Firefox kiegészítők segítségével számos webfejlesztést megkönnyítő alkalmazással bővíthetjük a böngészőt. A legnépszerűbb eszközök között a GreaseMonkey, a Web Developer, a Firebug,[169] a DOM Inspector (amely egészen a 3.0 verzióig beépített alkalmazás volt, azonban csak egyéni telepítéskor telepítette),[170] valamint a beépített hibakonzol. Emellett még számos kiegészítővel könnyíthetik meg a fejlesztők a munkájukat: színpipetta, vonalzó, FTP-kliens, nem működő linkek keresése, fejlett proxykezelő, és számos hasznos kiegészítő. 2009 szeptemberében 916 kiegészítés volt elérhető a Kiegészítők a Firefoxhoz honlapon a Webfejlesztés[halott link] kategóriában.
Apróságok
szerkesztésAz RSS vagy Atom technológiára épülő „Élő könyvjelzők” szolgáltatás a Firefox újabb hasznos eszköze, segítségével a felhasználók egyszerűen tarthatnak lépést a legújabb hírekkel kedvenc hírforrásukat használva. A Firefox rendelkezik még egy testre szabható letöltéskezelővel, amelynek segítségével adott ponton meg lehet állítani a letöltést, és később újra lehet indítani azt.
Licenc
szerkesztésA Firefox ingyenes, nyílt forráskódú szoftver. Forráskódja hármas licencelésű: Mozilla Public License (MPL), GNU General Public License (GPL) és a GNU Lesser General Public License (LGPL).[171] Ezek a licencek lehetővé teszik, hogy forráskódját bárki megnézze, módosítsa és/vagy továbbadja. Több alkalmazás is készült már ennek a kódnak a felhasználásával, például a Netscape, a Flock, a Miro és a Songbird.
A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kellett fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA).[15] Erre azért volt szükség, mert a telepítőkészletbe csomagolt szoftver számos elem nem tartozott a hármas licenc hatálya alá. Ilyen például a Firefox márkanév, a jogvédett logó és a jogvédett, zárt forráskódú Talkback összeomlás-jelentő (amit a 3.0 előtti verziók használtak). Emiatt és a Windows verzióban található „clickwrap” szerződés elfogadás miatt az FSF ezeket jogvédett szoftvereknek tekinti.[172] A Firefox 3.0 a Talkback helyett már a nyílt forráskódú Breakpadet használja.[173] A Firefox 3.0.6 és újabb verziók telepítőkészletei a MPL alatt jelennek meg.
Korábban a Firefox kizárólag az MPL licenc alatt jelent meg,[174] amelyet a FSF kritizált a gyenge „copyleft” miatt. Ez a licenc korlátozott mértékben lehetővé teszi a jogvédett szoftverek közvetett felhasználását. Ráadásul MPL-licenccel rendelkező kód nem építhető be GPL-t vagy LGPL-t használó kódba.[175][176] Ezeknek a problémáknak a megoldása céljából a Mozilla újralicencelte a Firefoxot az MPL, GPL, LGPL hármas licenc alatt. Az újralicencelést követően a fejlesztők most már szabadon választhatnak afelől, milyen licenc alatt szeretnék a kódot megkapni, hogy ily módon a lehető legjobban megfeleljen a céljaiknak.[174]
Márkanév és logó
szerkesztésA program eredeti logóját egy Daniel Burka nevű internetező találta ki, mivel azonban nem tudott rajzolni, ötletét Stephen Desroches vetette papírra. A 3.5-ös verziótól használt új logót Anthony Piraino, az Iconfactory grafikusa készítette.[177]
A „Mozilla Firefox” név és a logó bejegyzett márkanév, amelyeket csak meghatározott körülmények között szabad felhasználni. Bárki terjesztheti a hivatalos binárisokat eredeti formában és használhatja a Firefox márkanevet egy ilyen disztribúcióban. Azonban azok a disztribúciók, amelyek módosított forráskódra épülnek, korlátozások alá esnek.[178]
A Mozilla Alapítvány néhány nyílt forráskódú disztribúciónál vitába keveredett a „Firefox” név használata miatt is. Mitchell Baker 2007-ben egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy a disztribúciók nyugodtan használhatják a „Firefox” márkanevet, amennyiben a forráskódot nem módosítják jelentősen. A forráskód módosítását illetően a Mozilla Alapítvány lefektette azokat a szabályokat, amelynek alapján Firefoxnak minősül még a program.[179] A Mozilla Alapítvány leginkább amiatt aggódik, hogy egy módosított verzió esetében más minőséget kapnak a felhasználók Firefox néven.
Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a disztribúcióknak a hivatalos márkanév nélküli kódok előállítását, a Firefox forráskódja tartalmaz egy „márkanév-kapcsolót”, ami lehetővé teszi az olyan kód előállítását, amely nem tartalmazza a hivatalos logót és márkanevet. Ezáltal lehetővé válik az olyan böngészőváltozatok elkészítése, amelyek nem esnek a Firefox márkanév korlátozásai alá. (Gyakran használják az ilyen kódokat a Firefox alfa és béta változataihoz.) A márkanév nélküli változatokban a hivatalos logót és nevet lecserélik egy szabadon terjeszthető logóra (bombához hasonlító logó) és annak a verziónak a kódnevére, amelyből módosították. A Firefox 1.5 fejlesztői változatának neve „Deer Park”, a 2.0 Bon Echo, a 3.0 „Gran Paradiso”, a 3.5 „Shiretoko”, a 3.6 pedig „Namoroka”. (Ezek nemzeti parkok nevei.) A „Minefield” (Aknamező) kódnév, és a bombához hasonlító logó a 3.0 fejlesztői változat és azt követő Firefox-változatok fejlesztői jele.
Bizonyos közösségi kiadásoknak tett kivételektől eltekintve, a módosított Firefox változatok Firefox név alatti kiadása csak a Mozilla beleegyezésével történhet. Például a Firefox név nem használható a logó nélkül. Amikor a Debian fejlesztő csapat 2006-ban úgy döntött, hogy nem használja tovább a Firefox logót (a szerzői jog korlátozása nem volt összeegyeztethető a fejlesztők elveivel), a Mozilla Alapítvány képviselője tájékoztatta őket, hogy ez így nem elfogadható: vagy alkalmazkodnak a szabályokhoz, vagy elhagyják a Firefox név használatát az adott Linux-disztribúcióban.[180] Végül a Debian saját Firefox-verzióját több más Mozilla-programmal együtt elnevezte Iceweaselnek (szó szerinti fordításban „Tűzróka” helyett „Jégmenyét”. A tűzróka egyébként félrevezető – szó szerinti – fordítás, hiszen a firefox nem más, mint a vörös panda egyik angol neve, tehát semmi köze a rókához.)
Reklámozása
szerkesztésA Firefox megjelenésének első évében nagyon jó fogadtatásra talált: 100 millióan töltötték le a programot.[181] Ezt követően – 2004-ben – agresszív reklámkampány, „reklámozási hét” indult, ahogy Blake Ross és Asa Dotzler fogalmazta.[182]
2004. szeptember 12-én megjelent a „Spread Firefox” (Terjeszd a Firefoxot) marketingportál valamint a Firefox Preview Release, megteremtve ezzel a helyet, ahol számos különböző marketing-módszereket lehetett megvitatni.[183] A portálon lehetett a „Get Firefox” (Töltsd le a Firefoxot) bannereket szerezni. Időről időre az SFX csapat szervez ehhez hasonló marketingeseményeket a honlapjukon. A Spread Firefox-kampány része volt az is, hogy az „egy nap alatt a legtöbbször letöltött szoftver kategóriában” Guinness-rekordot állítsanak fel a Firefox 3.0-val.[184]
2008. február 21-én, az ötszázmilliomodik letöltés örömére a Firefox-közösség felhívást tett közzé, hogy mindenki látogasson el a FreeRice.com-ra, és 500 millió rizsszemet gyűjtsön össze az éhezőknek.[185]
Néhány lelkes Firefox-felhasználó elkészített egy Firefox-logó alakú gabonakört egy kukoricamezőn,[186][187] amelyet meg lehet tekinteni a Google Föld-ön, a é. sz. 45° 07′ 26″, ny. h. 123° 06′ 50″45.123800°N 123.113800°W koordinátákon.
Piaci részesedés
szerkesztésA Firefox piaci részesedése verziókra bontva (globális mérés) – NetApplications.com, 2011. március[189] | |
Firefox 1.0 | 0,01% |
---|---|
Firefox 1.5. | 0,03% |
Firefox 2.0 | 0,26% |
Firefox 3.0 | 1,02% |
Firefox 3.5 | 1,95% |
Firefox 3.6 | 17,82% |
Firefox 4.0 | 0,63% |
Az összes verzió együttvéve | 21,72% |
A Mozilla Firefox piaci részesedése a megjelenése óta növekszik, leginkább az Internet Explorer kárára. 2010 januárjában globális részesedése a böngészőpiacon már 24,43% volt, 2011 márciusában azonban 21,74-re esett vissza (a NetApplication adatai szerint), köszönhetően a riválisok erősödésének (legfőképpen a Google Chrome miatt).
2011 márciusában a böngészők piaci részesedése a következőképpen állt a NetApplications mérései alapján:
- 56,77% Internet Explorer
- 21,74% Firefox
- 10,93% Google Chrome
- 6,36% Safari
- 2,15% Opera[190]
A StatCounter statisztikái ugyanakkor ugyanerre a hónapra 31,24%-os részesedést mértek.[191]
A 2004 novemberében megjelent Firefox 1.0 verzió óta a letöltések száma egyre növekszik. 2008. február 21-én a Firefoxot már több mint 500 millió alkalommal töltötték le.[192] 2009. július 31-én a központi szervereken a letöltésszámláló átlépte az egymilliárd letöltést.[193] A számadat tartalmazza a Firefox 1.0 verziótól számított összes verzió összes Mozilla szerveréről történő letöltését.[194][195] Ez a számadat nem tartalmazza az automatikus frissítéseket (a manuális frissítést viszont igen), vagy egy harmadik fél által készített webhelyről letöltött verziókat. Nem teljesen megbízható adat a felhasználók számának leméréséhez, hiszen egy letöltéssel számtalan gépre lehet telepíteni, ugyanakkor a fordítottja is igaz: a felhasználó több alkalommal is letöltheti, vagy akár egy harmadik fél által készített webhelyről is letöltheti (amit ugyebár nem tartalmaz a számadat). Természetesen az egymilliárdot már jóval hamarabb elérhette, hiszen rengeteg ember más weboldalról tölti le a szoftvert. Egy külön weboldalt is létrehoztak az esemény megünneplésére.
A StatCounter mérései szerint 2009 december közepére a Firefox 3.5 lett a legnépszerűbb böngészőváltozat a világon.[196] A Mozilla mérései szerint 2010 márciusában már több, mint 350 millió Firefox-felhasználó volt szerte a világon.[197]
2020 áprilisára, a Bleeping Computer a NetMarketShare adatai alapján a Chromium és Microsoft Edge böngészők piaci részesedése megelőzte a Firefoxét, ami ekkor a 3. helyre csúszott vissza,[198] és ez a trend tovább folytatódik. A Firefox piaci részesedése 2022 júliusában 3,29%, amivel a Chrome, Safari és Edge böngészők után áll, de (néhány tized százalékkal) megelőzi a Samsung Internet és az Opera böngészőket (a StatCounter alapján).[199]
Magyarország
szerkesztésMagyarországon 2008 júliusában (azaz a 3.0 megjelenésének hónapjában) egy hónapig piacvezető volt a Firefox 48,9%-os részesedéssel, amelyet természetesen az Internet Explorer követett 47,8%-kal.[200][201] Valószínűleg a júliusban megjelent új verzió erős kampányának volt köszönhető a böngésző hirtelen megnövekedett népszerűsége, az azt követő hónapban az IE visszavette a vezetést.
2009 augusztusában azonban már a gemiusRanking HU mérései alapján is a Firefox vezetett (a többi mérés alapján már régebbtől kezdve átvette a vezetést), így 2009 októberében a Firefox volt a piacvezető böngésző Magyarországon.[202]
Az eltérő kutatási módszertanok miatt a különböző cégek más adatokat mértek:[7]
- A gemiusRanking HU mérései alapján 2013 közepétől kezdve a Firefox fej fej mellett halad a Google Chrome-mal Magyarországon, és 2014-től tartósan a 2. helyre szorult.[203][204]
- Az AdStat mérései szerint azonban a Firefox csak 2009 augusztusában lett piacvezető.[205]
- A Statcounter szerint 2013 ősze óta a Firefox a második helyre szorult Magyarországon a Google Chrome mögött.[206]
- Az Adverticum szerint 2009 augusztusában már a Firefox a legnépszerűbb böngésző.[205][207]
A Firefox piaci részesedése Magyarországon – gemius Rankings, 2013. március 25-31[203] | |
Firefox 24.x | 34,23% |
---|---|
Chrome 29.x | 32,51% |
Internet Explorer 10.x | 5,76% |
Internet Explorer 8.x | 4,49% |
WebKit Mobile 4.x | 4,46% |
Internet Explorer 9.x | 2,47% |
WebKit Mobile 6.x | 1,87% |
Opera 12.x | 1,68% |
Az összes Firefox-verzió együttvéve (ebben a 12.x is benne van) |
35,5% |
Kritikák
szerkesztés2004-ben a forbes.com az év legjobb böngészőjének nevezte,[208] a PC World pedig „Az év termékének” választotta a „2005 száz legjobb terméke” listán.[209] 2006-ban, a Firefox 2 és az Internet Explorer 7 megjelenése után a PC World mindkettőt letesztelte, és a Firefoxot találta jobb böngészőnek.[210] A Which? magazin „Legjobb vétel” díjjal jutalmazta a böngészők között.[211] 2008-ban a cnet.com összehasonlította a Safarit, a Chrome-ot, a Firefoxot és az Internet Explorert a Böngészők csatája című cikkben a teljesítmény, a biztonság és a szolgáltatások alapján. A cikkben a Firefox komoly elismerést kapott.[212]
Teljesítmény
szerkesztés2005 decemberében az Internet Week egyik cikkéhez kapcsolódóan sok olvasó panaszkodott a Firefox 1.5 nagy memóriahasználatára.[213] A Mozilla fejlesztői szerint ez részben az új FastBack funkció miatt van.[214] Ilyen problémát okozhatnak még a hibás kiterjesztések, mint a Google-eszköztár, az Adblock néhány régebbi verziója,[215] vagy az Adobe Acrobat Reader régebbi bővítményei.[216] A PC Magazin összehasonlító cikke szerint – amelyben a Firefox 2, az Opera 9 és az Internet Explorer 7 böngészőket vizsgálták – a Firefox körülbelül ugyanannyi memóriát fogyaszt, mint a másik két böngésző.[217]
A Softpedia szerint a Firefox 1.5 lassabban indult el, mint a többi böngésző.[218] Ezt böngésző-összehasonlító tesztek is megerősítették. Az IE 6 gyorsabban indul el, mint a Firefox 1.5 Windowson, mivel annak egyes komponensei a Windowsba vannak építve, így a rendszer elindulásakor automatikusan betöltődnek. A probléma kiküszöbölése gyanánt egy elő-betöltő programot készítettek, amely a Firefox bizonyos komponenseit az Internet Explorerhez hasonlóan betölti.[219] A Windows Vista egyik szolgáltatása, a SuperFetch hasonló módon előre betölti a Firefoxot, ha észleli, hogy gyakran használt alkalmazás.
A PC World és a Zimbra tesztjei kimutatták, hogy a Firefox 2 kevesebb memóriát igényel, mint az Internet Explorer 7.[210][220] A Mozilla, CyberNet, és a The Browser World tesztjei szerint a Firefox 3 kevesebb memóriát fogyaszt, mint az Internet Explorer 7, az Opera 9.50 béta, a Safari 3.1 béta, vagy akár a Firefox 2.[221][222][223]
A Google és a Firefox viszonya
szerkesztésA Mozilla Corporation és Google közti megállapodás a média figyelmét sem kerülte el. Különösen igaz ez a fizetett ajánlási megállapodásra.[224][225] A Firefox 2-ben bevezetett adathalászat elleni védelem jelentős vitákat váltott ki.[226] Az adathalászat elleni védelem alapértelmezetten be van kapcsolva, és a listáját a Google szerveréről kétóránként frissíti.[227] A felhasználó nem változtathatja meg a grafikus felhasználói felületen keresztül,[228] és arról sem kap információt, hogy ki az adatszolgáltató. A böngésző minden egyes frissítési próbálkozáskor sütiket küld a Google-nak.[229] A Mozilla Alapítvány a 2007 elején megjelent verziókba újabban egy opt-in biztonsági szolgáltatást is beépített. Ez az adathalászat elleni szolgáltatás valós idejű védelmet biztosít azáltal, hogy minden meglátogatott URL-címet ellenőriztet a Google-lal.[230] A személyes adatok interneten történő védelme érdekében fellépő bizonyos csoportok aggodalmukat fejezték ki mondván, hogy a Google felhasználhatja ezeket az adatokat, bár a Firefox adatkezelési szabályzata kijelenti, hogy a Google nem használhatja fel a személyes információkat más célra, csak az adathalászat elleni védelemhez.[227]
A Mozilla Foundation 2008-as bevétele 78,6 millió dollárra rúgott, 5%-kal meghaladva a 2007-ben közölt 75,1 millió dollárt.[231][232] Ahogy korábban is, a bevételek nagy része a Firefox böngészőbe beépített keresési funkciókból és az alapértelmezett Google kezdőlapból származnak. A Google-lal kötött szerződés eredetileg 2008-ban lejárt volna, de meghosszabbították 2011-ig.[233]
2009 augusztusa végén a Mozilla Security emberei jeleztek egy biztonsági hibát a Google Chrome böngészőben, így segítve a Google-t.[234]
Eric Schmidt egy 2009 decemberében a CNBC-nek adott nyilatkozatában kifejtette a felhasználói adatokról a véleményét,[235] melyre reagálva Asa Dotzler – aki a Mozilla közösségi fejlesztések irányításáért felelős – azt javasolta a Firefox felhasználóknak, hogy Google helyett használják a Bing keresőmotort.[236][237]
A Microsoft reakciói
szerkesztésSteve Vamos, a Microsoft ausztráliai vezetője 2004 végén azt nyilatkozta, hogy a Firefox nem jelent fenyegetést a Microsoft felhasználóira nézve, hiszen nincsen igény a funkcióira.[238] Bill Gates a Firefox kipróbálása után a következőképpen nyilatkozott: „olyan sok programot töltenek le az emberek, de vajon használják is őket?”[239]
A Microsoft felső vezetésének hideg fogadtatása ellenére az Internet Explorer fejlesztői csapata tartja a kapcsolatot a Mozillával. Rendszeresen találkoznak és megbeszéléseket folytatnak a webes szabványokról.[240]
2006 augusztusában a Microsoft a Vista megjelenése előtt felajánlotta a Mozillának a segítségét, hogy együttműködve fejleszthessék a Firefox Vista rendszerbe integrálódását,[241][242] amit a Mozilla elfogadott.[243]
2006 októberében a Firefox 2 megjelenése alkalmából az Internet Explorer 7 fejlesztői csapata – elismerésük jeleként – tortát küldött a Mozillának.[244][245] Néhányan azzal viccelődtek, hogy a torta mérgezett volt, mások javasolták, hogy küldjenek vissza egy tortát a szabad szoftveres mozgalom receptjével.[246] Az IE-csapat 2008. június 17-én még egy tortát küldött, a Firefox 3 megjelenése alkalmából.[247]
2007 novemberében a Microsoft biztonsági részlegének stratégiai igazgatója, Jeff Jones bírálta a Firefoxot, mivel szerinte az Internet Explorerben kevesebb sebezhetőség található, mint a Firefoxban.[248] A Mozilla egyik fejlesztője, Mike Shaver egy tanulmányban reagált erre, amelyben bírálta a Microsoft biztonsági javításainak összeszámolási módszerét (például több hiba javítását néha összevonják, és egy javításnak számolják). A tanulmány a javítások alapján számol, nem pedig a sebezhetőségek alapján.[249][250]
.NET keretrendszer 3.5 szervizcsomag 1
szerkesztés2009 februárjában a Microsoft kiadta a .NET keretrendszer 3.5-ös verziójának első szervizcsomagját. A frissítéssel együtt települt a ClickOnce-technológiát tartalmazó Microsoft .NET Framework Assistant Firefox-bővítmény is.[251] Ez elég nagy visszhangot váltott ki a Firefox-felhasználóktól, miután kiderült, hogy a kiegészítőkezelőn belül nem lehetett eltávolítani.[252] Órákkal később az Annoyances.org webhely írt egy cikket erről,[253] Brad Abrams Microsoft alkalmazott pedig blogjában elmagyarázta, hogy a Microsoft miért telepítette ezt a kiterjesztést, és azt is, hogyan lehet eltávolítani.[254]
2009. október 16-án a Mozilla blokkolta a Microsoft .NET keretrendszer bővítményét, mivel szerinte biztonsági kockázatot jelentett.[147] A felhasználókat egy felugró ablakban figyelmeztette a blokkolásról. Ezen kívül a Mozilla Add-ons (Kiegészítők a Firefoxhoz) oldalon is tiltva lett a bővítmény.[255][256] Két napra rá a Mozilla feloldotta a tiltást, miután a Microsoft megerősítette, hogy nem okoz sebezhetőséget.[257][258] A .NET Framework Assistant következő, 1.1-es verziója, ami 2009. június 10-én jelent meg a Mozilla kiegészítőket tartalmazó oldalán, már lehetővé tette a felhasználónak, hogy a megszokott módon letiltsák, vagy eltávolítsák a bővítményt a kiegészítőkezelőn belül.[259]
Szakértők és a média véleménye
szerkesztésA United States Computer Emergency Readiness Team kijelentette, hogy az Internet Explorer felépítése nagyon megnehezíti azt, hogy biztonságos legyen. Ezzel szemben szinte egyetlen megállapításuk sem alkalmazható a Firefoxra.[260]
Több jelentős sebezhetőség rejlik azokban a technológiákban, mint például az IE domain/zone biztonsági modell, a helyi fájlrendszer-engedélyek, a dinamikus HTML dokumentum objektum modell (ezen belül a jogvédett DHTML funkciók), a HTML súgórendszer, MIME típus meghatározás, a grafikus felhasználói felület (GUI), és az ActiveX… Az IE olyan mértékben van integrálva a Windowsba, hogy az IE-ben található biztonsági rések a támadóknak az operációs rendszerhez jelentős hozzáférést biztosítanak.
Néhány biztonsági szakértő, többek között Bruce Schneider[261] és David A. Wheeler[262] azt ajánlja a felhasználóknak, hogy ne az IE-t használják böngészőnek, hanem valamilyen más alternatívát. Wheeler konkrétan a Firefoxot ajánlja.
Több más, a szakterületen dolgozó újságíró is javasolta ugyanezt, mint például Walter S. Mossberg a Wall Street Journal újságírója,[263] Rob Pegoraro, a Washington Post munkatársa,[264] Byron Acohido és Jon Swartz az USA Today-től,[265] Arik Hesseldahl a Forbes-től,[266] Steven J. Vaughan-Nichols a eWEEK.com főszerkesztője,[267] valamint Scot Finnie a Desktop Pipeline munkatársa.[268]
Díjak
szerkesztésA Mozilla Firefox számos díjat nyert különböző szervezetektől.[269] A teljesség igénye nélkül:
- PC Magazine szerkesztők választása (Editor's Choice), 2008. június[270]
- CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2008. június[271]
- PC World 2008 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2008), 2008. május<[272]
- Webware A 100 győztes (100 winner), 2008. április[273]
- Webware A 100 győztes (100 winner), 2007. június[274]
- PC World 2007 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2007), 2007. május[275]
- PC Magazine szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október[276]
- CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október[277]
- PC World 2006 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2006), 2006. július[278]
- PC Magazine Kiváló technikai megoldások díj (Technical Excellence Award), Szoftver és fejlesztői eszközök kategória (Software and Development Tools category), 2006. január[279]
- PC Magazine Az év legjobbja díj (Best of the Year Award), 2005. december 27.[280]
- PC Pro "Real World" díj (Mozilla Alapítvány) (Real World Award (Mozilla Foundation)), December 8, 2005[281]
- CNET Szerkesztők választása (Editors' Choice), 2005. november[282][283]
- UK Usability Profik Egyesülete, Legjobb szoftver díj, 2005; (Professionals' Association Award Best Software Application 2005), 2005. november[284]
- Macworld Szerkesztők választása, 4.5 egér értékeléssel (Editor's Choice with a 4.5 Mice Rating), 2005- november[285]
- Softpedia Felhasználók választása díj (User’s Choice Award), 2005. szeptember[286]
- TUX Olvasóink választása 2005-ben (2005 Readers' Choice Award), 2005. szeptember[287]
- PC World Az év terméke (Product of the Year), 2005. június[288]
- Forbes Az internet legjobbja (Best of the Web), 2005. május[289]
- PC Magazine szerkesztők választása díj (Editor’s Choice Award), 2005. május[290]
Logó galéria
szerkesztés- A logó története
-
A "Phoenix" és a "Firebird" logója, mielőtt átnevezték volna Firefox-ra.
-
Firefox 0.8-0.10, 2004. február 9. és 2004. november 8. között
-
Firefox 1.0-3.0, 2004. november 9. és 2009. június 29. között
-
Firefox 3.5-22, 2009. június 30. és 2013. augusztus 5. között
-
Firefox 23-56, 2013. augusztus 6. és 2017. november 13. között[291]
-
Firefox 57-69, 2017. november 14. és 2019. október 21. között
-
Firefox 70 vagy újabb, 2019. október 22. óta
- A Nightly kiadások logói
-
A2011 Nightly logó, amelyet a nightly buildek és a pre-alpha verziók reprezentálására használnak.
-
A 2013-as Nightly logója
-
A 2017-es Nightly logója
-
A 2019-es Nightly logója
- A fejlesztői/aurora verziókhoz használt logók
-
A 2011-es Aurora logó, amely alfa kiadást jelképezi.
-
A 2013-as Aurora kiadás logója
-
A 2015 Fejlesztői kiadás logója
-
A 2017 Fejlesztői kiadás logója
-
A 2019 Fejlesztői kiadás logója
- Egyéb logók
-
Blue globe artwork, amely a forráskóddal együtt kerül terjesztésre, és kifejezetten nem védett védjegyként.[292]
-
A Firefox termék- és szolgáltatásmárka logója, 2019 júliusától. Úgy tűnik, mintha a rókát eltávolították volna, de ez nem magának a böngészőnek a logója.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Firefox 137.0.2, See All New Features, Updates and Fixes (angol nyelven), 2025. április 15. (Hozzáférés: 2025. április 15.)
- ↑ Firefox Nightly 139.0a1, See All New Features, Updates and Fixes (angol nyelven), 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. április 1.)
- ↑ Index of /pub/firefox/releases/138.0b9/ (angol nyelven), 2025. április 18. (Hozzáférés: 2025. április 21.)
- ↑ a b c d Latest stable Firefox release. Mozilla, 2013. május 11. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
- ↑ History of FireFox distribution size. Linexp.ru, 2013. március 23. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
- ↑ Firefox for Android on Google Play. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ a b Mivel böngészik a magyar ?. nrc.hu, 2012. június 22. [2013. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
- ↑ A StatCounter statisztikája 2013. augusztus-október között. StatCounter.com. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- ↑ Browser Market Share Worldwide (angol nyelven). StatCounter Global Stats. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
- ↑ Gecko Layout Engine, 2009. [2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
- ↑ Firefox funkciók. Mozilla Europe. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ a b Firefox kiegészítők. Mozilla
- ↑ Firefox 122.0.1 System Requirements (angol nyelven). Mozilla. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
- ↑ Mozilla Licensing Policies. mozilla.org. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
- ↑ a b Mozilla Firefox [[Software license agreement|End-User Software Licensing Agreement]]. mozilla.com. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Mozilla Trademark Policy. mozilla.org. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
- ↑ Goodger, Ben: Where Did Firefox Come From?. Inside Firefox, 2006. február 6. [2011. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Eich, Brendan; David Hyatt: mozilla development roadmap. Mozilla, 2003. április 2. [2005. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ a b Google Safe Browsing for Firefox. Google.com. (Hozzáférés: 2007. február 5.)
- ↑ Mozilla.org wiki contributors: Phishing Protection Design Documentation - Background. Mozilla.org wiki. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ a b Mozilla Firefox 2 Release Notes. Mozilla Corporation. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
- ↑ Firefox Support Blog » Blog Archive » Firefox Live Chat launching today
- ↑ Mozilla browser becomes Firebird. IBPhoenix.com. [2007. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
- ↑ Dahdah, Howard: Mozilla 'dirty deed' brings out a Firey response. TechWorld, 2003. április 17. „"This must be one of the dirtiest deeds I've seen in open source so far," said Helen Borrie, a Firebird project administrator and documenter.”[halott link]
- ↑ Festa, Paul: Mozilla's Firebird gets wings clipped. CNET.com, 2003. május 6. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
- ↑ Festa, Paul: Mozilla holds 'fire' in naming fight. CNET News.com, 2004. február 9. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Firefox 1.5 Release Notes. mozilla.com. [2007. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 3.)
- ↑ The Firefox addon, Stylish takes advantage of Firefox's CSS rendering to change the appearance of Firefox. Userstyles.org. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ Mozilla Firefox. Ohloh. [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Kevin Purdy: Firefox Director Talks Firefox 3.6, Tasks, and Competing with Chrome. LifeHacker, 2009. augusztus 5. Lásd: harmadik kérdés.
- ↑ Mozilla.org wiki contributors: Phishing Protection Design Documentation - Background. Mozilla.org wiki. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Firefox 3 available today at 17:00 UTC (10am PDT). Mozilla Developer Center, 2008. június 17. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
- ↑ Firefox 3 for developers. Mozilla Developer Center, 2007. július 17. [2008. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 17.)
- ↑ Mike Beltzner: Firefox 3 Beta 1 now available for download. Mozilla Developer News
- ↑ Vukicevic, Vladimir: Gecko 1.9/Firefox 3 ("Gran Paradiso") Planning Meeting, Wednesday Jun 7, 11:00 am. Google Groups: mozilla.dev.planning, 2006. június 2. (Hozzáférés: 2006. szeptember 17.)
- ↑ Mike Beltzner: Firefox 3 Beta 2 now available for download. Mozilla Developer News. (Hozzáférés: 2007. december 20.)
- ↑ Releases/Firefox 3.0.19. Mozilla Wiki
- ↑ [Életciklusának végéhez közeledik a Mozilla Firefox 3.0 Életciklusának végéhez közeledik a Mozilla Firefox 3.0]. Hungarian Unix Portal, 2010. március 18.
- ↑ A Firefox 3.0 hivatalos rekordja Archiválva 2008. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol, World Records Academy)
- ↑ A Firefox 3.0 rekordja Archiválva 2008. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol, Spread Firefox)
- ↑ Mike Shaver (2009. március 6.). „Shiretoko (Firefox 3.1) being renamed to Firefox 3.5”. mozilla.dev.planning. (Google csoportok).
- ↑ Firefox 3.1 "Shiretoko", 2008. június 12. (Hozzáférés: 2008. június 12.)
- ↑ Dan Warne: Firefox to go head-to-head with Flash and Silverlight. APC Magazine. ACP Magazines Ltd, 2007. május 7. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ Firefox 3.1 passes selectors test, 2008. június 5. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
- ↑ Firefox 3.1 New Features, 2008. június 9. [2008. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Kim, Arnold: Latest Firefox 3.1 Beta Adds Multi-Touch Support. Macrumors.com, 2008. december 10. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Percy Cabello: First step to Firefox 3.1: Alpha 1 is here. Mozilla Links, 2008. július 29. (Hozzáférés: 2008. július 29.)
- ↑ Firefox funkciók - Teljesítmény. Mozilla Europe. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ Scott M. Fulton, III: The final score: Firefox 3.5 performs at 251% the speed of 3.0. Betanews, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ Firefox 3.1 beta 1 now available for download. Mozilla Developer Center - beta
- ↑ Releases/Firefox 3.1b2. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Firefox3.1/StatusMeetings/2009-03-04 - MozillaWiki
- ↑ New beta paves way for Firefox 3.5 | Webware - CNET
- ↑ Mozilla releases Firefox 3.5 beta | Webware - CNET[halott link]
- ↑ Shankland, Stephen: Firefox in Russia dumps Google for Yandex. CNET News, 2009. január 9. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 10.)
- ↑ Stephen Shankland: Mozilla releases Firefox 3.5. Cnet news, 2009. június 30. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
- ↑ Alex Faaborg: Creative Brief for the New Firefox Icon, 2009. május 15. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
- ↑ Kiss Ádám Zoltán: Biztonságosabb és gyorsabban indul az új Firefox 3.5.1, 2009. július 17.
- ↑ Koi Tamás: Megjelent a Firefox 3.5.1, 2009. július 17.
- ↑ Firefox 3.5 kiadási megjegyzés. Mozilla. [2010. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 17.)
- ↑ Firefox 3.1 becoming Firefox 3.5. Google Groups, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2009. március 6.)
- ↑ Firefox 3.6 Namaroka. Mozilla, 2009. április 3. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
- ↑ Alfred Kayser: First step to Firefox 3.2: Alpha 1 is here. Mozilla Links, 2008. december 1. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
- ↑ a b c Firefox 3.6 Alpha 1 now available for download. Mozilla Developer Center, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
- ↑ Blizzard, Christopher: Web Open Font Format for Firefox 3.6. Hacks.mozilla.org, 2009. október 20. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ Firefox 3.6 Beta 1 now available for download!. The Mozilla Blog, 2009. október 30.
- ↑ Mozilla Firefox 3.6 Beta 5 Release Notes. Mozilla.com, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ Megjelent a Firefox 3.6 beta 1. Mozilla Magyarország, 2009. november 2.[halott link]
- ↑ Kaushik Narasimhan: Firefox 3.6 Beta 1 Review. Techie Buzz, 2009. november 1. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
- ↑ Mozilla Firefox 3.6 Beta 1 release notes.. Mozilla, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2009. október 31.)
- ↑ MozillaWiki Releases. Mozilla, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
- ↑ Mozilla Firefox 3.6 Beta Release Notes. Mozilla, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ Lee Mathews: Firefox 3.6 finally hits the release candidate phase. Download Squad, 2010. január 6. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
- ↑ Megjelent a Mozilla Firefox 3.6 RC1 változata. Mozilla Magyarország, 2010. január 9.[halott link]
- ↑ How do we update from Firefox 3.5 to 3.6?. mozilla.dev.planning - Google csoportok, 2009. október 16.
- ↑ Barna József: Kötelező vagy választható legyen a Firefox 3.6?. IT café, 2009. október 22.
- ↑ Stephen Shankland: Firefox 3.6 due this month; next comes 'Lorentz'. Cnet, 2010. január 13. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
- ↑ Shankland, Stephen. „Mozilla pushes back Firefox deadlines”, CNET , 2009. december 29.
- ↑ Archivált másolat. [2011. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
- ↑ http://groups.google.com/group/mozilla.dev.planning/browse_thread/thread/18a347956e4693eb#
- ↑ Mozilla spills plan for, yes, Firefox 4. The Register, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
- ↑ Firefox 4.0 Windows Theme Mockups. Mozilla, 2010. június 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
- ↑ Firefox 4.0 Mac Theme Mockups. Mozilla, 2010. június 16. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
- ↑ Firefox 4.0 Linux Theme Mockups. Mozilla, 2010. július 21. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
- ↑ Aza Raskin: Firefox Panorama: Tab Candy Evolved. [2013. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ Stephen Shankland: Firefox 4 release plan: The need for speed. cnet, 2010. május 11. [2010. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
- ↑ Sync in Firefox 4 Beta. Mozilla Labs, 2010. augusztus 24. [2010. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ Stephen Shankland: Mozilla prepares coders for Firefox 4 features. cnet, 2010. május 28. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
- ↑ Eich, Brendan: Mozilla 2, 2006. október 13. [2006. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 16.)
- ↑ Henri Sivonen: Firefox 4 HTML5 parser, 2010. május 11. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
- ↑ Beltzner, Mike: Firefox 4: fast, powerful, and empowering, 2010. május 10. [2010. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
- ↑ Christopher Blizzard: a quick note on JavaScript engine components, 2010. március 8. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ Firefox/3.7 Linux Theme Mockups. Mozilla Wiki
- ↑ Firefox 3.7 Linux Theme Mockups
- ↑ Firefox 3.7 Mac Theme Mockups
- ↑ WeeklyUpdates/2009-07-20. MozillaWiki, 2009. július 20. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Softpedia News Site
- ↑ Eich, Brendan: Mozilla 2, 2006. október 13. [2006. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 16.)
- ↑ Eich, Brendan: Project Tamarin, 2006. november 7. [2007. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 14.)
- ↑ Bug 388195 - Remove gopher protocol support for Firefox. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)
- ↑ Mozilla Firefox Rapid Release Calendar. Mozilla, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
- ↑ Mozilla Firefox: Development Process. Mozilla, 2011. április 7. [2011. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- ↑ firefox is updating way too often. http://support.mozilla.org
- ↑ Mozilla goes version number crazy. ZDNet. (Hozzáférés: 2012. április 7.)
- ↑ Firefox 136.0, See All New Features, Updates and Fixes, 2025. március 4. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
- ↑ Firefox 136.0.1, See All New Features, Updates and Fixes, 2025. március 11. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
- ↑ Firefox Beta 137.0beta, See All New Features, Updates and Fixes, 2025. március 11. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
- ↑ Firefox Keyboard Shortcuts. [2008. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.)
- ↑ Firefox Web Browser Features. mozilla.org. (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.)
- ↑ Ross, Blake: The Firefox religion. Blakeross.com (Blake Ross' weblog), 2005. január 22. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Goodger, Ben: Mozilla Firefox Development Charter. mozilla.org, 2004. november 28. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Most popular Firefox Add Ons[halott link]. Hozzáférés ideje: 2007-08-05
- ↑ SVG in Firefox. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 30.)
- ↑ CSS Reference:Mozilla Extensions - MDC. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
- ↑ Mozilla Developer Center contributors: Which open standards is the Gecko development project working to support, and to what extent does it support them?. Gecko FAQ. mozilla developer center, 2007. január 21. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ WHATWG specification - Web Applications 1.0 - Working Draft. Client-side session and persistent storage. WHATWG.org, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2007. február 7.)
- ↑ Mozilla Developer Center contributors: DOM:Storage. Mozilla Developer Center, 2007. szeptember 30. [2008. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 7.)
- ↑ Dumbill, Edd: The future of HTML, Part 1: WHATWG. IBM, 2005. december 6. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Fulton, Scott: Latest Firefox beta passes Acid2 test, IE8 claims to pass also. Betanews.com, 2007. december 20. (Hozzáférés: 2007. december 21.)
- ↑ Ian Hickson announces Acid3 modifications, 2011. szeptember 17. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Acid3 Test Simplified, Tom's Hardware, <http://www.tomsguide.com/us/acid3-browser-test-web-standard-compatibility-IE9,news-12583.html>. Hozzáférés ideje: 2013-07-15
- ↑ HTML5 test. [2014. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
- ↑ Phishing and Malware Protection. Mozilla Corp.. (Hozzáférés: 2009. február 27.) (section "How does Phishing and Malware Protection work in Firefox?")
- ↑ Client specification for the Google Safe Browsing v2.1 protocol. Google Inc.. (Hozzáférés: 2009. február 27.) "(...) Do not use this protocol without explicit written permission from Google.", "Note: This is not a license to use the defined protocol. (...)"
- ↑ The Mozilla Manifesto, v0.9. mozilla.org. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
- ↑ Ranganathan, Arun; Netscape Communications: Bypassing Security Restrictions and Signing Code. mozilla developer center, 2002. november 11. [2008. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ The Same Origin Policy. mozilla.org, 2001. június 8. (Hozzáférés: 2007. november 12.)
- ↑ Privacy & Security Preferences - SSL. mozilla.org, 2001. augusztus 31. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Developer documentation Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben on using PKCS#11 modules (primarily smart cards) for cryptographic purposes
- ↑ Mozilla Security Bug Bounty Program. mozilla.org, 2004. szeptember 3. [2007. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
- ↑ Handling Mozilla Security Bugs. mozilla.org, 2003. február 11. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Granneman, Scott: Time to Dump Microsoft Internet Explorer. SecurityFocus, 2004. június 17. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Costa, Dan; Scott Vamosi: CNET editors' review. CNET Reviews, 2005. március 24. (Hozzáférés: 2007. január 24.)[halott link]
- ↑ Boutin, Paul: Are the Browser Wars Back?. Slate, 2004. június 30. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Krebs, Brian: Microsoft Internet Explorer Unsafe for 284 Days in 2006. washingtonpost.com, 2007. január 4. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Keizer, Gregg: Firefox Sports More Bugs, But IE Takes 9 Times Longer To Patch. ChannelWeb.com, 2006. szeptember 25. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ McMillan, Robert: Symantec adjusts browser bug count. InfoWorld, 2006. március 7. [2006. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Vulnerability Report: Mozilla Firefox 2.0.x. Secunia. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
- ↑ Vulnerability Report: Microsoft Microsoft Internet Explorer 7.x. Secunia. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
- ↑ Vulnerability Report: Microsoft Microsoft Internet Explorer 7.x. [2012. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
- ↑ Bob Francis: Security firms fight Firefox fire with fire. InfoWorld. [2009. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
- ↑ Michael Kanellos: Popularity won't make Firefox insecure, says Mozilla head. silicon.com. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ A Firefox a legkevésbé biztonságos böngésző (Index, 2009. március 6.)
- ↑ kkemenczy: A Mozilla válasza a Secunia jelentésére. Mozilla Magyarország[halott link]
- ↑ Vulnerability Report: Mozilla Firefox 3.5.x. Secunia. (Hozzáférés: 2009. október 29.)
- ↑ Sneaky Microsoft plug-in puts Firefox users at risk ( - Internet - Software - Security ). News.idg.no. [2009. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ a b Koi Tamás: Microsoft-komponenseket tilt a Firefox. HWSW, 2009. október 19.
- ↑ Csak a készítője szerint gyors az új Explorer (Index, 2009. március 20.)
- ↑ Egy lépéssel közelebb a világuralomhoz a Firefox (Index, 2009. július 1.)
- ↑ Mozilla Labs - Blog Archive - Introducing Personas. Mozilla Labs. [2009. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 14.)
- ↑ Nick Nguyen: Personas now on AMO. Mozilla Add-ons Blog, 2009. október 21.
- ↑ Firefox for Nokia N900 Release Notes. Mozilla.com, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ wiki.mozilla.org/Mobile/Platforms. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ Firefox mobile features. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ kkemenczy: Megjelent a Weave 1.0. Mozilla Magyarország, 2010. február 2. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
- ↑ Mobile/FennecVision, 2008. július 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)
- ↑ Mozilla Launches Firefox 4 for Android, Allowing Users to Take the Power and Customization of Firefox Everywhere. (Hozzáférés: 2011. március 29.)
- ↑ Fennec 4.0 – New and Notable
- ↑ Firefox for Vista 64 bit OS. Firefox Support[halott link]
- ↑ Main Page. Mozilla x86-64. [2009. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ [opensuse-announce] openSUSE 10.3 Alpha3 released. [2009. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ Moving to TB 64-bit Question. mozillaZine Forums Lásd: ötödik hozzászólás. (rsx 11m; Posted October 19th, 2009, 12:32 pm)
- ↑ Lucian Parfeni: Mozilla Could Offer 64-bit Builds for Firefox 3.6. SoftPedia, 2009. július 7.
- ↑ Firefox 64-bit. mozillaZine Forums Lásd: második hozzászólás. (James; Posted September 10th, 2008, 3:51 pm)
- ↑ Download Firefox in your language (angol nyelven). Mozilla, 2013. „Firefox is available in more than 70 languages thanks to the contributions of Mozilla community members from around the world.”
- ↑ Projektjeink : A Mozilla-család honosítása (angol nyelven). FSF.hu, 2013
- ↑ Tagok. Mozilla Magyarország - Közösségi oldal. [2010. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
- ↑ MOZILLA MAGYARORSZÁG (magyar nyelven). Mozilla, 2013
- ↑ Webfejlesztés - Top downloads. Kiegészítők a Firefoxhoz[halott link]
- ↑ Introduction to DOM Inspector. Mozilla Developer Center. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)mozilla_code_licensing
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Casey, Janet: Firefox. Free Software Directory. Free Software Foundation and UNESCO, 2004. április 1. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 30.) Entry updated 2006-08-16.
- ↑ Progress in Breakpad, Firefox 3 crash report tool: Mozilla Links. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ a b Mozilla Relicensing FAQ. mozilla.org. [2010. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Stallman, Richard: On the Netscape Public License. Free Software Foundation. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Various Licenses and Comments about Them. Mozilla Public License (MPL). Free Software Foundation. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Új logót kapott a Firefox, de senki nem vette észre – Techline.hu, 2009. július 28.
- ↑ Mozilla Trademark Policy. mozilla.org. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
- ↑ Dan Warne: The stoush over Linux distributions using the Firefox trademark. APC Magazine. ACP Magazines Ltd, 2007. május 7. [2007. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ Debian Bug report logs - #354622: Uses Mozilla Firefox trademark without permission. Debian.org. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
- ↑ Palmer, Judi and Colvig, Mary: Firefox surpasses 100 million downloads. mozilla.org, 2005. október 19. [2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 4.)
- ↑ Ross, Blake: Week 1: Press reviews. blakeross.com, 2004. július 7. [2004. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 4.)
- ↑ Sfx Team: We're igniting the web. Join us!. Spread Firefox: Sfx Team's Blog, 2004. szeptember 12. [2007. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 4.)
- ↑ Mozilla Foundation: Set a Guinness World Record Enjoy a Better Web, 2008. May. [2009. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
- ↑ 500 million Firefox downloads: complete; 500 million grains: in progress. Mozilla, 2008. február 21.
- ↑ Take Back the Field Oregon State Linux Users Group. [2008. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.)
- ↑ Firefox Logo Crop Circle google heart. [2020. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 27.)
- ↑ Market share for browsers, operating systems and search engines
- ↑ Top Browser Share Trend. NetApplications.com, 2010. October. (Hozzáférés: 2011. március 30.)
- ↑ Browser Market Share for March, 2013. Net Applications, 2013. április 4. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
- ↑ StatCounter Global Stats – Top 5 Browsers on Oct 2010. StatCounter Global Stats - Browser, OS, Search Engine including Mobile Market Share. (Hozzáférés: 2011. március 30.)
- ↑ Mary Colvig: 500 million Firefox downloads: complete; 500 million grains: in progress, 2008. február 21. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
- ↑ Shankland, Stephen: Firefox: 1 billion downloads only part of the story. News.cnet.com, 2009. július 31. [2009. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ Koi Tamás: Egymilliárd letöltéshez ért a Firefox, 2009. július 31. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ Kiss Ádám Zoltán: Egymilliárdos álomhatárnál a Firefox. Prím online, 2008. július 31.
- ↑ Firefox 3.5 is world's most popular browser, StatCounter says Archiválva 2011. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nick Eaton. seattlepi blogs. 2009-12-21. Hozzáférés ideje: 2009-12-22.
- ↑ Erica Jostedt: Introducing the Mozilla State of the Internet Report, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
- ↑ Az új Edge a második legnépszerűbb asztali böngésző, 2020. április 6.
- ↑ Browser Market Share Worldwide - July 2022, statcounter
- ↑ Piacvezető a Firefox Magyarországon, 2008. július 31. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Történelmet írtak a magyar Firefox-userek, 2008. április 21. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
- ↑ Koi Tamás: Meggyőző a Firefox fölénye Magyarországon. HWSW, 2009. október 5.
- ↑ a b Web browsers. gemius Ranking
- ↑ Barna József: A Firefox győzött Magyarországon. IT café, 2009. május 29.
- ↑ a b Böngészők népszerűsége (verziószám nélkül) - 2009. április - 2009. augusztus. AdStat, 2009. augusztus 31. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
- ↑ StatCounter Global Stats - Browser, OS, Search Engine including Mobile Market Share - Top 5 browsers in Hungary from Jan 2010 to April 2014. StatCounter
- ↑ Piaci részesedés: adverticum 2009. augusztus. Mozilla Magyarország közösségi oldal, 2009. szeptember 22.[halott link]
- ↑ Hesseldahl, Arik: Better Browser Now The Best. Forbes, 2004. szeptember 29. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
- ↑ PC World editors: The 100 Best Products of 2005. PC World, 2005. június 1. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ a b Larkin, Erik: Radically New IE 7 or Updated Mozilla Firefox 2—Which Browser Is Better?. PC World, 2006. október 24. [2007. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 18.)
- ↑ Mozilla Firefox 2 (PC). Which?, 2006. október 24. [2007. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 9.)
- ↑ Prizefight: Battle of the browsers. Cnet - The Download Blog, 2009. október 30. [2015. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 11.)
- ↑ Finnie, Scot: Firefox 1.5: Not Ready For Prime Time?. InternetWeek, 2005. december 8. [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Ben Goodger: About the Firefox "memory leak", 2006. február 14. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
- ↑ MozillaZine Knowledge Base contributors: Problematic Extensions. MozillaZine Knowledge Base, 2007. január 19. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ MozillaZine Knowledge Base contributors: Adobe Reader. MozillaZine Knowledge Base, 2007. január 17. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Muchmore, Michael W.: Which New Browser Is Best: Firefox 2, Internet Explorer 7, or Opera 9?. PC Magazine, 2006. július 19. [2008. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Muradin, Alex: Mozilla Firefox 1.5 Final Review. Softpedia, 2005. november 30. [2006. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Firefox Preloader. SourceForge. (Hozzáférés: 2007. április 26.)
- ↑ Dargahi, Ross: IE 7 vs IE 6. Zimbra, 2006. október 19. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Ryan Paul: Firefox 3 goes on a diet, eats less memory than IE and Opera. Ars Technica, 2008. március 17. (Hozzáférés: 2008. június 1.)
- ↑ Browser Performance Comparisons. CyberNet, 2008. március 26. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 1.)
- ↑ Firefox 3.0 Beta 4 Vs Opera 9.50 Beta Vs Safari 3.1 Beta: Multiple Sites Opening Test. The Browser World, 2008. március 29. [2008. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 1.)
- ↑ Kerner, Sean Michael: Mozilla's Millions?. InternetNews.com, 2006. március 10. [2007. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Gonsalves, Antone: Mozilla Confirms Firefox Taking In Millions Of Google Dollars. InformationWeek, 2006. március 7. [2006. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Turner, Brian: Firefox 2 releases privacy storm. Platinax, 2006. október 26. [2007. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ a b Firefox Privacy Policy. mozilla.com, 2006. October. [2009. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Bug 342188 - support changing the local list data provider. Bugzilla@Mozilla. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Bug 368255 sending Google's cookie with each request for update in default antiphishing mode. Bugzilla@Mozilla. (Hozzáférés: 2007. február 5.)
- ↑ Mozilla Wiki contributors: Overview of Firefox Phishing Protection. mozilla wiki, 2007. január 12. (Hozzáférés: 2007. február 5.)
- ↑ Hood & Strong, LLP.: Mozilla Foundation and Subsidiaries - Independent Auditors' Report and Consolidated Financial Statements (PDF). Mozilla Foundation. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
- ↑ Mitchell Baker: State of Mozilla and 2008 Financial Statements, 2009. november 9.
- ↑ Mitchell Baker: Firefox Summit Reflections, 2008. augusztus 26.
- ↑ Biztonsági hibákat foltoztak a Chrome-ban. Index, 2009. augusztus 28.
- ↑ Google CEO: Secrets Are for Filthy People. gawker.com. (Hozzáférés: 2009. december 15.)
- ↑ if you have nothing to hide..., 2009. december 10. [2009. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 15.)
- ↑ Bizó Dániel: A Mozilla vezetője a Bing használatát javasolja, 2009. december 11.
- ↑ Kotadia, Munir: Microsoft: Firefox does not threaten IE's market share. ZDNet, 2004. november 11. [2006. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Weber, Tim: The assault on software giant Microsoft. BBC News, 2005. május 9. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Better Website Identification and Extended Validation Certificates in IE7 and Other Browsers. IE Blog, 2005. november 21. (Hozzáférés: 2007. április 3.)
- ↑ Barker, Colin: Microsoft reaches out to Firefox developers. CNET News, 2006. augusztus 22. [2012. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Redmondba hívták a Mozilla Alapítvány fejlesztőit. SG.hu, 2006. augusztus 23.
- ↑ Barker, Colin: Microsoft offers helping hand to Firefox. CNET News, 2006. augusztus 24. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Wenzel, Frédéric: From Redmond With Love. fredericiana (weblog of a Mozilla Corporation intern), 2006. október 24. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
- ↑ Mozilla People Answer Firefox 2.0 Questions. (Hozzáférés: 2007. július 14.)
- ↑ Tonynet Explorer: October 2006 Archives. Tonychor.com. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ Wenzel, Frédéric: From Redmond With Love, Part 2. fredericiana (weblog of a Mozilla Corporation intern), 2008. június 17. (Hozzáférés: 2008. június 18.)
- ↑ Internet Explorer and Firefox Vulnerability Analysis Report, 2007. november 30. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
- ↑ counting still easy, critical thinking still surprisingly hard, 2007. november 30. [2008. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
- ↑ Egy túrót jobb az Explorer, mint a Firefox!, 2007. december 11.
- ↑ Microsoft may be Firefox's worst vulnerability, 2009. július 7. [2011. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
- ↑ Firefox bővítményt telepített a Microsoft a felhasználók beleegyezése nélkül. OpenSoruceFarm. [2009. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Remove the Microsoft .NET Framework Assistant (ClickOnce) Firefox Extension, 2009. február 27. [2009. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
- ↑ Brad Abrams: Uninstalling the ClickOnce Support for Firefox, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
- ↑ Morgan, Michael: blocklist evil versions of microsoft .NET Framework Assistant (the name of the add-on slipped into Firefox). Bugzilla@Mozilla. Mozilla Foundation, 2009. október 16.
- ↑ A Mozilla blokkolta a Microsoft sebezhető extension-jét, 2009. október 18.
- ↑ Shaver, Mike: update: .NET Framework Assistant (ClickOnce support) unblocked, 2009. október 18. [2009. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 10.)
- ↑ Shaver, Mike: update on the .NET Framework Assistant and Windows Presentation Foundation plugin blocking from this weekend, 2009. október 19. [2009. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 10.)
- ↑ Krebs, Brian: Microsoft's Fix for the Firefox Add-on Snafu, 2009. június 3. (Hozzáférés: 2009. december 10.)
- ↑ Vulnerability Note VU#713878. US-CERT. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ Bruce Schneider: Safe Personal Computing. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ David A. Wheeler: Securing Microsoft Windows (for Home and Small Business Users). (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ Walter S. Mossberg: How to Protect Yourself From Vandals, Viruses If You Use Windows. Wall Street Journal. [2007. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. szeptember 16.)
- ↑ Rob Pegoraro: Firefox Leaves No Reason to Endure Internet Explorer. Washington Post. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ Byron Acohido and Jon Swartz: Signs your PC's under siege, and what you can do. USA Today. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ Arik Hesseldahl: Better Browser Now The Best. Forbes. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
- ↑ Steven J. Vaughan-Nichols: Internet Explorer Is Too Dangerous to Keep Using. eWEEK.com. (Hozzáférés: 2006. október 13.)[halott link]
- ↑ Scot Finnie: Firefox 1.0: The New World Wide Web Champ?. InformationWeek. (Hozzáférés: 2006. október 13.)[halott link]
- ↑ Firefox Awards. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ By Michael Muchmore: Firefox 3 - At A Glance - Reviews by PC Magazine. Pcmag.com, 1994. december 1. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
- ↑ Firefox 3 Browser reviews - CNET Reviews. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ The 100 Best Products of 2008 – numbers 21 through 30. [2012. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 13.)
- ↑ Webware 100 Award Winner Firefox. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
- ↑ Webware 100 Award Winner Firefox. [2007. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ The 100 Best Products of 2007. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Firefox 2.0 Review. [2007. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Firefox 2 CNET Editor's Review. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ The 100 Best Products of 2006. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Mozilla Firefox & Altiris SVS. [2007. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Best of the Year, Software: Home, Firefox. [2007. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ PC Pro Awards 2005 - the winners. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Firefox 1.5, CNET editors' review. Cnet. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Mozilla Firefox. Cnet TV. [2009. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
- ↑ First UK UPA Awards commend Firefox, Flickr, Google, Apple, John Lewis and BA. [2010. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Web browser roundup. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Firefox Receives Softpedia User’s Choice Award. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ UX 2005 Readers' Choice Award Winners Announced. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ The 100 Best Products of 2005. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Best of the Web, BOW Directory, Look It Up, Web Browsers, Firefox. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 22.)
- ↑ Firefox 1.0.3. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
- ↑ Martell, Sean: (Re)building a simplified Firefox logo. Reticulating Splines, 2013. június 27. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
- ↑ Mozilla Trademark Policy FAQ Archiválva 2013. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben.: "What are the Mozilla Trademarks and Logos?". Retrieved November 2, 2006
További információk
szerkesztés- Hivatalos weboldal
- Hivatalos weboldal (angolul)
- A hivatalos Mozilla Addons oldal
- Magyar Mozilla közösségi oldal
- A Firefox terjesztő oldala (angolul)
- 2006-os Firefox biztonsági rések (angolul)
- Firefox trükkök, kiterjesztések
- Firefox – hasznos kiterjesztések I.
- Firefox – hasznos kiterjesztések II.
- Firefox – hasznos kiterjesztések III.
- Firefox – hasznos kiterjesztések IV.