Wikipédia

Myrna Loy

amerikai színésznő (1905-1993)

Myrna Loy Myrna Adele Williams (Helena, Montana, 1905. augusztus 2. – New York, 1993. december 14.) amerikai színésznő.

Myrna Loy
Loy 1936-ban
Loy 1936-ban
Életrajzi adatok
Születési névMyrna Adele Williams
Született1905. augusztus 2.
Helena, Montana, USA
Elhunyt1993. december 14. (88 évesen)
New York, New York, USA
SírhelyHelena
HázastársaArthur Hornblow Jr. (1936-1942)
John Hertz Jr. (1942-1944)
Gene Markey (1946-1950)
Howland H. Sargeant (1951-1960)
Pályafutása
Iskolái
  • Harvard-Westlake School
  • Venice High School
Aktív évek1925–1982
További díjak
  • Kennedy Center Honors (1988)
  • Életműdíj (1990)
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Myrna Loy aláírása
Myrna Loy aláírása
Myrna Loy IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Myrna Loy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Képzett táncosnő volt, aki később karrierjét teljesen a színészetnek szentelte. Hollywood hőskorszakában az egzotikus szerepek egyik megtestesítője volt, gyakran játszott ázsiai származású karaktereket, de nem egyszer a végzet asszonyaként tűnt fel a filmvásznon. Népszerű párost alkotott William Powellel, akivel összesen 14 filmben szerepelt együtt.

A filmiparban betöltött szerepének köszönhetőn csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Fiatalkora szerkesztés

1905. augusztus 2-án született Montana állam székhelyén, Helenaban a földbirtokos David Franklin Williams és Adele Mae Johnson lányaként. Apai ágon walesi, míg anyai ágon skót és svéd felmenőkkel büszkélkedhetett. A keresztnevét édesapja kedvelt vasútállomásáról kapta. David Williams bankár és ingatlanfejlesztő is volt, továbbá a legfiatalabb ember, akit valaha is beválasztottak Montana állam törvényhozó testületébe. Édesanyja Adele Mae pedig Chicagóban folytatott zenei tanulmányokat.

1912-ben édesanyja majdnem meghalt tüdőgyulladásban, ezért apja a feleségét a melegebb éghajlatú San Diegóba küldte a lányával együtt. Adale Mae nagy lehetőséget látott Dél-Kaliforniában, ezért meggyőzte a férjét az egyik látogatása alkalmán, hogy vásároljanak ingatlant ott. A megvásárolt területet David Williams később nagy haszonnal adta el Charlie Chaplinnek, így a rendező egy stúdiót tudott építeni ott. Bár Loy édesanyja megpróbálta rábeszélni férjét, hogy végleg költözzenek Kaliforniába, de a férfi montanai farmok világát jobban kedvelte, ezért végül hazatértek. Később Adele Mae méhét el kellett távolítani, a nő pedig ragaszkodott hozzá, hogy ezt biztonságos körülmények között Los Angelesbe tegyék meg, ezért lányával és fiával a városba költözött, ahol a fiatal Myrna táncleckéket kezdett el venni. A táncot azután is folytatta, hogy visszatértek Montanába, és 12 évesen fellépett a helenai Marlow Színházban.

Loy édesapja 1918. november 7-én elhalálozott spanyol náthában, ezért a család végleg Kaliforniába költözött, ahol Culver Cityben telepedtek le. Myrna a Westlake Lányiskolába kezdett el járni, mellette Los Angeles belvárosában vett táncórákat. Amikor tanárai ellenezték ezt, édesanyja átíratta a Venice Középiskolába, és 15 éves korában elkezdett fellépni a helyi színpadi produkciókban.

18 évesen otthagyta az iskolát, hogy segítsen a családja anyagi helyzetén. Grauman Egyiptomi Színházában szerzett munkát, ahol musicalekben lépett fel. Ekkor látta játszani a híres olasz színpadi színésznőt, Eleonora Duset, akinek a játéka nagy hatással volt rá.

Korai karrierje szerkesztés

A portréfotós Henry Waxman több fényképet is készített Loyról, amik Rudolph Valentinónak is feltűntek, amikor Waxman stúdiójában járt. Valentino egy női főszereplőt keresett a Kobra című filmjéhez, ami az első független produkciója volt, amit feleségével, Natacha Rambovával készített. Loy esélyes volt a szerepre, amit végül Gertrude Olmstead kapott meg, de nem sokkal később statiszta szerepet kapott a Pretty Ladies (1925) című musicalben, melyben az akkor még szintén ismeretlennek számító Joan Crawford is feltűnt.

Rambova ajánlott neki egy kicsi, de ugyan mutatós szerepet Nita Naldi oldalán a What Price Beautyban. Habár a film három évig kiadatlan maradt, a róla készült képek megjelentek magazinokban, aminek hatására a Warner Brothers leszerződtette, ahol a vezetéknevét Loyra változtatta.

 
Loy 1926-ban

Némafilmes szerepei után eleinte számos technicolor eljárással készült musicalben játszott, de egy kisebb szerepet kapott A dzsesszénekes című produkcióban is, ami a filmtörténelem első hangosfilmje volt. Amikor a közönség kezdte elveszíteni az érdeklődését a korai musicalek iránt, Loy karrierjében is egy kisebb törés következett be. A későbbiekben főleg a végzet asszonyaként tűnt fel, de sokszor alakított ázsiai származású karaktereket is. Évekbe tellett, hogy kitörjön az olyan skatulyaszerepekből, mint a gonosz félvér lány A tizenhárom nőben vagy a kegyetlen kínai hercegnő a Fu Manchu álarcában.

1934-ben főszerepet kapott a Manhattani melodráma című krimiben Clark Gable és William Powell oldalán. A gengszter John Dillinger ezt a filmet nézte meg a halála előtt, amikor egy chicagói mozinál a Szövetségi Nyomozóiroda két ügynöke lelőtte. Ennek köszönhetően a film nagy nyilvánosságot kapott, és egyes újságok úgy írtak Loyról, mint Dillinger kedvenc színésznőjéről.

A csúcson szerkesztés

W. S. Van Dyke rendező őt választotta Nora Charles szerepére William Powell mellé A cingár férfiben, miután felfedezte Loy szellemességét és nagyszerű humorérzékét, amik előbbi munkáiban addig nem kerültek felszínre. A producer Louis B. Mayer eleinte ellenezte ezt, mert drámai színésznőnek tartotta, de Van Dyke sikeresen meggyőzte. A film végül az év egyik legnagyobb sikere lett, az Amerikai Filmakadémia "legjobb film" kategóriában Oscar-díjra is jelölte. Loy kitűnő kritikákat kapott, melyben dicsérték a komikus képességeit. A jövőben népszerű párt alkotott együtt a mozivásznon William Powellel, összesen 14 produkcióban szerepeltek együtt az évek során, ezzel a hollywoodi filmtörténelem egyik legtermékenyebb duójává váltak. Loy később elismerte, hogy A cingár férfi volt az „amiben megtaláltam önmagamat… 80 film után”.

 

A Manhattani melodráma és A cingár férfi fordulópont volt karrierjében, ezután nagyobb produkciókhoz hívták forgatni. A Feleségek titkárnők ellen (1936) Clark Gablelel és Jean Harlowval, majd a Petticoat Fever (1936) Robert Montgomeryvel további lehetőséget adtak neki, hogy fejlessze komédiai képességeit. Ezután négy filmben is dolgozott egymás után William Powellel, köztük az Oscar-díjnyertes A nagy Ziegfeldben (1936).

Ezekben az években Loy Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott és legjobban kereső sztárjai közé tartozott. 1937-ben és 1938-ban is tagja volt annak a tíz színésznek, akiknek a filmjeik a legtöbb bevételt hozták az előző évben.

A romantikus vígjátékok mellett a drámai képességeit is ki akarta fejezni, főszerepet kapott az Árvíz Indiában (1939) című drámában Tyrone Power mellett. A második világháború kitörésekor szüneteltette színészi pályafutását, és szorosan együttműködött a Vöröskereszttel.

 
Loy az Életünk legszebb éveiben

Későbbi karrierje szerkesztés

A filmezéshez A cingár férfi hazameggyel tért vissza 1945-ben. Egy évvel később az Életünk legszebb éveiben a Fredric March által megformált háborúból elgyötörten hazatérő katonatiszt feleségét alakította. Loy később elismerte, hogy erre a szerepre a legbüszkébb a pályafutása során.

1947-ben Cary Grant oldalán volt látható a The Bachelor and the Bobby-Soxer című vígjátékban, melyben a húgát a tinédzser Shirley Temple alakította. Szintén sikeres volt Grant mellett a Mr. Blandings Builds His Dream Houseban (1948) és Clifton Webb partnereként a Nagyban olcsóbban (1950).

Az '50-es évektől kezdve a karrierje szórványosan folytatódott. 1960-ban szerepelt Doris Day és Rex Harrison oldalán az Éjféli csipke című misztikus thrillerben, majd 1969-ben az Április bolondja című vígjátékban Jack Lemmon és Catherine Deneuve mellett. Utolsó mozifilmje a Sidney Lumet által rendezett 1980-ban bemutatott Amid szemed, szád kíván volt. A későbbiekben még fellépett színpadon és néhány televíziós produkcióban is látható volt.

Magánélete szerkesztés

Loy négyszer házasodott és vált el:

  • 1936–1942 Arthur Hornblow Jr., producer
  • 1942–1944 John Hertz Jr.
  • 1946–1950 Gene Markey, producer és forgatókönyvíró
  • 1951–1960 Howland H. Sargeant, UNESCO delegált

Gyermeke nem született, habár nagyon közel állt első férje gyerekeihez. Pletykák szerint Spencer Tracyvel és Leslie Howarddal is rövid viszonyt folytatott.

1948-ban az Egyesült Államok bizottságának UNESCO tagja lett első hollywoodi hírességként. Politikailag aktív demokrata volt.

1993. december 14-én halt meg New Yorkban 88 évesen egy műtét alatt. New Yorkban hamvasztották el, hamvait pedig a helenai Forestvale Cemeterybe helyezték.

Fontosabb filmjei szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Myrna_Loy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

További információ szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Myrna_Loy&oldid=26708804”