Nadány
Nadány (1898-ig Nedanócz, szlovákul Nedanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
| Nadány (Nedanovce) | |
 | |
| Nadány - temetői kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1344 |
| Polgármester | Jozef Jakubík |
| Irányítószám | 958 43 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 612 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 7,00 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nadány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 35′ 35″, k. h. 18° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 35″, k. h. 18° 17′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nadány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Simonytól 7 km-re délnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a korai kőkorszakban is lakták.
Első írásos említése 1344-ből származik. A nyitrai vár uradalmához tartozott, 1352-től az Apponyi család birtoka. 1553-ban uradalmi major és 12 porta állt a településen. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, emellett főként gyümölcstermesztésből, káposztatermesztésből és fuvarozásból éltek. 1715-ben 13 adózó háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 20 jobbágy, 12 zsellér háztartása található itt 347 lakossal. A 18. századtól jelentős szőlőtermesztéssel és borászattal is rendelkezett. A 19. században báró Gregor Friesenhof osztrák diplomata lett a község birtokosa. 1828-ban 67 házában 467 lakos élt.
Vályi András szerint "NEDANÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Krasznónak szomszédságában, és annak filiája, földgye, réttye jó, piatzozása Nagy Tapolcsányon, Bánon, Oszlányon."[2]
Fényes Elek szerint "Nedanocz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ó-Krasznó vagy Széplak mellett: 459 kath., 8 zsidó lak. F. u. a posoni seminarium. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]
1873 és 1883 között meteorológiai állomás és szeszfőzde működött a községben.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1880-ban 533 lakosából 492 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 507 lakosából 497 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 635 lakosából 605 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 744 lakosából 666 szlovák és 73 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 713 lakosából 694 csehszlovák volt.
1930-ban 710 lakosából 701 csehszlovák volt.
1991-ben 624 lakosából 620 szlovák volt.
2001-ben 606 lakosából 601 szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 648 lakosából 638 szlovák és 3 magyar volt.
Neves személyekSzerkesztés
- Itt élt Friesenhof Gergely (1840-1913) földbirtokos, meteorológus.
NevezetességeiSzerkesztés
Templom
Szűz Mária
Magyar sírkő
Kereszt 1923-ból
Temető
- Temetőkápolnája a 19. században épült neoromán stílusban.
- A falu haranglába szintén 19. századi.
- A községben a régi népi építészet számos szép példája megtalálható.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
ForrásokSzerkesztés
- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
