Nagy István (lelkész, 1861–1939)

(1861–1939) magyar lelkész

Nagy István (Bajj, 1861. augusztus 2.Kisújszállás, 1939. június 16.) református lelkész.

Nagy István
Született1861. augusztus 2.
Mezőbaj
Elhunyt1939. június 16. (77 évesen)
Kisújszállás
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásareformátus lelkész
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Nagy Dániel református tanító és Bán Borbála fia. A nagyszalontai gimnáziumban tanult, az V. és VI, osztályt a mezőtúriban, a felsőbbeket és a teológiát a debreceni református kollégiumban végezte. Első papi vizsgáját 1885. áprilisban tette le; ezután segédlelkészi minőségben Biharmezőkeresztesen nevelő volt Ercsey Dezső főszolgabíró házánál. 1887. szeptember 1-től 1889. június végeig helyettes tanár volt a karcagi algimnáziumban. Segédlelkész volt Darvason és Kismarján. 1889. november elején Nagyváradon lett rendes lelkész; innét az erdélyi Harasztosra választatott meg szintén lelkésznek és állását 1891. március 27-én foglalta el; 1901. október 3-án pedig Kémerre (Szilágy megye) ment papnak.

Cikkeket írt a Debreczeni Prot. Lapba (1889., 1893., 1898-1902), a Népiskolai Közlönybe (1889.), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1892. Észrevételek az egyházi törvényjavaslatra, Az evangelizatió munkásai), a Téli Ujságba (1892.), a K. Tóth K. által szerk. Kalászokba (1894.), a kolozsvári Prot. Közlönybe (1894., 1896-1897.), a bpesti Kis-Tükörbe (1894.), a Magyar Szóba (1902. 61. sz. A református énekeskönyv megujítása), a Szilágy-Somlyóba (1902. 22. sat. szám A protestantizmus lényege) sat.

Munkái szerkesztés

  • Kazinczy és Debreczen. Karczag, 1888.
  • Az imádkozó ember. Imádságok és elmélkedések, az Istent kereső lélek gondolatai. Mező-Túr, 1898. (Ism. Prot. Szemle).

Források szerkesztés

További információk szerkesztés