Nagybozinta
Nagybozinta falu Romániában, Máramaros megyében.
Nagybozinta (Bozânta Mare) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Rang | falu |
Községközpont | Miszmogyorós |
Irányítószám | 437347 |
SIRUTA-kód | 106498 |
Népesség | |
Népesség | 566 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 159 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 26′ 30″47.639658°N 23.441655°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 26′ 30″47.639658°N 23.441655°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMáramaros megye nyugati részén, Misztótfalutól délre, a Lápos folyó jobb partján, a Szamos folyó és a Lápos torkolatának közelében fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésA település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története
szerkesztésNagybozinta nevét a korabeli oklevelek 1405-ben említik először Bozincha néven, 1410-ben Buzytha, 1475-ben Bozontha alakban írták.
1410-ben Zsigmond király a Zólyomi család tagjainak, Albisi Márton fia: Dávid volt zólyomi ispánnak adta királyi adományként.
1551-ben Kisvárday György is királyi adományt kapott a településre.
1500-as évek végén a nagybányai uradalomhoz tartozott, s ezzel 1592-ben a szatmári várhoz.
1520-ban Zólyomi Dávid fiát, Jánost és Zólyomi Miklós fiait Lászlót, Györgyöt és Ferencet iktatták be II. Lajos király parancsára új adomány címén Bozinta birtokába.
A 18. század végén a Peley család a tulajdonosa.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt. Neve 1908-ig Kisbozita volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus templom – 1887-ben épült.
Források
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0