Nagykőpatak
Nagykőpatak (1899-ig Kvakócz, szlovákul: Kvakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban. Nagydobra tartozik hozzá.
| Nagykőpatak (Kvakovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1345 |
| Polgármester | Radovan Kapraľ |
| Irányítószám | 094 02 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 412 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 33,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 16″, k. h. 21° 40′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 16″, k. h. 21° 40′ 16″ | |
| Nagykőpatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Varannótól 20 km-re északra fekszik. Hatalmas külterülete a Nagydomásai víztározó délnyugati partvidékét lefedi.
Története szerkesztés
1345-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVAKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Varannóhoz, Hanusfalvához is egy-egy órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és gabonát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkűl is szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Varannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvakócz, Zemplén v. tót falu, Dobra fil., 200 romai, 53 g. kathol., 90 evang., 30 zsidó lak. 1207 hold szántóföld. F. u. b. Vécsey.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagykőpatak, azelőtt Kvakócz, tót kisközség 63 házzal és 420, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagydobra, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. XVI. századbeli német telep, melyet akkoriban Új-Kajnya, azután Német-Kajnya néven is emlegetnek, de Quakócz aliter Német-Kányó alakban is. A XVI. század végén Csicsva vár tartozéka volt és Báthory István volt az ura. 1658-ban A Barkóczyaké, a XVII. század végén Gyuricskó Jánosé és Soós Péteré. Ez időtájt a sztropkói uradalomhoz csatolták és későbbi birtokosai a báró Vécsey, a Jekelfalussy s a báró Dessewffy családok voltak. Most idegen kézen van. A község kath. temploma 1772-ben épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Nagydobra szerkesztés
Első írásos említése 1363-ból származik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Ondova vize mellett, Nagy Domasával által ellenben, egy nagy hegyhez közel, kivévén a’ szőlő hegyet, minden határbéli java lévén, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobra, Zemplén v. tót mváros, az Ondava mellett, Sztropkóhoz délre 3 mfdnyire: 512 romai, 93 g. kath., 4 evang., 110 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde 1396 h., s elég termékeny. Erdő. F. u. gr. Haller örök. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagydobra, ondavamenti kisközség. Körjegyzőségi székhely, nagyobbára tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 691, a házainak száma pedig 114. Saját postája van, távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A homonnai uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, míg azután a Csákyak birtokába került. A mult században gróf Haller Ferencznek volt itt nagyobb birtoka. Most a Forner Florentiné s az övé a Csákyak régi kúriája is. A róm. kath. templom nagyon régi, de építési ideje ismeretlen. 1800-ban az egész község leégett. Nagydobra tájékán feküdtek hajdan Proszács, Remenyen, Lónya, Ádámvágása, Vörösvágása és Gergelyvágása elpusztult községek és puszták. Proszács már 1363-ban a Rozgonyiak birtokaként szerepelt. 1598-ban Báthory István volt a földesura. Még az 1663-iki pestis alkalmából említtetik. Remenyen ugyanakkor szintén a Rozgonyiak birtoka s később a sztropkói uradalomhoz tartozott. Adatai szintén nem terjednek túl az 1663-iki pestisen. Vörös- és Gergelyvágása együtt említtetnek, s közelükben feküdt valahol, Nagydobra körül, Ádámvágása is, melyek 1363-ban szintén a Rozgonyiaké, s 1419-ben a Nagymihályi és Tibay családoké. A Nagydobrához tartozó dűlők között van egy Pod Sibenyu, magyarul »Akasztófa alatt« nevezetű, mely úgy látszik, valamely hajdani földesura pallosjogának az emlékét tartja fenn.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
1961-ben 852 lakosa volt. Lakosságának nagy részét az Ondaván felduzzasztott Domásai-víztározó építésekor kitelepítették, a falu nyugati pereme maradt csak meg, ahol később tóparti üdülőtelep alakult ki. 1965. október 1-jén a megszűnt Nagydobra (Dobrá nad Ondavou) községet a Nagymihályi Járási Nemzeti Bizottság Nagykőpatakhoz csatolta. 2006-ban a Szlovák Nemzeti Tanács elé került Nagydobra újbóli önállósulásának kérvénye.[5]
Népessége szerkesztés
1910-ben 350, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 465 lakosából 463 szlovák volt.
2011-ben 419 lakosából 392 szlovák.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ http://www.24hod.sk/clanok-8616-Rozdelenie-Kvakoviec-a-Dobrej-nad-Ondavou-opat-v-parlamente.html
További információk szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
