Nagylócsa

község Szlovákiában

Nagylócsa (szlovákul: Lovča) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Nagylócsa (Lovča)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1283
PolgármesterOndrej Bahno
Irányítószám966 21
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség669 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság276 m
Terület10,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 18° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 18° 49′ 00″
Nagylócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylócsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Garamszentkereszttől 4 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

1283-ban „Loucha" néven említik először. Kezdetben az esztergomi érsekség birtoka, majd 1776-tól a besztercebányai püspökségé. 1536-ban 29 portája létezett. 1720-ban 52 adózó háztartás volt a faluban. 1828-ban 86 házában 546 lakos élt, akik mezőgazdasággal, halászattal, tutajozással, napszámos munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint „Nagy Lócsa. Elegyes falu Bars Várm. fekszik azon a’ részen, Garam vize mellett, Sz. Kereszt Mező Városához közel, határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint „Locz (Lowcse), tót falu, Bars vmegyében: 299 kath. lak. F. u. gr. Keglevics János."[3]

Bars vármegye monográfiájában „Nagylócsa, a Garamvölgyben, Garamszentkereszt közelében fekvő tót kisközség, 689 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1283-ban Vancsai István esztergomi érsek unokái, Tamás és Orbán birtokaként szerepel, a mikor terra Loucha alakban találjuk feljegyezve. Később már Monoszló Lodomér esztergomi érsek az ura. 1487-ben Nagh Lobsa alakban van említve. A beszterczebányai püspökség felállításakor ez a püspökség lett az ura és ekkor már Lovcsa néven szerepel. Ősi temploma még a XVI. század elején fennállott, de 1656-ban újraépítették. A községnek van postája; távirója és vasúti állomás Garamszentkereszt."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 769, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 708 lakosából 698 szlovák volt.

2011-ben 696 lakosából 650 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.

Külső hivatkozások szerkesztés