Főmenü megnyitása

Nagyróna (1899-ig Rovné, szlovákul Veľké Rovné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Nagyróna (Veľké Rovné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNagybiccsei
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Jozef Mičieta
Irányítószám 013 62
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám BY
Népesség
Teljes népesség 3760 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság540 m
Terület40,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyróna (Szlovákia)
Nagyróna
Nagyróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 35′ 00″
Nagyróna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nagybiccsétőltól 9 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az a terület, melyen a község elterül a 12. században Trencsén várának uradalmához tartozott. Később a nyitrai püspökség és a nagybiccsei uradalom birtoka. A 14. század elején Csák Máté az ura, majd halála után királyi birtok. Első írásos említése 1408-ban történt, amikor a település részét képező egykori Rimanóc falut említik. A 15. században nemesi családok birtoka volt, majd a század második felében elnéptelenedett. 1483-ban már pusztaként említik, mint Podmaniczky László zálogbirtokát. Krivács nevű része 1437-ben szerepel írott forrásban, 1469-ben a közeli Ricsó váruradalmának része volt. A 16. században a ricsói és biccsei uradalom a Podmaniczkyak birtoka lett. Ekkor Podmaniczky Rafael Rimanócot vlach pásztorokkal telepítette be. Róna falu első írásos említése 1540-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában történik, amikor három portával szerepel. 1546 és 1554 között a vlach jog alapján román, ruszin és szlovák pásztorokkal telepítették be. A 16. század végén 34 család lakott itt. 1619-ben Rónán és Rimanócon 16 jobbágytelek volt ahol 28 család lakott. Az 1637-es urbárium szerint a két faluban 60 házban 106 család élt, közülük 28 házban 56 parasztcsalád és 15 házban 33 zsellércsalád. 1649-ben a nagybiccsei uradalom, melyhez a két falu tartozott Illésházy Gábor birtoka lett. 1770-ben már 706 család élt itt, közülük 646 paraszti és 39 zsellér. 1784-ben 925 házában 4558 lakos élt. 1828-ban 795 háza és 3097 lakosa volt. Lakói híres drótosok voltak.

Fényes Elek szerint "Rowne, tót falu, Trencsén vgyében, hegyeken és gödrökben szétszórva, ut. post. Zsolnától 2 órányira. Határa igen sovány, főleg zabot, burgonyát, káposztát terem. Az uradalomnak is van itt egy kis erdeje és földe. Lakja 6000 romai kath., paroch. templommal. Dlubopole és Rowne fő fészkei a magyarországi drótos hornyákoknak; s ezért a lakosok 7/8 része a világ minden részeibe kiszokott vándorolni, s némellyik közülök 4–5 év után tér vissza, még pedig épen nem ritkán 100–200 vft. kész pénzzel; ugyhogy Trencsén megyében egy faluban sem kering annyi készpénz, mint itt; és sehol annyi féle nyelven nem beszélnek. Más tájakon a rowneieket tolvajoknak és zsiványoknak tartják; azonban lakhelyökön a lopás és gyilkosság hallatlan dolgok. A férfiak mind sovány alkatu, de magas szál emberek. Birja a falut hg. Eszterházy, s a bicsei uradalomhoz tartozik. " [2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 3918 lakosából 3849 szlovák, 36 magyar, 15 német és 18 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 4042 lakosából 3983 szlovák volt.

2011-ben 3886 lakosából 3741 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés