Nagyróna (1899-ig Rovné, szlovákul Veľké Rovné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Nagyróna (Veľké Rovné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNagybiccsei
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Jozef Mičieta
Irányítószám 013 62
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám BY
Népesség
Teljes népesség3760 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság540 m
Terület40,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyróna (Szlovákia)
Nagyróna
Nagyróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 35′ 00″
Nagyróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nagybiccsétőltól 9 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az a terület, melyen a község elterül a 12. században Trencsén várának uradalmához tartozott. Később a nyitrai püspökség és a nagybiccsei uradalom birtoka. A 14. század elején Csák Máté az ura, majd halála után királyi birtok. Első írásos említése 1408-ban történt, amikor a település részét képező egykori Rimanóc falut említik. A 15. században nemesi családok birtoka volt, majd a század második felében elnéptelenedett. 1483-ban már pusztaként említik, mint Podmaniczky László zálogbirtokát. Krivács nevű része 1437-ben szerepel írott forrásban, 1469-ben a közeli Ricsó váruradalmának része volt. A 16. században a ricsói és biccsei uradalom a Podmaniczkyak birtoka lett. Ekkor Podmaniczky Rafael Rimanócot vlach pásztorokkal telepítette be. Róna falu első írásos említése 1540-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában történik, amikor három portával szerepel. 1546 és 1554 között a vlach jog alapján román, ruszin és szlovák pásztorokkal telepítették be. A 16. század végén 34 család lakott itt. 1619-ben Rónán és Rimanócon 16 jobbágytelek volt ahol 28 család lakott. Az 1637-es urbárium szerint a két faluban 60 házban 106 család élt, közülük 28 házban 56 parasztcsalád és 15 házban 33 zsellércsalád. 1649-ben a nagybiccsei uradalom, melyhez a két falu tartozott Illésházy Gábor birtoka lett. 1770-ben már 706 család élt itt, közülük 646 paraszti és 39 zsellér. 1784-ben 925 házában 4558 lakos élt. 1828-ban 795 háza és 3097 lakosa volt. Lakói híres drótosok voltak.

Fényes Elek szerint "Rowne, tót falu, Trencsén vgyében, hegyeken és gödrökben szétszórva, ut. post. Zsolnától 2 órányira. Határa igen sovány, főleg zabot, burgonyát, káposztát terem. Az uradalomnak is van itt egy kis erdeje és földe. Lakja 6000 romai kath., paroch. templommal. Dlubopole és Rowne fő fészkei a magyarországi drótos hornyákoknak; s ezért a lakosok 7/8 része a világ minden részeibe kiszokott vándorolni, s némellyik közülök 4–5 év után tér vissza, még pedig épen nem ritkán 100–200 vft. kész pénzzel; ugyhogy Trencsén megyében egy faluban sem kering annyi készpénz, mint itt; és sehol annyi féle nyelven nem beszélnek. Más tájakon a rowneieket tolvajoknak és zsiványoknak tartják; azonban lakhelyökön a lopás és gyilkosság hallatlan dolgok. A férfiak mind sovány alkatu, de magas szál emberek. Birja a falut hg. Eszterházy, s a bicsei uradalomhoz tartozik. " [2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 3918 lakosából 3849 szlovák, 36 magyar, 15 német és 18 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 4042 lakosából 3983 szlovák volt.

2011-ben 3886 lakosából 3741 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Feješová, Mária 2019: Rod z Kotešovej v stredovekých dejinách Horného Trenčína a najstaršie dejiny územia neskoršej obce Veľké Rovné. Archívny almanach II.

Külső hivatkozásokSzerkesztés