Nagyszarva
Nagyszarva (szlovákul Rohovce, korábban Veľká Sarva) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Egykor Szentandrás, Szentandrásfa és Szentandrásfalva néven is szerepelt. Kövecses (Štrkovec) tartozik hozzá.
| Nagyszarva (Rohovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | László Zoltán |
| Irányítószám | 930 30 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1108 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 16,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyszarva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″ | |
| Nagyszarva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszarva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése Szerkesztés
Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra, a Csallóköz déli részén fekszik
Története Szerkesztés
1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Az egykori Szentandrás (Andrásfalva) a mai településtől északra feküdt. A településnek egykor vára volt, melyet a 15. században a Sárkány család építtetett. 1521-ben II. Lajos is vendégeskedett benne. 1570-ben új tulajdonosa Illésházy István reneszánsz kastéllyá alakíttatta át. A Batthyány család előbb barokk, majd a 19. század közepén a Pongrácz család klasszicista stílusban építtette át. Gróf Pongrácz Pál mintagazdaságot létesített a közel 4000 holdas birtokon. Egyházi iskoláját 1892-ben alapították.
Vályi András szerint „Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.”[2]
Fényes Elek szerint „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Ezelőtt derék urasági ménese volt, melly tartós kocsi-lovakat nevelt. Birta ezen helységet a hozzá tartozó uradalommal együtt, a közönségesen szeretett, s jobbágyaihoz igen kegyes ur gróf Illésházy István, ki utolsó éveiben maga is itten tartá lakását. Ut. p. Somorja.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a második világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták.
Népessége Szerkesztés
1880-ban 420 lakosából 398 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 387 lakosából 379 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 449 lakosából 441 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 448 lakosából 446 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 526 lakosából 525 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 504 lakosából 493 magyar és 5 csehszlovák volt.
1941-ben 533 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 1103 lakosából 971 magyar és 102 szlovák volt.
2001-ben 1037 lakosából 909 magyar és 120 szlovák volt.
2011-ben 1192 lakosából 852 magyar és 204 szlovák volt.
2021-ben 1108 lakosából 828 (+31) magyar, 238 (+24) szlovák, 2 (+2) cigány, 14 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei Szerkesztés
- Reneszánsz kastélya 1570-ben 15. századi vár felhasználásával épült. Homlokzatán az építő Illésházy család címere látható. Az épületegyüttest nagy park övezi. Jelenleg idősek otthona.
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították. 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.
- Művelődési házát 1986-ban építették.
- Menekülttábor az egykori kaszárnyában. A belügyminisztérium 2001-ben a község jóváhagyása nélkül hozta létre a tábort.[5]
- Kopjafa a temetőkertben. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó művész alkotása. Közadakozásból emelték 2020 június 4-én.[6]
Oktatásügy Szerkesztés
- Magyar tanítási nyelvű általános iskolájának a 2009/2010-es tanévben 104 tanulója volt. Szlovák kisiskoláját létszámhiány miatt megszüntették.
Galéria Szerkesztés
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Zolczer, László. „Nagyszarva műfüves sportpályával is büszkélkedhet”. Szabad Újság 2009 (48), 22. o.
- ↑ https://ma7.sk/tajaink/impozans-kopjafaval-gazdagodott-felvidek
Források Szerkesztés
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest.
- Presinszky, L. (szerk.) 2000: Nagyszarva. Mit hagytak ránk a századok. Nagyszarva.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.