Fátyolos bagoly
A fátyolos bagoly (Ninox scutulata) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ninox scutulata Raffles, 1822 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fátyolos bagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fátyolos bagoly témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Thomas Stamford Raffles brit ornitológus írta le 1822-ben, a Strix nembe Strix scutulata néven.[3]
Alfajai szerkesztés
- Ninox scutulata lugubris (Tickell, 1833) - India középső és északi része és Nepál
- Ninox scutulata burmanica Hume, 1876 - India északkeleti államai, Banglades, Mianmar, Kína déli része, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz és Vietnám
- Ninox scutulata hirsuta (Temminck, 1824) - Dél-India és Srí Lanka
- Ninox scutulata isolata (E. C. S. Baker, 1926) - a Nikobár-szigetek közül a Car-Nikobár sziget
- Ninox scutulata rexpimenti (Abdulali, 1979) - a Nikobár-szigetek közül a Nagy-Nikobár sziget
- Ninox scutulata scutulata (Raffles, 1822) - a Maláj-félsziget, Szumátra, Bangka és a Riau-szigetek
- Ninox scutulata javanensis (Stresemann, 1928) - Jáva nyugati része
- Ninox scutulata borneensis (Bonaparte, 1850) - Borneó és a Natuna sziget
- Ninox scutulata palawanensis Ripley & Rabor, 1962 - Palawan
Előfordulása szerkesztés
Bhután, Brunei, a Fülöp-szigetek, Hongkong, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, mocsári erdők és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhosszúsága 33 centiméter, testtömege 172-227 gramm.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
