Norfolk-sziget

(Norfolk-szigetek szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 14.

A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.

Norfolk-sziget
Territory of Norfolk Island
A Norfolk-sziget zászlaja
A Norfolk-sziget zászlaja
Norfolk-sziget címere
Norfolk-sziget címere
Nemzeti mottó: Inasmuch
Nemzeti himnusz: Pitcairn Anthem

FővárosaKingston
d. sz. 29° 02′ 00″, k. h. 167° 56′ 59″29.033333°S 167.949722°EKoordináták: d. sz. 29° 02′ 00″, k. h. 167° 56′ 59″29.033333°S 167.949722°E
Legnagyobb városBurnt Pine
Államformaalkotmányos monarchia
Vezetők
KirályIII. Károly ausztrál király
MiniszterelnökGeoffrey Robert Gardner
Hivatalos nyelvangol
Népesség
Népszámlálás szerint2188 fő (2021. aug. 10.)[1]
Rangsorban244
Becsült2 302 fő[2] fő (2011 augusztus)
Rangsorban244
Népsűrűség53,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,6 km²
Időzóna
(UTC+11)
Egyéb adatok
PénznemAusztrál dollár (AUD)
Hívószám672
Internet TLD.nf
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Norfolk-sziget témájú médiaállományokat.

A Norfolk-sziget térképe

Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.

Története

szerkesztés

Norfolk-sziget első lakói kelet-polinéziaiak voltak, akik vagy az Új-Zélandtól északra fekvő Kermadec-szigetekről, vagy Új-Zéland Északi-szigetéről jöttek. A 14. vagy 15. században érkeztek, és több nemzedékük élt itt eltűnésükig. A település végső sorsa rejtély maradt.

1774-ben Cook fedezte fel. Jelentése nyomán úgy tűnt, hogy a szigeten rostnövényeket és hajóárbócnak való fát lehet termelni. Ennek azért volt jelentősége, mert akkoriban a brit flotta mozgásképessége a Baltikumból érkező vitorlavászontól és kötelektől függött. A Baltikum kikötői pedig orosz kézen voltak, vagyis a brit flotta harcképessége az orosz cár jóindulatától függött. Ezért döntöttek úgy Angliában, hogy az Ausztráliába tartó flotta vigyen foglyokat a Norfolk-szigetre is. Az eredeti várakozások nem teljesültek, de 1788 és 1842 között kevés megszakítással deportáltak laktak ott. 1842-ben elnéptelenedett. 1856-ban a Bounty hajó fellázadt matrózainak utódait – pontosabban azok egy részét – telepítették itt le, mert eredeti lakhelyük, a Pitcairn-szigetek túlnépesedett. Ezeknek utódai (mintegy 600-an) laktak rajta ezután.

A második világháborúban nagy légitámaszpont, üzemanyag-feltöltő hely működött itt, de támadás nem érte. 1979-ben Norfolk-sziget korlátozott autonómiát kapott Ausztráliától, a sziget kormányának hatáskörébe került a szigettel kapcsolatos legtöbb ügy. A pénzügyi problémák és a turisztikai bevételek csökkenése miatt Norfolk-sziget kormánya az ausztrál szövetségi kormányhoz fordult segítségért 2010-ben. Ennek eredményeként a szigetlakók első ízben fizettek jövedelemadót, de bővültek a számukra elérhető jóléti szolgáltatások.

A területének 11%-a szántó, 28%-a rét és legelő. Növénytermesztés: citrusfélék, ananász, banán, zöldségfélék. Idegenforgalom.

  1. Norfolk Island. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  2. 2011-es népszámlálási adat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés