Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev

Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev (Kijev, Orosz Birodalom, 1874. március 6. – Clamart, Franciaország, 1948. március 23.) orosz filozófus és teológus. A 19. és 20. század fordulóján létrejövő orosz vallásfilozófiai gondolkodás egyik jelentős alakja. A filozófiatörténet az orosz keresztény egzisztencializmus képviselőjeként tartja számon. Elsősorban Dosztojevszkij és Szolovjov gyakorolt rá döntő hatást.

Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev
Született	1874. március 6. Kijev, Orosz Birodalom
Elhunyt	1948. március 23. (74 évesen) Clamart, Franciaország
Állampolgársága	francia orosz szovjet Orosz Köztársaság Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság weimari köztársaság
Nemzetisége	orosz
Házastársa	Lydia Yudifovna Berdyaev
Szülei	Alina Sergeevna Kudasheva Alexandre Michailovitch Berdiaev
Foglalkozása	filozófus, teológus, egyetemi tanár
Iskolái	Tarasz Sevcsenko Kijevi Állami Egyetem
Sírhelye	Clamart Communal Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Nemesi családba született. Kadétiskolában tanult, filozófiai érdeklődése már ekkor, 15 éves korában kialakult. Schopenhauer, Hegel és Kant műveit olvasta. Felsőfokú tanulmányait 1894-ben kezdte meg a Kijevi Egyetem természettudományi karán, de egy évvel később átment a jogi karra. Kezdetben a marxizmus irányzatához kötődött, aktív kapcsolatban állt a korabeli forradalmi értelmiséggel, bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba. 1898-ban részt vett egy diáktüntetésen, emiatt a Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért kijevi bizottságának teljes tagságával együtt őt is letartóztatták, és kizárták az egyetemről.

Ezt követően illegális tevékenységet folytatott, 1901-ben három évre Vologdába száműzték. Itt átesett egy komoly lelki válságon, melynek hatására egyre inkább eltávolodott a marxizmus eszméitől és fokozatosan a kereszténység került érdeklődésének középpontjába. Sokat foglalkozott az idealista filozófiával, végül pedig elköteleződött az egzisztencialista és perszonalista irányzatok felé. 1904-ben megházasodott. 1908-ban átköltözött Moszkvába, majd bekapcsolódott a Vlagyimir Szolovjovról elnevezett Vallásfilozófiai Társaság munkájába. Az ortodox kereszténység iránti, már korábban is megnyilvánult érdeklődése a pravoszlávia jelentős képviselőivel való találkozások révén felerősödött. Ezt követően főként az írásnak szentelte magát, egyedül és másokkal együttműködve számos művet publikált.

1920-ban a Moszkvai Egyetem tanárává nevezték ki. 1922-ben pedig számos más gondolkodóval, prominens értelmiségivel együtt száműzték a Szovjetunióból. Rövid időre feleségével Berlinben telepedett le, ahol megszervezi más emigránsokkal együttműködésben a Vallásfilozófiai Akadémiát. 1925-től Párizsban élt, ahol bekapcsolódott a francia szellemi életbe, legjelentősebb műveit is ekkor írta. 1925 és 1940 között az orosz emigránsok Puty című folyóiratának szerkesztője volt.

Magyarul megjelent művei

• Az új középkor. Szemlélődések Oroszország és európa sorsán; ford. Lotz János, Sebestyén Géza; Pro Christo Diákszövetség Szövétnek, Bp., 1935
• Nicolas Berdiaeff: Marxizmus és vallás; ford. Kiss Zoltán, bev. Trócsányi Dezső; Fischer Ny., Bp., 1935
• Az orosz kommunizmus értelme és eredete; ford. Kiss Ilona; Századvég, Budapest, 1989 (Századvég Füzetek)

• Dosztojevszkij világszemlélete; ford. Baán István; Európa, Budapest, 1993 (Filozófiai kiskönyvtár)

• A történelem értelme; ford. Szűcs Olga; Aula, Budapest, 1994

• Az ember rabságáról és szabadságáról; ford. Patkós Éva; Európa, Budapest, 1997

• Önmegismerés; ford. Gasparics Gyula, Kovács Erzsébet; Európa, Budapest, 2002

• A kommunizmus igazságai és hazugsága; ford. Révész Mária Magdolna; Kairosz, Szentendre, 2003
• Szellem és realitás. Az istenemberi szellemiség alapjai; ford. Patkós Éva; Typotex, Budapest, 2020
• Az orosz eszme. Az orosz gondolkodás alapvető problémái a 19. században és a 20. század elején; ford., jegyz. Patkós Éva; Osiris, Bp., 2020 (Osiris társadalomtudományi könyvtár)

Szakirodalom

• Vincze Krisztián, A személy fogalma Nyikolaj Bergyajev gondolkodásában, Athanasiana 35 (2013)
• Török Endre; Nyikolaj Bergyajev (1874–1948); Vigília 1986. év, 51. évfolyam, 11. szám
• Szűcs Olga: Nyikolaj Bergyajev történetfilozófiája. 1901–1924 között írt művei alapján; Dobroljubov Társadalomtudományi Társaság Közhasznú Egyesület, Páty, 2006

Források

• Vincze Krisztián, A személy fogalma Nyikolaj Bergyajev gondolkodásában, Athanasiana 35 (2013) (URL: https://issuu.com/atanaz/docs/athanasiana_35_issuu/35)
• Magyar Katolikus Lexikon (URL: http://lexikon.katolikus.hu/B/Bergyajev.html)
• https://moly.hu/alkotok/nyikolaj-bergyajev
• https://www.antikvarium.hu/szerzo/nyikolaj-bergyajev-70453
• P. P. Aprisko; Az orosz filozófia története; szerk. Fedor Sára, ford. Goretity József; Osiris Kiadó, 2007. p. 616-618.