Obod (Konavle)
Obod falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.
| Obod | |
 | |
| Epidaurum római városának romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Konavle |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20210 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Dubrovnik városától légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, az Adria-parti főút mentén Plat és Cavtat között fekszik.
Története szerkesztés
A mai Obod helyén állt első települést valószínűleg a térség első ismert lakói az illírek alapították az i. e. 5. és 4. században, majd Epidaurosz görög kolónia volt a helyén. A rómaiak több győztes csata után végül i. e. 135-ben verték le az illírek egyik harcias törzse, az ardiaták voltak, majd a mai Donji Obod területén fekvő területen felépítették Epidaurum városát. A római légiók jelenléte hosszú időre megszüntette a háborúskodást ezen a területen. Utak épültek, melyeken a megtermelt mezőgazdasági termékeket és állatokat a kikötőkbe szállították elősegítve a kereskedelem fejlődését. Ebben az időszakban fejlődött a római utak találkozásánál fekvő Epidaurum fontos kereskedelmi köztponttá. A római jelenlétről a vízvezeték és az utak maradványin kívül villagazdaságok és kulturális emlékek, mint a močići Mithrász-oltár, sírok, számos töredék és egyéb régészeti lelet tanúskodik. A milánói ediktum után a kereszténység is gyorsan terjedt, majd a római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték.
A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A váratkat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült. A település a középkorban Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. Obod Szent Petka tiszteletére szentelt temploma a 13. században már állt. A Raguzai Köztársaság az 1426. december 31-én kötött szerződéssel szerezte meg Obod területét addigi bosnyák uraitól a Pavlovićoktól. Az 1430 és 1432 között dúlt első konavlei háborúban a török támogatását élvező Radoslav Pavlović megpróbálta visszaszerezni az egyszer már eladott konavlei birtokait a köztársaságtól. A háború a végén a török támogatását is elveszítő Pavlović vereségével végződött és az azt követő béke megerősítette a Bosznia, Hum és a Raguzai Köztársaság közötti korábban kialakult állapotokat. A köztársaság uralma alatt Obod a szomszédos Cavtat mellett háttérbe szorult.
A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 174, 1910-ben 175 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, kisebb mértékben halászattal foglalkoztak.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[1][2] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 174 | 182 | 168 | 170 | 193 | 175 | 178 | 182 | 147 | 152 | 187 | 248 | 0 | 0 | 0 | 0 |
(1981-től lakosságát Cavtathoz számítják.)
Nevezetességei szerkesztés
- Epidaurum ókori város romjai Donji Obod területén. A maradványok közül kiemelkednek az ókori színház, a városfalak, az akvadukt, a nimfeum és egy nagyobb városi épület maradványai.
- Szent Anna tiszteletére szentelt temploma a 17. század végén épült a 13. századi Szent Petka templom alapjain barokk stílusban.
- A mali obodi Keresztelő Szent János templomot 1968-ban építették a Saulović család birtokán. Nyilvános imaházzá való felszentelése 1969. június 22-én történt.
- A gornji obodi Szent Illés templom a 15. században épült, ma csak maradványai láthatók. Mellette temető található régi sírkövekkel.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Konavle község hivatalos oldala (horvátul)
- Konavle község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Nikole Cavtat (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk szerkesztés
- A település információs portálja (angolul)
- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
