Ocskó

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. június 11.

Ocskó (szlovákul Očkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Ocskó (Očkov)
Fejedelmi urnasír lelőhelye
Fejedelmi urnasír lelőhelye
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1321
PolgármesterMiroslav Beňovič
Irányítószám916 22
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség472 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület4,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″48.650000°N 17.763889°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″48.650000°N 17.763889°E
Ocskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ocskó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágújhelytől 13 km-re délnyugatra található.

Története

szerkesztés

A mai község területén a bronzkorban az úněticei kultúra települése terült el. A késő bronzkorból a velaticei kultúra sírjait tárták itt fel. Számos urna került elő a római-barbár korszakból is, majd a 10-11. században szláv település állhatott ezen a helyen.

A mai települést 1321-ben említik először "Wchkou" alakban. Az Ocskay család ősi birtoka. 1709-ben császári csapatok pusztították el. A 18. században a csejtei uradalom része. 1715-ben szőlőhegye és 14 adózó háztartása volt. 1753-ban 24 család lakta. 1787-ben 36 házában 283 lakos élt. 1828-ban 54 ház állt a faluban 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "OCSKO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Ocskay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Podolához közel, mellynek filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, piatzozása Verbón, Csejtán, és Újhelyben."[2]

Fényes Elek szerint "Ocsko, tót falu, Nyitra vmegyében, Dudvágh mellett; Verbóhoz 3/4 órányira. 354 kath., 4 evang., 24 zsidó lak., s igen jó határral. F. u. az Ocskay család. Ut. p. Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 432 lakosából 429 szlovák volt.

2011-ben 463 lakosából 437 szlovák.

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1680 körül Ocskay László kuruc brigadéros.
  • Itt született 1774-ben Ocskay Ferenc császári és királyi kamarás, birtokos, műgyűjtő, főrend.
  • Itt született 1814-ben Ocskay Rudolf főispán, a "Vágvölgy nábobja".
  • Itt született 1821-ben Ocskay Alajos birtokos.
  • Itt született 1850-ben Ocskay Gusztáv magyar királyi államvasuti főellenőr.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860 és 1881 között épült neoklasszicista stílusban.
  • A Mária-oszlop 1749-ben készült.
  • Az Ocskay család nemesi kúriája 1770 körül épült barokk stílusban, 1830 körül bővítették. Ma régészeti kiállítás látható benne.
  • A falu felett mintegy 250 késő bronzkori sírt tártak fel.
  • A község határában fogták el 1710. január 1-jén az árulással vádolt Ocskay László kuruc brigadérost. Elfogatásának színhelyén családja emlékoszlopot emeltetett.

Külső hivatkozások

szerkesztés