Olasz (település)
Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya vármegyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török megszállás időszakát is, ma mintegy hatszáz fő él.
Olasz | |||
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borsodi Balázs (független)[1] | ||
Irányítószám | 7745 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 571 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°E | |||
Olasz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésPécstől mintegy 20 kilométerre délkeletre, Mohácstól 23 kilométerre nyugatra fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Máriakéménd, délkelet felől Szederkény, dél felől Belvárdgyula, délnyugat felől Birján, északnyugat felől pedig Hásságy.
Megközelítése
szerkesztésA település déli határszéle mentén húzódik a Mohácstól Pécsig vezető 57-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központján azonban csak az 5611-es út halad át, amely a Pécs délkeleti agglomerációjában fekvő településeket köti össze egymással, illetve a megyeszékhellyel.
Vasútvonal nem érinti.
Története
szerkesztésOlasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.
Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Marczi János (független)[3]
- 1994–1998: Schäffer József (független)[4]
- 1998–2002: Marczi János (független)[5]
- 2002–2006: Marczi János (független)[6]
- 2006–2010: Marczi János (független)[7]
- 2010–2014: Tóth Gabriella (független)[8]
- 2014–2019: Tóth Gabriella (független)[9]
- 2019–2024: Tóth Gabriella (független)[10]
- 2024– : Borsodi Balázs (független)[1]
Oktatás
szerkesztésA helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.[11]
Népesség
szerkesztésAz 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% németnek, 5% horvátnak, 0,7% cigánynak, 0,3% szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 5,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,9% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[13]
Lakosok száma | 633 | 635 | 609 | 596 | 593 | 627 | 613 | 582 | 576 | 571 |
1990 | 2008 | 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Hidor (Héder, Hedreh)
szerkesztésHidor (németül: Deutschdorf[14]) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ a helyi iskola hivatalos weboldala. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
- ↑ Olasz Helységnévtár
- ↑ Olasz Helységnévtár
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)
Források
szerkesztés- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára.