Máriakéménd

magyarországi község Baranya megyében

Máriakéménd (horvátul: Kemed,[3] németül: Kemend[4]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban, Pécsváradtól délre, Szellő és Szederkény között.

Máriakéménd
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom
Máriakéménd címere
Máriakéménd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Görög Róbert (független)[1]
Irányítószám 7663
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség514 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Máriakéménd (Magyarország)
Máriakéménd
Máriakéménd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 01′ 31″, k. h. 18° 27′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 31″, k. h. 18° 27′ 46″
Máriakéménd (Baranya megye)
Máriakéménd
Máriakéménd
Pozíció Baranya megye térképén
Máriakéménd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriakéménd témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Máriakéménd (Kéménd, Kémed, Egyházas-, Kis-, Váralja) már a csiszolt kőkorszakban is lakott hely volt, később trák-illír népcsoport, kelták, majd rómaiak is letelepedtek a környéken, az egykor itt áthaladó híres római borostyánút mellett.

A falut 1015-ben már említette a pécsváradi apátság alapítólevele is, mint apátsághoz tartozó birtokot.

1237-ben a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád birtokaként említik az oklevelek Minori Kemud néven, Óvári Konrád baranyai uradalmának a központja volt. Ő építette a várat is, még a tatárjárás után.

1273-ban a hatalmaskodó Albert fia Mihály és Óvári Konrád közti vitában - mely a közeli cikádori konvent előtt folyt - említik újból a település nevét, majd újabb hatalmaskodásokat jegyeztek fel az oklevelek: 1285-ben és 1296-ban, mikor Lőrinc fia Kemény, majd Kórogyi Fülpös is lerombolta és kirabolta a települést.

Kéménd várát említette Lodomér esztergomi érsek is 1279-1290 körül, mikor egyik levelében kérte Óvári Konrádot, hogy ide fogadja be és védje az új pécsváradi apátot.

1280-ban a kiskéméndi jobbágyokat is említették, akik Nadicán voltak szőlőbirtokosok, s 1295-ben Kéméndi Sebestyén nevét, aki Konrád mester megbizottja volt.

A 14. század elején a kéméndi várhoz és uradalmához tartozó Hásságy, Tabód, Héder, Olasz, Gyula, Belvárd, Nyomja, Petre, Geréc és Töl településeket a szomszédos szentlászlói monostorral együtt Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el, Károly Róbert király azonban visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik később Kéméndi, Gyulai és Baranyai vezetéknévvel voltak a település birtokosai. 1330-ban a Konrád fia Jakab unokái osztoztak meg birtokaikon.

Kéménd ekkor már 3 részből állt: a várból és az alatta kialakult Váraljából, Kiskéménd és Nagykéménd falukból. Híres hely lehetett, már ekkor vámhely volt, s vásártartási joggal is rendelkezett.

A török hódoltság utáni felszabadító harcok alatt a település elnéptelenedett, sokáig néptelenül állt, majd horvátok telepedtek le itt, az ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozó birtokra.

1725-ben Fuldából származó német telepesek érkeztek a lerombolt faluba, ahol ekkor csak a középkori templom romjai látszottak. A telepesek keze nyomán épült ujjá a falu, s virágzó szőlőkultúrát alakítottak ki, s megkezdődött a pincesorok kiépítése is.

JeleneSzerkesztés

2001-ben már csak a lakosság 9%-a vallotta magát németnek.

2010-ben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Baranyai-dombságban új turistautakat alakított ki. Ennek kapcsán a terület turistaközpontja Máriakéménd lett, ahol egy 5,5 km-es körtúra indul a Nagy pincesoron át a Kegytemplomhoz. Kisebb leágazások vezetnek még a Vályús-forráshoz, Török-vár romjaihoz, Héhwald-kereszthez (volt Szent-kút). Máriakéménd, autóbusz-megállótól indul Feked felé a Baranyai zöldtúra, melynek teljes hossza 42 km.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Németh László (független)[5]
  • 1994–1998: Rott Ferenc (független)[6]
  • 1998–2002: Rott Ferenc (független)[7]
  • 2002–2006: Rott Ferenc József (független)[8]
  • 2006–2010: Rott Ferenc József (független)[9]
  • 2010–2014: Fauszt József (független)[10]
  • 2014–2019: Jeszán Csabáné (független)[11]
  • 2019-től: Görög Róbert (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 15,9% németnek mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 5,4%, evangélikus 3,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,8% (12% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A máriakéméndi kegyszobor és kegytemplom Binder János Fülöp rézmetszetén, 1774
 Lásd még: Nagyboldogasszony-templom (Máriakéménd)
  • Híres búcsújáró Mária kegyhely. A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott, ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött. Búcsújárás honlapja
  • Nagy pincesor (A környék leghosszabb pincesora fehérboráról híres. Kitűnő panoráma élvezhető innen a Keleti-Mecsek vonulataira.)
  • Török-vár (A Vár-hegyen egy 13. századi kővár maradványai láthatók. A romok alatt van a Remete-lyuk, melynek barlangszerű mesterséges képződménye 10 m hosszan látogatható. A vár romjai megközelíthetők a KL jelzésen.)
  • Vályús-forrás (Kiépített iható forrás a volt vadászház közelében. Megközelíthető a kék rom jelzésű turistaúton.)
  • Lankás-forrás (A halastótól keletre az erdőben található, a zöld kör jelzésen. Csak időszakosan van vízkifolyása.)
  • Templom-forrás (A kegytemplomtól északi irányban 300 m-re található a műút alatt. A kék kör jelzés vezet ide. A környék legbővizűbb forrása, melyet a Mecsek Egyesület épített 2012-ben. Jó minőségű ivóvizet ad.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Máriakéménd települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  12. ↑ Máriakéménd Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máriakéménd&oldid=22547408”