Liptód

magyarországi község Baranya vármegyében

Liptód (németül: Litowr) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Liptód
római katolikus templom
római katolikus templom
Liptód címere
Liptód címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterHeilmann Mária (független)[1]
Irányítószám7757
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség186 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″
Liptód (Baranya vármegye)
Liptód
Liptód
Pozíció Baranya vármegye térképén
Liptód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptód témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elnevezései

szerkesztés

A település német neve Litowr,[3] míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.[4][5]

Pécsváradtól délkeletre, Bólytól északra, Mohácstól északnyugati irányban fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Maráza, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Kisnyárád, délkelet felől Babarc, dél felől Versend, délnyugat felől Máriakéménd, északnyugat felől pedig Szellő.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az 57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton. .

Története

szerkesztés

Egyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.

A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.

A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kriegshauser Jánosné (független)[6]
  • 1994–1998: Kriegshauser Jánosné (független)[7]
  • 1998–2002: Kriegshauser Jánosné (független)[8]
  • 2002–2006: Pfeiffer Tibor (független)[9]
  • 2006–2010: Pfeiffer Tibor (független)[10]
  • 2010–2014: Pfeiffer Tibor (független)[11]
  • 2014–2019: Heilmann Mária (független)[12]
  • 2019–2024: Heilmann Mária (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
211
217
203
183
195
175
186
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 75,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 0,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma 1788-ban épült.
  • 2006-ban átadták a felújított „Fiatalok Háza” ifjúsági klubot, a 4,5 millió forintba került kulcsosházat.
  • Kálvária-kápolna a temető felett
  • Kék pohár túraútvonal a pincesoron
  • Lókúti-pihenőhely (Liptódtól északra kb.1 km-re található Maráza irányában a zöld sáv jelzésű turistaúton. Cserkészek táborozóhelye.)
  • Liptódpusztai-völgy (Megközelíthető a sárga sáv jelzésű turistaúton.)
  • Istvánkúti-pihenő (Szép erdei pihenőhely a Liptódpusztai-völgyben az István-kút mellett.)
  1. a b Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Litowr - ein Dorf der Traditionspflege. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Hrv. glasnik br.41/2007. Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Proslavljeno župno proštenje u Vršendi, 11. listopada 2007.
  6. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. Liptód települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  13. Liptód Helységnévtár
  14. Liptód Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés