Liptód
Liptód (németül: Litowr) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
| Liptód | |||
 | |||
| római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Englert Róbertné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7757 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″46.050000°N 18.516667°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″46.050000°N 18.516667°E | |||
 Liptód
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Liptód weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liptód témájú médiaállományokat. | |||
Elnevezései
szerkesztésA település német neve Litowr,[3] míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.[4][5]
Fekvése
szerkesztésPécsváradtól délkeletre, Bólytól északra, Mohácstól északnyugati irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Maráza, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Kisnyárád, délkelet felől Babarc, dél felől Versend, délnyugat felől Máriakéménd, északnyugat felől pedig Szellő.
Megközelítése
szerkesztésZsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az 57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton. .
Története
szerkesztésEgyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.
A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.
A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Kriegshauser Jánosné (független)[6]
- 1994–1998: Kriegshauser Jánosné (független)[7]
- 1998–2002: Kriegshauser Jánosné (független)[8]
- 2002–2006: Pfeiffer Tibor (független)[9]
- 2006–2010: Pfeiffer Tibor (független)[10]
- 2010–2014: Pfeiffer Tibor (független)[11]
- 2014–2019: Heilmann Mária (független)[12]
- 2019–2024: Heilmann Mária (független)[13]
- 2024– : Englert Róbertné (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 211 | 217 | 203 | 183 | 195 | 175 | 186 | 177 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 75,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 0,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma 1788-ban épült.
- 2006-ban átadták a felújított „Fiatalok Háza” ifjúsági klubot, a 4,5 millió forintba került kulcsosházat.
- Kálvária-kápolna a temető felett
- Kék pohár túraútvonal a pincesoron
- Lókúti-pihenőhely (Liptódtól északra kb.1 km-re található Maráza irányában a zöld sáv jelzésű turistaúton. Cserkészek táborozóhelye.)
- Liptódpusztai-völgy (Megközelíthető a sárga sáv jelzésű turistaúton.)
- Istvánkúti-pihenő (Szép erdei pihenőhely a Liptódpusztai-völgyben az István-kút mellett.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Litowr - ein Dorf der Traditionspflege. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Hrv. glasnik br.41/2007. Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Proslavljeno župno proštenje u Vršendi, 11. listopada 2007.
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Liptód Helységnévtár
- ↑ Liptód Helységnévtár
