Főmenü megnyitása

Erdősmecske (1948-ig Rácmecske, németül Ratzmetschke, horvátul Mečka[4]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Erdősmecske
Erdősmecske címere
Erdősmecske címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Benkovics Sándor Győzőné (független)[1]
Irányítószám 7723
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség362 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237[3] m
Terület26,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdősmecske (Magyarország)
Erdősmecske
Erdősmecske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″
Erdősmecske (Baranya megye)
Erdősmecske
Erdősmecske
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmecske témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Pécsváradtól 7 km-re kelet-északkeletre, Feked, Apátvarasd és Lovászhetény között fekvő település.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 32,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,2%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (8,8% nem nyilatkozott).[5]

TörténeteSzerkesztés

A falu területét már Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés kolostor birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan.

Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske volt.

Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült késő barokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek.

A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk.

A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, a statisztikák szerint 250 embert.[6] A helyükre székely családok költöztek.

A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül.

2001-ben lakosságának 21,2%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral. Az innen elszármazottak kétévente egyszer találkoznak.

NevezetességeiSzerkesztés

Erdősmecske környéke az ország kevés számú gránitlelőhelyeinek egyike. Korábban a kőzetet a településtől délre fekvő bányában fejtették ki, majd vasúton szállították tovább Pécs illetve Bátaszék felé.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Erdősmecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Erdősmecske, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Erdősmecske Helységnévtár
  6. A Szovjetunióba hurcolt magyarországi németek és a Németország nyugati és szovjet zónáiba kitelepítettek száma településenként
  7. [1]

Külső hivatkozásokSzerkesztés