Feked
Feked (németül: Feked vagy Schwarzfeld)[3] egy község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
| Feked | |||
 | |||
| Jellegzetes fekedi lakóház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tillmann Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7724 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 194 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Feked
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 09′ 45″, k. h. 18° 33′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 45″, k. h. 18° 33′ 37″ | |||
Feked
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Feked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feked témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Baranya megye északkeleti részén, szelíd dombokkal övezett völgyben, ott ahol a Kelet-Mecsek lankái a Geresdi dombságba simulnak, a már használaton kívüli Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd az 1372-ben kelt irat szerint, a cikádori cisztercita apátság birtokai között is említik. Valószínű, hogy a török megszállás előttig mindvégig lakott település volt, azonban a törökdúlás a községet teljesen megsemmisítette.
Az újratelepítés 1702-ben vette kezdetét. A telepesek a németországi Fulda környékéről származtak, és katolikus vallásúak voltak. A lakosság egy része napjainkban is német ajkú. Az 1720-as első hivatalos népszámlálás adatai között azonban még nem szerepelt Feked: abban az időben vagy teljesen lakatlan volt, vagy még nem volt adóköteles.
A község római katolikus templomát 1756-ban építették barokk stílusban, majd 1846-ban bővítettek, 1927-ben pedig a környékét 30-féle örökzöld felhasználásával parkosították.
Az 1945 utáni kitelepítés a falu lakosságát is fájdalmasan érintette. Lakóinak száma 10 évvel ezelőtt[mikor?] még 307 fő volt. 2001-ben lakosságának 24%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.
Idegen elnevezéseiSzerkesztés
Németül használják magyar nevét is, de a Schwarzfeld alakot is. Horvátul két elnevezés ismert: a marázai horvátok által használt Feketić és a lánycsóki horvátok által használt Fejket.[4]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 1% horvátnak, 6,18% németnek mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 8%, felekezeten kívüli 7,5% (9% nem nyilatkozott).[6]
NevezetességeiSzerkesztés
- Oltárkép a templomban
- Kálvária a temetőben
- Számos kül- és belterületi kőkereszt
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Feked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)[halott link]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. április 16.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Feked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Feked Helységnévtár
- Michael Mott (Fulda): Rund um die "Stifoller Woarscht" in Südungarn / Ein Stück "wurstige" Geschichte / Fuldaer Auswanderer des 18. Jahrhunderts brachten Wurstrezept aus ihrer alten Heimat mit / Seit 2010 alljährliches "Stifolder-Festival" (in Feked) mit Prämierung der Bauernwurst, in: Jahrbuch des Landkreises Fulda 2012/2013, 40. Jahrgang, S. 38-49.
- Michael Mott: Auch in Südungarn schmeckt die "Stifoller-Wurst" / Fuldaer Auswanderer des 18. Jahrhunderts brachten Wurstrezept aus ihrer alten Heimat mit, in: Fuldaer Zeitung, 24. Januar 2013, S. 12.
