Babarc

magyarországi község Baranya vármegyében

Babarc (németül: Bawarz, horvátul: Babrac[3]) egy község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Babarc
A falu két temploma
A falu két temploma
Babarc címere
Babarc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Hárich József (független)[1]
Irányítószám 7757
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség683 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Babarc (Magyarország)
Babarc
Babarc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 13″, k. h. 18° 33′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 13″, k. h. 18° 33′ 12″
Babarc (Baranya vármegye)
Babarc
Babarc
Pozíció Baranya vármegye térképén
Babarc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Babarc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Baranya vármegye keleti felén fekszik, a Borza-patak völgyében, mintegy tíz kilométerre a Duna mohácsi szakaszától. Legmagasabb pontja a 224 méteres Salamon-hegy.

A szomszédos települések: észak felől Kisnyárád, kelet felől Lánycsók, dél felől Nagynyárád, délnyugat felől Szajk, északnyugat felől pedig Liptód.

Megközelítése szerkesztés

A község kiváló megközelítési adottságokkal rendelkezik, mert áthalad a határai között az M6-os és az M60-as autópálya és az 57-es főút is, belterülete azonban csak az 57-esről észak felé letérve, a Liptód központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton érhető el.

Története szerkesztés

Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak. Fontos újkőkorszaki kerámialeletekre, avar és római sírokra is bukkantak a környéken.

A falut elsőként 1015-ben említik a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként. 1408-ban már vásártartási joggal rendelkezett. A neve többször változott az idők során: Boborc, Boborcz, Boborch, Babarch, Bibarc, sőt még Bybarch is.

A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. Egyes források szerint a török Bej-Bars szóból ered, aki a hely ura volt.[4] 1602-ben már újra lakott, ekkor épült katolikus temploma. A század végén 10 család lakja, már kálvinista vallásúak; ők 1712-ig a katolikus templomot használták, majd építettek maguknak újat.

1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében sok német bevándorló érkezett a faluba, 318 család, melynek kb. a fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.

A II. József által elrendelt népszámlálás adatai alapján a községben 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott.

Babarc 1836-ban jegyzőség lett. 1926-ban 1456 lakosa volt.

A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar telepesek érkeztek. 2001-ben lakosságának csak 20%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Hock János (független)[5]
  • 1994-1998: Pécsi Sándor (független)[6]
  • 1998-2002: Pécsi Sándor (független)[7]
  • 2002-2006: Pécsi Sándor (független)[8]
  • 2006-2010: Pécsi Sándor (független)[9]
  • 2010-2014: Pécsi Sándor (független)[10]
  • 2014-2019: Pécsi Sándor (független)[11]
  • 2019–2022: Pécsi Sándor (független)[12]
  • 2022-től: Hárich József (független)[1]

A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető szeptember 6-án lemondott posztjáról.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
747
723
708
723
738
686
683
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 35,9% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 6,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (20% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. november 20. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. horvát név
  4. Pécs melletti települések honnan a név?
  5. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  12. Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  13. A Babarci Helyi Választási Bizottság 2/2022. (09.07.) számú határozata
  14. Babarc Helységnévtár
  15. svabudvar.hu. (Hozzáférés: 2023. május 31.)

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés