Ordasfalva
Ordasfalva (1899-ig Oreszka, szlovákul: Oreské) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
| Ordasfalva (Oreské) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1358 | ||
| Polgármester | Agnesa Stričková | ||
| Irányítószám | 072 23 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 492 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 169 m | ||
| Terület | 11,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 21° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 21° 54′ 15″ | |||
| Ordasfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ordasfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Nagymihálytól 12 km-re északra, a Vihorlát-hegység lábánál fekszik.
Története szerkesztés
1358-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORESZKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik n. k. Porubkához, n. ny. Sztárához mint egy 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, ’s meg lehetős búzát, és árpát terem, erdejek tölgyes, és bikkes, szőlő hegye is van, és réttye középszerű, piatzok Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oreszka, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztára fil., 710 rom., 152 g. kath., 16 zsidó lak., 654 hold szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ordasfalva, előbb Oreszka, Ung vármegye határán fekszik s 97 házában 478 lakost számlál, a kik nagyobb részben róm. kath. vallású tótok. Postája Sztára, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Hajdan Ung vármegyéhez tartozott és Oroszka, sőt Oroska és Oroszfölde néven is szerepelt. Első birtokosaiul 1419-ben a Nagymihályi és a Tibai családokat ismerjük. Azután a Lucskaiak lettek az urai. 1512-ben Kasuhi Jánost, Jakabot és Imrét, 1562-ben Forgách Simont, 1575-ben Fekete Ferenczet, 1575-ben Barlas Istvánt s 1579-ben Máriássy Pált iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás 7 birtokosát említi, nevezetesen Bankó Mihályt, Nagymihályi Dénes özvegyét, Fekésházy Jánost, Sztáray Ferenczet, Vinnay Lászlót, Paczoth Ferenczet és Rákóczy Ferenczet. 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristófot iktatják részeibe. 1774-ben gróf Sztáray János és Szemere László a földesurai, de most csak a gróf Sztárayaknak van itt nagyobb birtokuk. Két temploma közül a római katholikus a a mult század első felében épült, ellenben a görög katholikus templom újabb keletű. Ide tartozik az Alsóúti malom és a Felsővízi malom.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 499 lakosából 494 szlovák volt.
2011-ben 485 lakosából 474 szlovák volt.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
|
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
