Orom (település)

település Szerbiában

Orom (szerbül Ором / Orom) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Magyarkanizsa községhez tartozik. Földrajzilag Bácska északkeletei részén, mintegy 6500 hektár földterületen terül el. Magyarlakta település 1561 lakossal.

Orom (Ором / Orom)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségMagyarkanizsa
Rangfalu
PolgármesterLékó Róbert
Irányítószám24207
Körzethívószám+381 24
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület65,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 33″, k. h. 19° 49′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 33″, k. h. 19° 49′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Orom témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Koordinátái 45° 59' földrajzi szélesség és 19° 50' keleti földrajzi hosszúság. Tengerszint feletti magassága 107–110 m.

Története szerkesztés

1892-93-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola, és még ebben az évben lendületet kapott a tanyacsoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek valódi falvakká, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól.

Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-jén vált önállóvá Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg a magyarkanizsai közigazgatási szervek helyi irodája működik, a helyi közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez.

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2909 2872 2612 2220 2007 1912 1561[1]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1471 94,23
Szerbek 35 2,24
Horvátok 11 0,70
Jugoszlávok 10 0,64
Bunyevácok 3 0,19
Macedónok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[2]

Közlekedés szerkesztés

Közlekedési helyzete kedvezőnek mondható, mivel áthalad rajta a Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal (a település a vasútállomás 1889-es felépülésével lett ismertebb), aszfaltút köti össze Szabadkával (19 km), Magyarkanizsával (21 km), Zentával (23 km) és a RöszkeÚjvidék-autópályával (15 km).

Testvértelepülése szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés