Oslay József Osvald
Oslay József Osvald, OFM (Filóc, 1879. április 17. – Budapest, 1962. szeptember 9.) magyar katolikus pap, ferences szerzetes, tartományfőnök.[4]
| Oslay József Osvald | |
| Született | 1879. április 17.[1] Filóc[1] |
| Elhunyt | 1962. szeptember 9. (83 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (49/2-2-5)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevéhez fűződik az országos jelentőségűvé vált Egri Norma[5] szegénygondozási rendszer megalapítása, 1927-ben. Az Egri Norma működtetésére ugyanebben az évben megalapította a Ferences Szegénygondozó Nővérek szerzetesi közösségét.
Élete
szerkesztésOslay József 1879. április 17-én született a ma Szlovéniában található kisközségben, Filócon.
Szerzetesi, papi képzése
szerkesztés1895-ben lépett be a ferences rendbe, a Szent László királyról elnevezett Ladislai[6] tartományba, Segesden. Szerzetesi nevét a VII. században élt Szent Oswaldról[7] kapta.
A noviciátus után, 1896. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.[8] Ezután először Pécsett tanult teológiát és filozófiát, majd 1898-tól a zágrábi egyetemen,[9] 1899-től pedig Baján tanult teológiát. 1900. április 22-én tett örök fogadalmat,[8] majd 1901. augusztus 24-én pappá szentelték.[10]
Szolgálati helyei
szerkesztésPappá szentelése után néhány évig Dunaföldváron tevékenykedett: filozófiatanár, vicemagiszter, novíciusmagiszter,[11] majd a klerikusok magisztere lett.
1911-ben Bajára került, ahol ugyancsak a klerikusok magisztere lett. 1912-től házfőnök (gvardián)[12] Baján, 1913-tól pedig Máriaradnán vagy Máriagyűdön.[13] Közben tanári szakvizsgát és teológia tanári vizsgát is tett.
1914-1923 között Gyöngyösön szolgált: magiszter, a dogmatika tanára és a Vincés Karitasz[14] igazgatója lett. Itt kerülhetett először közeli kapcsolatba a szegénygondozás kérdésével, nehézségeivel, mely kérdések majd az Egri Norma létrehozására ösztönzik. Gyöngyösön 1915-1921 között definitor,[15] 1922-től pedig custos (a tartományfőnök helyettese).[16][17]
1923-ban Egerbe került és igen sokféle területen működött: házfőnök, szemináriumi és székesegyházi gyóntató, gvardián, magiszter, Szent Ferenc harmadrendjének[18][19] igazgatója lett. 1925-ben Egerben kultúr- és lelkigyakorlatos házat alapított, a Szent Ferenc Otthont. Tulajdonképpen ebből nőtt ki az Egri Norma működési rendszere.
1926-tól Oslay lett a provincia valamennyi intézetének prefektusa.[20]
Tartományfőnöksége
szerkesztés1928. július 26-án a Gyöngyösön megtartott káptalan[21] megválasztotta az ekkor már Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendtartomány[22] főnökévé.[23]
Immár tartományfőnökként nekifogott a meglévő szegénygondozási rendszer átalakításához, egy új rendszer elindításához.
Tartományfőnöksége alatt, 1929-ben indult el a magyar ferencesek kínai missziója,[24] melynek központja a budapesti Pasaréti Ferences Rendház lett. Ugyancsak a fővárosba helyezte a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences provincia központját.
Az 1931-es provinciális választás előtt a rend generálisa, Bonaventura Marrani arról értesítette a káptalant, hogy Oslay József Oswald nem választható meg újra tartományfőnöknek, mivel figyelmét egészen a szegénygondozásnak kell szentelje.[25] Ezért Szécsénybe helyezték, itt ugyanis meglehetősen közel volt az új ferences női közösség Ludányhalásziban levő központjához és a nővérek lelki igazgatója lett. A következő években hitszónokként és a szegénygondozás apostolaként bejárta az egész országot.
Az Egri Norma után
szerkesztés1938-ban Szegedre helyezték és egyben felmentették a Ferences Szegénygondozó Nővérek igazgatói tisztéből. E tény országos megdöbbenést keltett, mivel ekkorra a Norma már országszerte elterjedt és működött, ám Leonardo Bello generális nem adott magyarázatot.[26]
1941-től Oslay Pasaréten élt, majd 1943-1948-ig ismét egri házfőnök lett, plébános és a ferences harmadrendiek igazgatója. 1947-ben Czapik Gyula egri érsek érseki tanácsossá nevezte ki, ám 1948-ban ismét Pasarétre helyezték, ahol hivatalosan gyóntatóként működött egészen 1959 márciusáig.[27] Ekkor a Mártírok úti rendházba került. Itt ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját, a gyémántmisét.
1962. szeptember 9-én halt meg, a Széher úti kórházban.[28] Szabó Imre esztergomi segédpüspök temette, 1962. szeptember 13-án, a Farkasréti temetőben. Temetésén számos egyházi elöljáró, püspök vett részt és természetesen a Ferences Szegénygondozó Nővérek immár feloszlatott közösségének több mint száz tagja.
Egri Norma
szerkesztésMielőtt Oslay József Osvald megalapította volna az Egri Normát, közel két évtizedig tanulmányozta a magyar szegénygondozás helyzetét országszerte, mindenhol, ahol csak papként, szerzetesként működött. A szegénygondozással kapcsolatos elképzeléseit 1927 augusztusában tárta Szmrecsányi Lajos egri érsek elé, akitől támogatást kapott. Ezután néhány rendtársát is beavatta a tervébe, majd egész ősszel szociális kérdésekkel foglalkozott a heti rendszerességgel megtartott konferenciabeszédeiben, az egri ferences templomban. Beszédeivel mintegy előkészítette egy új szegénypolitika bevezetését Egerben.
Úgy gondolta, a szegénygondozás csak összefogással működhet jól. Szükséges, hogy a Szegényügyi Hivatal, az Adománygyűjtő Hölgybizottság és az újonnan megalakuló Ferences Szegénygondozó Nővérek közössége együttműködjön.
Egy új szerzetesrend alapítása
szerkesztésKonferenciabeszédeinek csúcspontján, 1927. november 22-én jelentette be, hogy Szent Ferenc harmadrendjének[29] 6 tagja, immár valódi szerzetesként, életét a szegények szolgálatának szenteli. Ezzel létrejött a Ferences Szegénygondozó Nővérek szerzetesi közössége. Az alapítók Páhok Mária (Franciska nővér) és Krómann Mária (Mária Magdolna nővér) voltak.
Főbb művei
szerkesztésSzt Ferenc nyomdokain. 1226-1926. (Bp., 1926: Szt Ferenc lelke)
Az élet trubadúrjai. Prohászka - Assziszi Szt Ferenc. Tanulmány, tanulság. Közzétette. Újpest, 1933
A Szeretet-Isten hőse az ártatlanokért és bűnösökért. Szabin testvér élete. Összeáll. Bp., 1934
Morális istenszolgai érzület. Mária gondozónővérek részére. 1. r. Ludány (ny. Vác)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Obrazi slovenskih pokrajin (szlovén nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Oslay – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
- ↑ Oslay József, P. Osvald | Magyar életrajzi lexikon | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
- ↑ ladiszlaiták – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Oszvald – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ a b fogadalom – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Konecki, Mario Konecki, Mladen: Homepage (angol nyelven). www.unizg.hr. [2016. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ papszentelés – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ magiszter – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ gvardián – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ A források itt eltérnek: egyes források Máriaradnára, mások Máriagyűdre helyezik Oslayt.
- ↑ Történetünk - Katolikus Karitász (magyar nyelven). karitasz.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ definitor – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ custos – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ custodia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ User, Super: Ferences család (hu-HU nyelven). www.fvr.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ harmadrend – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ prefektus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ káptalan – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ A Ferences Család honlapja. www.ferencescsalad.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ provincia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ https://ujember.hu/magyar-ferencesek-kinaban/
- ↑ Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Oslay megítélése a Ferences Renden belül is meglehetősen kétoldalú. Működéséről, bár ténylegesen nagy, sőt országos hatású, máig nem készült összefoglaló munka.
- ↑ Közben a kommunista hatalom felosztatta a szerzetesrendeket, de a Kapisztránus Ferences Rendtartomány tovább működhetett, természetesen megszorításokkal.
- ↑ Történet - Budapesti Szent Ferenc Kórház | St. Francis Hospital of Budapest. www.szentferenckorhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Hírek, események (hu-HU nyelven). www.fvr.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
Források
szerkesztés- Hámori, 2006 = Hámori Péter. "Szegények mindig lesznek veletek..." - Tanulmányok a szociálpolitika történetéből. Budapest-Piliscsaba, Pázmány Társadalomtudomány 2. 2006
- Merk, Rapcsányi (szerk.), 2003 = Merk Zsuzsa, Rapcsányi László szerk. Szent Ferenc leányai Baján; Háztörténet 1929-1948. szerkesztette, a szöveget gondozta, az előszót és a jegyzeteket írta Merk Zsuzsa, Rapcsányi László. Baja, Türr István Múzeum Múzeumbarátok Köre Alapítvány, 2003
- Petro, 1932 = Petro Kálmán. Az Egri Norma 1927-1932. Tanulmány. Eger, 1932
- Závodszky, 1997 = Závodszky Géza szerk. Fuga temporum, Ünnepi kötet Eperjessy Géza 70. születésnapjára. Budapest, ELTE TFK, 1997
