Főmenü megnyitása

Pálinkás János (festő)

magyar festő

Pálinkás János (Szentendre, 1968 –) festőművész, zenész.

Pálinkás János
Pálinkás János.jpg
Született Pálinkás János
1968 (51 éves)
Szentendre, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész, zenész
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálinkás János témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Szentendrén született 1968-ban, iskolai osztályfőnöke is festő volt, sőt diákként maga is sokat rajzolt – néhány rajzversenyt is nyert –, ennek ellenére fiatalon jó ideig egyáltalán nem akart festő lenni, leginkább a futball és rockzene érdekelte. Zenélt például a Dantes és a No Compromiss együttesekben, futballistaként a szentendrei Kossuth KFSE és a Petőfi SK, valamint az NB II-ig feljutott pilisvörösvári klub tagja is volt. Iskoláit követően, ahelyett, hogy művészi pályára lépett volna, vasútforgalmi végzettséget szerzett és a MÁV-nál helyezkedett el. Közel két évtizeden át Solymáron élt, majd a vasúttársaságnál történt átszervezés következtében Újpestre költözött. Felesége, Anna is képzőművész, gobelinképeket készít.

Festőként első mentora Barna András volt, de eltérő festészeti szemléletük miatt ez a kapcsolat csak rövid ideig tartott. Ezután Váczy J. Tamás festőművész bátorítására és az ő útmutatása nyomán kezdett komolyabban foglalkozni festészettel, stílusát elsősorban az impresszionista esztétikán alapuló koloratív festői iskola formálta. Nagy hatással volt a művészetére az ezredforduló idején megismert idős festő, Lehoczky András is, akitől több technikai trükköt ismert meg, ezek hatására kezdett kísérletezni a tér harmadik dimenziójába is kiterjedő festményekkel, textúrás kompozíciókkal is.

Festőként koloristának vallotta magát, színekben gazdag tájképei, városképei mellett jellemzőek voltak rá a politikai mondanivalót hordozó festmények is; sosem volt szégyenlős a meglehetősen fajsúlyos jelképek használata esetében sem, illetve kedveli a zenei témákat is.

Solymárról Újpestre való, kényszerű, munkahelyi viszonyaiból fakadó költözése a képzőművészeti pályáján is új korszakot hozott: beszűkült lehetőségei miatt átmenetileg felhagyott az olajfestészettel, helyette 2012-től más, jobbára monokromatikus festészeti és grafikai technikákban kezdett elmélyedni; az újabb korszakának munkáiból 2014. novemberében állított össze először önálló kiállítást, a solymári művelődési ház 2002-ben többek között őáltala alapított pincegalériájában.[1]

Egyéni kiállításai voltak többek között Budafokon, Budapesten, Óbudán, Pilisszentivánon, Pilisvörösvárott, Solymáron, Székesfehérvárott és Szentendrén, csoportos kiállításai voltak a fenti települések mellett Alapon, Baracskán, Budaörsön, Gyálon, Nagykovácsin, Piliscsabán és Tokajban is.

ForrásokSzerkesztés

  • Hegedűs András: Európa alkonyán. Fixpont, I. évf. 10. szám (2007. december), p8-9.
  • Klotz Mária: Lendület, ritmus, szín-kavalkád a képeken. Szentiváni Tükör, V. évf. 5. szám (2008. október-november), p18-19.
  • Milbich Tamás–Hegedűs András: Solymári arcképcsarnok. 2011.
  1. H. A. [Hegedűs András]: Laposkúszásban – Új alkotói korszakáról vall Pálinkás János festőművész. Solymári Magazin, IV. évf. 12. szám, p13